Gregorics Pál jellemzése

Wibra Gyuri jellemzése után foglalkozzunk most egy kicsit az apjával is, Gregorics Pállal, vagyis a tapintatlan Gregoriccsal! Álljunk is neki…

Bevezetőként talán annyit érdemes megjegyezni – mint ahogy arról már más írásokban is volt szó –, hogy Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regénye két szálon indul el (I. és II. rész), majd a III. részben kapcsolódik össze az addigi két eseménysor:

  • Az első rész foglalkozik Bélyi János, az új pap megérkezésével Glogovára, Veronka „csodás” megmenekülésével az esernyő által és a falusiak babonás képzeletével, ami Szent Péternek tulajdonítja a kislány megmenekülését.
  • A második rész – és innen fogunk indítani mi is – meséli el a Gregorics család történettét, illetve Wibra Gyuri nevelkedését.

Azért, hogy némi rendszert vigyünk a dologba, Gregorics Pált három fő dolog (tulajdonság) mentén fogjuk jellemezni, ezek pedig a következők:

  • A tapintatlanság
  • Szeretete fia iránt
  • Az esernyő

Nézzük először a jellemzés vázlatát, aztán majd bővebben nekiesünk a dolognak:

A tapintatlanság:

Gregorics Pál különös ismertetőjegye – alapvetően jó ember – minden cselekedete a visszájára fordul – szélsőséges természet – eltúlozva jelennek meg benne az emberi tulajdonságok: kém-bátorság, testvérei-félelem, fia-szeretet

Szeretete fia iránt:

Ezt is szélsőségesen csinálja – gondoskodni akar fiáról, de olyan furfangosan teszi, hogy végül nem ér célt – nem törvényesíti a gyereket – Szegedre küldi tanulni – úgy próbálja megmenteni, hogy úgy tesz, mintha nem szeretné

Az esernyő

Az eredeti tulajdonosa Gregorics – kém korában az álruhája része – nem lehet tudni, hogy van-e titkos rekesze – Gregorics később is ragaszkodik hozzá – bármit megtenne érte (lásd: „Sárga”) – Gyurinak sem árulja el az esernyő titkát – nem tudjuk, valóban benne volt-e az utalvány – az esernyő az események mozgatórugója lesz, de Gregorics akaratán kívül

Fejtsük ki ezeket kicsit bővebben!

Gregorics Pál jellemzésének még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Gregorics Pál jellemzése” bejegyzéshez 14 hozzászólás

    • Kedves Tofei Noémi!

      “A lezajlott csaták után, a síri csöndes időkben újra visszatért Besztercére, s valóságos ember-gyűlölő lett. Nagy, ócska kőházából ki sem mozdult. Nem gondolt többé se szereplésre, se házasságra. Az történt vele is, ami az agglegényekkel rendesen, beleszeretett a szakácsnéjába. Egyszerűsíteni a dolgokat, egyszerűsíteni és folyton egyszerűsíteni. Ez a haladás, ez a bölcsesség. Ez volt az ő teóriája is már.
      Egy asszony arra kell, hogy kiszolgálja az embert, egy pedig arra kell, hogy szeresse az ember. Ez tehát összesen két asszony. De miért ne lehetne ez a két asszony egy személyben is?”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  1. Én elolvastam a könyvet meg a filmet is megnéztem. És mégis vannak benne olyan részek amiket nem vettem eszre vagy nem figyeltem rá. Sokat segitettél. Köszi.

    Válasz
  2. Szia!
    Gregoricsot miért hívták a kosarak királyának? Annyiszor kosarazták ki hogy már ez lett a neve?

    Válasz
    • Kedves Dorry!

      Így van! 🙂
      “Kezdett járogatni egyes házakhoz, ahol csinos lányok voltak, s hol őt mint jó partit, szívesen fogadták, de az intrikus féltestvérei, akik mindig remélték, hogy a vézna, köhécselő emberke egyszer mégis meghal, minden szövődő viszonyát elrontották hallatlan ravaszsággal és cselekkel, úgyhogy Gregorics Pál annyi kosarat kapott egymásután, hogy elhíresült róluk az egész országrészben. Később talán akadtak volna leánykák, akiket már nagyon nyomott a párta, de ezeket már a szégyen tartotta vissza. Hogyisne? Hozzámenni ahhoz a legényhez, aki már annyi leánynak nem kellett. Ki akar a kosarak királyának az királynője lenni? No, ugyan senki sem!… ”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .