Shakespeare – Hamlet – Elemzés

A konfliktus kibontakozása

Hamlet tehát bosszút esküszik nagybátyja ellen, és ezzel veszi kezdetét a bonyodalom: a mű a cselekmény szintjén arról szól, hogy hogyan viszi végbe ezt a bosszút, egyáltalán véghez viszi-e.

Ezért a Hamlet műfaja bosszúdráma, bár sokkal többről szól, mint a bosszúról: a valódi konfliktus ugyanis a főhős lelkében zajlik.

Ez az oka annak is, hogy a szöveg jelentős részét Hamlet dialógusai és monológjai teszik ki, hiszen a szerző célja a főhős személyiségének minél teljesebb feltárása volt.

Hamlet az erkölcsi rendet tartja a legfőbb jónak, és nem képes élni egy bűnökkel bemocskolt világban.

Jóval többet akar, mint apja gyilkosán bosszút állni: úgy érzi, a világ nem működik jól, hiszen mindenki elfojtja az érzelmeit és szerepet játszik („Isten megáldott egy arccal, csináltok egy másikat” – mondja később Opheliának), mindenki ármánykodik, a világ teli van gyalázattal és árulással, és ezt az egész romlott világot neki kell megjavítania.

Ezért mondja: „Kizökkent az idő; – ó, kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt.”

Sokkal nagyobb feladatot vállal tehát magára, mint a bosszú, hiszen a világot akarja megváltoztatni, különösen Dániát, ahol „Rohadt az államgépben valami”, miként azt Marcellus megjegyzi (ebből a kulcsmondatból szállóige lett, amely „Valami bűzlik Dániában” formában közismert).

Ám ehhez túl gyengének érzi magát (már maga a bosszúparancs is nehezen teljesíthető, hiszen Claudius alattomos, gátlástalan és kegyetlen ellenfél).

Hamlet feladatának tartja a cselekvést, de folyamatosan vívódik és azon gondolkozik, mit tegyen és hogyan, mérlegelve a tett okait és következményeit, a tényleges cselekvést pedig egyre halogatja.

Egyéniségét ezért nem is annyira tettei, hanem inkább gondolatai világítják meg, amelyekről monológjaiból értesül az olvasó.

Ráadásul nemcsak Hamlet tör Claudius ellen, hanem Claudius is unokaöccse vesztét akarja, mégsem a két ellentétes akarat között zajlik a drámai harc, hanem Hamlet lelkén belül viaskodik a bosszú kötelezettsége az erkölcsi aggályokkal. A végső leszámolástól eltekintve nem is kerül a két ellenfél nyílt konfliktusba egymással.

Milyen erkölcsi fenntartásai lehetnek a királyfinak?

A vérbosszú ellenkezik a vallás törvényeivel, hiszen a bűnösöket megbüntetni csak Istennek van joga. Hamlet két feladata tehát ellentétben áll egymással: apja szellemétől bosszúra kapott parancsot, saját célja pedig az igazság és becsület érvényre juttatása, de hogyan lehet egy véres tettel – egy újabb gyilkossággal – helyreállítani az erkölcsös világrendet?

A feladat eleve ellentmondást hordoz magában: ha Hamlet teljesíti az apai parancsot, akkor ő maga is morális vétséget követ el. Nem tudja megbüntetni a bűnöst anélkül, hogy bűnbe ne esne, így a feladat tulajdonképpen megoldhatatlan.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!