Szophoklész – Oidipusz király – Olvasónapló

Az Oidipusz király olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:

A kar elérkezettnek látja az időt, hogy beleszóljon a király és a jós beszélgetésébe. Figyelmezteti Oidipuszt, hogy elragadta a haragja és inkább azzal kéne foglalkozni, hogy teljesítsék a jóslatot és ezzel megmentsék Thébát a dögvésztől.

Következik Teiresziasz, aki megunja, hogy a király mindenfélével vádolja. Homályos szavaiból semmit sem lehet egyértelműen kihámozni, de kijelenti, hogy Oidipuszon átok ül, amely a családjával kapcsolatos és borzalmas lesz, ha kiderül. Most a király még mindent lát, de később majd csak feketét fog.

Oidipusz nem tudja megfejteni, felfogni a jós szavainak értelmét, csak azt hallja, hogy Teiresziasz továbbra is őt gyalázza, szerinte jogtalanul. Végül elzavarja a vak jóst.

Teiresziasz pedig távozni készül, de mostanra már annyira feldühítette a király, hogy nem állja meg, jósol neki, habár szavai ismét homályosak és kétértelműek:

Teiresziasz kijelenti, hogy Laiosz gyilkosa itt van közöttük. Ki fog derülni a gyilkosról, hogy a saját gyermekeinek egyszerre az apjuk és a testvérük, saját anyjának egyszerre a fia és a férje és apjának gyilkosa.

Teiresziaszt ezután elvezeti a kisfiú, Oidipusz pedig bevonul a palotába.

A kar egyedül marad a színen és Oidipusz és Teireszasz korábbi szavain töpreng. Nem tud dönteni, hogy kinek adjon igazat.

A kar Oidipuszban továbbra is Théba királyát látja, azt a hőst, aki megmentette a várost a szfinxtől. Nem nagyon akar hinni Teiresziasz szavainak, hiszen a jós azzal vádolta a királyt, hogy ő Laiosz gyilkosa.

A kar hajlamos inkább a királynak hinni, mint a vak jósnak, és végül azt állapítja meg, hogy a jóslatot az istenek adták, bizonyára csak ők ismerik a jelentését is.

Érkezik Kreón, aki azt mondja, hogy a karnak, azért jött, mert meghallotta, hogy Oidipusz mivel vádolja. Vagyis, hogy a hatalmára, a királyi trónra tör.

Kreón tagadja ezt a vádat, a kar pedig megpróbálja megnyugtatni, hogy Oidipusz csak haragjában, indulatosan mondta ezt, bizonyára nem gondolta komolyan.

Kreón megkérdezi a  kart, hogy miből gondolta Oidipusz, hogy ő a hatalmára tör, de a kar azonnal visszakozik, nem mond semmit, kijelenti, hogy semmiről sem tud, ő túl hitvány ahhoz, hogy egy király szavait értelmezze.

Érkezik Oidipusz és azonnal nekitámad Kreónnak: hogy mer Kreón megjelenni a palota előtt azok után, hogy a király trónjára tört, hogy összeesküvést szervezett ellene, hogy Teiresziaszon keresztül hamis pletykákkal próbálta meg bemocskolni a hírnevét.

Kreón kétségbeesetten próbálja meg rávenni Oidipuszt, hogy legalább hallgassa végig őt, engedje megmagyarázni a dolgokat, nem ítélheti el őt anélkül, hogy alkalmat ne adna neki a védekezésre.

Oidipusz azonban hajthatatlan, ő már eldöntötte magában, hogy Kreón bűnös, és ebben senki sem tudja megingatni.

Mégis szóba áll Kreónnal, bár nem azért, hogy Kreón kimagyarázhassa a bűnét. Oidipusz azt akarja megtudni Kreóntól, hogy Laiosz király halála idején Teiresziasz már a városban volt-e

Kreón igennel felel.

Oidipusz ezután azt akarja tudni, hogy Teireszasz beszélt-e már akkor róla, Oidipuszról, amikor Laiosz meghalt.

Kreón szerint nem.

Oidipusz most azt akarja megtudni, hogy lehet az, hogy a híres jós, Teiresziasz, aki látja a jövőt, korábban nem szólt Oidipuszról, nem mondta, hogy ő a gyilkos.

Ez a vád csak most, évekkel később került elő. Oidipusz szerint ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy Kreón bujtotta fel Teiresziaszt, hogy Oidipuszt vádolja a gyilkossággal.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Szophoklész – Oidipusz király – Olvasónapló” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..