Szophoklész – Oidipusz király – Olvasónapló

Az Oidipusz király olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:

• Az Oidipusz király mitológiai háttere – A Thébai mondakör
• Az ókori görög színház
• Az ókori görög dráma
• Az Oidipusz király szereplőinek viszonyrendszere – infógrafika
• Az Oidipusz király című tragédia elemzése
• Az Oidipusz király történelmi háttere – A peloponészoszi háború

Oidipusz végül nem szívesen bár, de hallgat a karra, nem mond halálos ítéletet Kreónra, de száműzi őt.

Kreón dühösen kijelenti, hogy Oidipusz hibát követ el, amit később még nagyon bánni fog, majd elvonul.

Iokaszté a kartól tudakolja, hogy mi volt ez az egész, mi is történt valójában, min veszett össze az a két férfi, aki neki a legfontosabb, a férje és a testvére.

A kar szerint pusztán egy félreértésről van szó, amit jobb nem újra elövenni, ha már egyszer elcsitult a vita.

Mivel a kart nem hajlandó magyarázatot adni, ezért Iokaszté a férjéhez fordul, Oidipusz pedgi elmondja neki.

Szerinte Kreón – Teiresziaszon keresztül – azzal vádolja a királyt, hogy ő ölte meg Laioszt.

Iokaszté erre megkönnyebbül és közli, hogy nincs olyan halandó ember, aki értelmezni tudná az istenek jóslatait. Márpedig Teiresziasz halandó.

Iokaszté példát is mond: annak idején, amikor még Laiosz élt és Iokaszté féje volt, akkor kaptak egy jóslatot, miszerint, ha fiuk születik, akkor az meg fogja ölni az apját.

Lám ez a jóslat sem teljesedett be, hiszen Laiosz összekötötte a lábát a fiának és kitette a hegyekbe, később pedig rablók ölték meg egy hármas keresztútnál. Iokaszté szerint tehát a jóslatoknak semmi értelmük és soha nem teljesednek be.

Figyeljünk meg két dolgot:

Egyrészt Iokaszté most éppen egy harmadik verziót mesél el Laiosz haláláról. Kreón korábban azt mondta, hogy útonállók ölték meg a királyt, később a kar azt mondja, hogy utasok, most pedig Iokaszté azt állítja, hogy rablók.

Másrészt Oidipusz nevének jelentése görögül az, hogy „Dagadtlábó”. Iokaszté szavaiból pedig kiderül, hogy Laiosszal közös fiuk lábát szorosan összekötötték, úgy tették ki a hegyekben.

Iokaszté szavai azonban éppen ellenkező hatást értnek el Oidipusznál, mint amit  királyné szeretett volna.

Oiupusz ugyanis izgatottan a részletekről érdeklődik: hol volt az a keresztút, ahol a királyt megölték, és mikor is történt pontosan mindez?

Iokaszté szerint a keresztút egy Phokis nevű hely közelében volt, a gyilkosság pedig nem sokkal azelőtt történt, hogy Oidipusz megjelent Thébában és legyőzte a szfinxet.

Oidipuszt ekkor szörnyű balsejtelem fogja el, és tovább kérdezősködik, hogy nézett ki a király, és hányan kísérték. Iokaszté elmondja, hogy magas volt, őszült a haja, őt ember kísérte és egy szekéren utaztak. Az öt emberből csak egy szolga élte túl a támadást, aki a király halálának hírét hozta.

Oidipusz tudni akarja, hogy hol ez a szolga. Iokaszté elmondja, hogy amikor a szolga visszaért Thébába és Oidipuszt találta a trónon, akkor azt kérte Iokasztétól, hogy küldje őt minél messzebb a várostól, a nyájak őrzésére.

Oidipuszt azt akarja, hogy azonnal hívják a palotába azt a szolgát. Iokszté megteszi, amit férje kér, de most már tudni akarja, hogy miért viselkedik olyan furcsán Oidipusz.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!