Giovanni Boccaccio – Dekameron – Hatodik nap – Olvasónapló

Hatodik nap második novella

Mesélő A novella
Pampinea főbb szereplői helyszíne
Geri Spina
Bonifác pápa követei
Cisti, a pék
A szolga
Firenze

Bonifác pápa Firenzében küldi a követeit, valamilyen fontos egyházi ügy elintézésére. A követek Geri Spina úr házában szállnak meg, aki segít nekik az ügyintézésben.

Geri Spina és a követek minden nap egy Cisti nevű pék boltja előtt mennek el, aki nemcsak pompás péktermékeiről, hanem pompás borairól is ismert volt.

Cisti szeretné megkínálni Spina urat és a követeket, de figyelembe véve a rangkülönbséget közte és a nemes urak között, nem meri megszólítani őket.

Mivel azonban eszes ember, úgy intézi, hogy Spina úr maga akarjon inni a borából. Ezt pedig úgy éri el, hogy minden reggel, amikor Spina és a követek elmennek a boltja előtt, Cisti kiül az utcára egy terített asztal mellé és jóízűen elkezdi kortyolgatni a fehér borát.

„Mikor már Geri egy-két reggelen szemtanúja volt ennek, a harmadikon szólott:
– No, milyen, Cisti? Jó?
Cisti nyomban felkelt ültéből és szólott:
– Igenis, uram, de hogy mily jó, azt nem tudom megértetni veled, ha meg nem kóstolod.”

Geri Spinának és a követeknek természetesen ízlik a pompás bor és ezután minden reggelt Cistinél indítanak.

A követek hamarosan elintézik ügyeiket és készülnek a hazautazásra, Spina úr pedig nagy lakomát rendez a tiszteletükre az utolsó este, amire Cistit is meghívja. Cisti azonban túl szerény ahhoz, hogy meg is jelenjen a vacsorát.

Spina úr viszont szeretne még a pék kitűnő borából, ezért egy szolgát küld hozzá, hogy kérjen Cistitől. A szolga azonban akar egy kicsit magának is a pompás italból, ezért a szokásos diszkrét méretű üveg helyett, egy hatalmas palackkal állít be a pékhez, mondván, hogy ura küldte, hogy bort kérjen.

„- Fiacskám, Geri uram nem énhozzám küldött téged.
– Cisti, de bizony, hogy Geri uram csak hozzád küldött.
Felelte erre Cisti:
– Márpedig bizonyos, fiacskám, hogy ezt ő nem cselekedte.
– Hát akkor kihez küldött? – kérdezte a szolga.
– Az Arnóhoz.”

Ehhez érdemes tudni, hogy az Arno Toszkána leghosszabb folyója, mi érinti Firenzét is. Vagyis Crispi így akarja finoman jelezni, hogy ha ekkora üveggel akar Spina a borból, akkor bizony csak vizet kap.

A szolga visszamegy az urához, és jelenti neki, hogy Cisti milyen szemtelen választ adott. Spina úr azonban átgondolva a dolgot, megkérdezi a szolgától, hogy mekkora üveggel ment. Mikor kiderül, hogy a szolga egy jóval nagyobb palackot vitt, mint amilyet illik, Spina jól lehordja őt, majd visszaküldi Cistihez egy normális méretű üveggel, amit Cisti készségesen meg is tölt.

Cisti uram azonban valójában nem zsugori ember, csak a szolgát akarta móresre tanítani.

„S még ugyanez napon megtöltött egy kis hordót ugyanilyen borral, és nagy vigyázatosan elvitte Geri uram házába, nyomában pedig maga is elment, és ott lelvén őt, szólott hozzá ekképpen:
– Uram, nem szeretném, ha azt hinnéd, hogy megijedtem ma reggel a nagy üvegtől; de úgy vélem, elfeledted, mit akartam példázni emez napokban a kicsiny korsókkal, hogy tudniillik ez nem holmiféle kocsisbor, s ma reggel is erre kívántalak emlékeztetni. Mivel azonban nem akarom továbbra is őrizni azt, ami a tiéd, ma reggel mind elküldöttem ide neked; most már tégy vele kedved szerint.
Geri uram igen megbecsülte Cisti ajándokát, és illendőképpen megköszönte neki; annak utána pedig fölöttébb tisztelte, és barátjának tartotta őt.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .