Az Oidipusz király olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:
Ekkor Iokaszté lép ki a palotából, szolgák kísérik, akik áldozati szereket hoznak.
Iokaszté kijelenti, hogy áldozni és imádkozni akar Apollónnak, hogy minél hamarabb oldja meg a kialakult bizonytalan helyzetet. Oidipuszt ugyanis kétségek gyötrik, fél a lehetőségtől, hogy valóban ő volt az, aki a keresztútnál megölte Laioszt.
Ekkor egy új szereplő, egy hírnök érkezik, aki Oidipuszt keresi. Elmondja Iokaszténak, hogy jó hírt hozott, amit lehet rosszként is értelmezni.
Rossz azért, mert közli, hogy meghalt Oidipusz apja, a korinthoszi király, Polübosz. És jó hír azért, mert a trónját Oidipusz örökli, tehát Oidipuszt Korinthoz királya (is) lesz.
Iokaszté egy szolgát küld a palotába, hogy hívja ki Oidipuszt, közben megkönnyebbülve azon gondolkodik, hogy íme, mégsem teljesül be jóslat, ami azt ígérte, hogy Oidipusz megöli a saját apját, hiszen Polübosz meghalt ugyan, de nem Oidipusz ölte meg.
Érkezik Oidipusz, akinek szintén elmondja a hírnök, hogy meghalt az apja, Polübosz.
Oidipusz reakciója pedig ugyanaz, mint Iokasztéé volt: megkönnyebbül, hogy nem teljesült a jóslat, nem ő ölte meg az apját.
A fellélegzés azonban csak egy pillanatig tart, ugyanis a jóslatnak volt egy másik része is, miszerint Oidipusz a saját anyjával fog gyermeket nemzeni.
Oidipusz ki is mondja, hogy föl ettől, és Iokaszté hiába próbálja nyugtatni azzal, hogy az apja halála mégiscsak megkönnyebbülés, hiszen Oidipusz anyja még él.
Ekkor szól bele a beszélgetésbe a hírnök, aki megkérdezi, hogy milyen anyáról van szó, akitől ennyire retteg Oidipusz.
Oidipusz pedig elmondja a hírnöknek is, hogy van egy régi jóslat, mi szerint meg fogja ölni az apját, és az anyjával fog szeretkezni. Oidipusz emiatt hagyta el Khorintoszt, hogy még véletlenül se teljesedhessen be a jóslat.
A hírnök pedig örömmel mondja el Oidipusznak, hogy ezt a problémáját könnyen megoldhatja, ugyanis Polübosz nem vér szerinti apja Oidipusznak.
Oidipusz persze elcsodálkozik és részleteket akar tudni. A hírnök elmeséli, hogy sok évvel azelőtt, amikor pásztorként dolgozott a hegyekben, egy másik pásztortól kapott egy összekötözött kezű-lábú csecsemőt. A pásztor Laiosz király állatait őrizte.
Ő volt az, aki leoldotta a kötelet a gyerek végtagjairól, majd a csecsemőt Polübosznak, a korinthoszi királynak adta, aki feleségével együtt nagyon megörült neki, mert nekik nem lehetett gyerekük.
A hírnök tehát alapvetően jót akart, sőt, ki is mondja, hogy az anyagi érdek is motiválta. Mivel ő hozta a hírt Oidipusznak, hogy Korinthosz királyává fogják választani, ezért reméli, hogy kap is érte valamit, ha Oidipusz tényleg király lesz.
Azzal azonban, hogy elárulta, Oidipusz nem Polübosz király édes gyermeke, hanem egy olyan embertől kapta a pásztor, aki Laiosz, thébai király környezetéből származik, inkább csak bajt okozott.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Köszi! Nagy segítség!
Kedves Csongor!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf