Henrik Ibsen – A vadkacsa – 3. felvonás – Olvasónapló

Gregers azt is megtudakolja, hogy Hedvig mivel szeretne foglalkozni. A kislány rézmetszést szeretne tanulni, de persze az apja nem lelkesedik túlzottan az ötletért:

HEDVIG
Azt hiszem, nem nagyon tetszik neki, amit én szeretnék. Olyan furcsa ezekben a dolgokban. Tessék elképzelni, azt mondja, tanuljak kosárfonást! Pedig szerintem az olyan semmi.”

Hedvig megint kimondja a lényeget: Hjalmart nem igazán érdekli, hogy a hozzá közelállók mit szeretnének. Az már persze egy másik kérdés, hogy Hjalmar azért akarja, hogy Hedvig kosárfonást tanuljon, mert tisztában van vele, hogy a lánya meg fog vakulni, és kosarat fonni vakon is lehet.

Gregers és Hedvig beszélgetése ezután visszakanyarodik a padláson lakó vadkacsához. Kiderül, hogy a kislány a sajátjának tekinti a vadkacsát, csak éppen mindig kölcsönadja az apjának és a nagyapjának.

Hedvig nagyon ragaszkodik a vadkacsához, különlegesnek tartja, és sajnálja is:

de a vadkacsánk, szegény, nagyon távol él itt az övéitől. Meg kicsit olyan titokzatos is a sorsa. Nem ismeri senki, nem tudni, honnan jött, hová való.”

Gregers szerint ráadásul megjárta a tenger fenekét is, hiszen a sebesült szárnya miatt a vízbe zuhant.

És Hedvig megint egy nagy igazságot mond ki a maga gyermeki naivitásával:

HEDVIG
Hát csak azon, hogy amikor eszembe jutnak ezek a dolgok… szóval a padlás, meg minden – nekem mindig az az érzésem, hogy olyan ez az egész, mint a „tenger mélye”. De hát ez persze csak butaság.”

Hedvig nagyon is rávilágít a lényegre: a padlás és a vadkacsa az Ekdal-család minden tagjának – a két lábbal a földön álló Gina kivételével – a tenger mélyét, a menekülést jelenti a mindennapok elől.

Hedvignek azért, mert gyermeki képzelete ott szárnyalhat igazán. A két Ekdalnak azért, mert amíg a padláson a vadkacsával és a többi állattal foglalkoznak, addig se kell a kilátástalan mindennapokkal foglalkozniuk.

Gregers és Hedvig beszélgetését Gina belépése akasztja meg, aki elkezdi megteríteni az asztalt a reggelihez.

Most Gregers és Gina beszélgetéséből tudunk meg újabb infókat Hjalmarról. Azt eddig is tudtuk, hogy Gina ért a fényképek retusálásához, de most az is kiderül, hogy a fényképészetbe is beletanult már.

Nincs nyíltan kimondva, de az Olvasó rájön, hogy hiába Hjalmar szakmája elvileg a fényképezés, valójában az esetek többségében Gina csinálja a képeket és a retusálást is, vagyis igazából ő viszi a férje szakmáját.

Az Olvasóban felmerül a kérdés, hogy akkor mit is csinál egész nap Hjalmar?

A padlásról ekkor lövés dörrenése hallatszik, de erre csak Gregers kapja fel a fejét. Gina és Hedvig számára teljesen normális, hogy a két Ekdal a padláson lövöldözik, ahogy ők mondják: „vadásznak”

A padlásról előkerül végre Hjalmar, kezében egy kétcsövű füstölgő pisztoly. A pisztolyt felteszi a szekrény tetejére, nehogy Hedvig hozzá tudjon nyúlni, hiszen az egyik cső még töltve van. (Ennek a későbbiekben még lesz jelentősége)

Hjalmar csak most veszi észre, hogy Gregers is megérkezett. Gina és Hedvig kimennek a konyhába, hogy előkészítsék a reggelit.

Eközben Gregers nagyon finoman bár, de azt próbálja megtudni Hjalmartól, hogyha a felesége viszi a boltot, ő fényképez és retusál is, akkor Hjalmar mégis mit csinál egész nap?

HJALMAR
Már vártam, hogy rákérdezel. Vagy talán neked még nem is mondták a találmányomat?

GREGERS
Találmányod van? Nem is tudtam.

HJALMAR
Tényleg? Még nem hallottál róla? Hát persze, fönn a hegyek közt, az isten háta mögött…

GREGERS
Hjalmar! Szóval feltaláltál valamit?

HJALMAR
Hát föl még nem találtam, de már a legjobb úton vagyok hozzá. Gondolhatod, hogy amikor fényképész lettem, igazán nem az a cél lebegett előttem, hogy majd a sok senkiházi családi képeit gyártom sorozatban.”

Hjalmar tehát egy találmányon dolgozik, ami majd gazdagságot hoz a családnak. Így már érthető, hogy Gina miért hajlandó minden munkát elvégezni a férje helyett. Mert Hjalmarnak így van ideje a találmányával foglalkozni.

Az Olvasó egészen meglepődik ezen a találmány dolgon, lehet, hogy Hjalmar mégsem olyan semmirekellő, lusta alak, mint amilyennek eddig tűnt?

A harmadik felvonás olvasónaplójának még nincs vége, kattints a következő oldalra a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .