Jumurdzsák jellemzése

3. Jumurdzsák, a fogoly

Jumurdzsák és társai támadása végül is szerencsétlen véget ér, maga Jumurdzsák is fogságba esik. Figyeljük meg, hogy mekkorát fordul Jumurdzsák szerencséje, gyakorlatilag kevesebb mint egy nap alatt. A korábban gazdag zsákmánnyal, szekerekkel, foglyokkal és arannyal hazafelé tartó janicsárból kapzsiságának köszönhetően nincstelen fogoly lesz, akit saját korábbi rabjai ítélnek máglyahalálra.

Azonban azt is látnunk kell, hogy Jumurzsákot – legalábbis látszólag – nem viseli meg különösebben ez a szerencsétlen fordulat, mostani fogságát a hadiszerencse változásának tudja be.

„- No, Jumurdzsák – mondotta Dobó -, hát kellett ez neked?

– Ma nekem, holnap neked – felelte mogorván a török.”

Emberünk azonban szerencsés is, mivel korábbi rabjai egyike, Gábor pap, megkíméli az életét. Itt ismét egy fontos információt tudunk meg róla, kiderül ugyanis, hogy Jumurdzsák nem török születésű, hanem magyar, aki gyermekkorában raboltak el portyázó török Magyarországról. Így került Törökországba, ahol janicsárt neveltek belőle, innen maradt meg magyar nyelvtudása is.

Figyeljük meg Jumurdzsák ravaszságát is, amikor Gábor papnak esküdözik arról, hogy soha többet nem fog magyarokat bántani, vagy zsákmányt ejteni Magyarországon, ha a pap most elengedi.

„A pap összefonta a karját, és a szemébe nézett a rabjának.

– Jumurdzsák, te itt a halál küszöbén térdelve diskurálsz velem, és engemet bolondnak gondolsz. Avagy azt véled, nem tudom én, mit mond a Korán a gyaurnak tett esküről?”

A regényből ugyan nem derül ki, de a Korán szerint a gyaurnak, azaz hitetlennek, vagyis a nem iszlám vallásúnak tett esküt nem kötelező megtartani.

Gábor pap azonban ismeri a Koránnak ezt a részét, tehát Jumurdzsák nem tud kifogni rajta. Végül maga Jumurdzsák ajánlja föl, hogy Gábor pap mondjon valamilyen feltételt a szabadulásáért cserébe.

Gábor pap ekkor kéri el Jumurdzsák amulettjét.

Figyelem! Figyeljük meg,

  • hogy az olvasó ekkor még nem tudhatja, hogy az amulett valójában egy gyűrű!
  • hogy ez az a pillanat a regényben, amikor előkerül egy olyan tárgy (az amulett), ami a regény több hősére és magára a cselekményre is befolyással lesz a továbbiakban!

Életéről további részletek is kiderülnek akkor, amikor Gábor pap szabadon engedi. Kiderül, hogy korábban csak alakoskodott, vagyis hazudott arról, hogy anyja magyar volt és őt kiskorában elrabolták.

„Jumurdzsák dühében szinte lángot fújva hátrált a pap előtt. Mikor már vagy húszlépésnyire volt tőle, gúnyosan rikoltott:

– Tudd meg, ki volt a markodban, ostoba gyaur! Én ama híres jaja pasi Oglu Mohamed fia vagyok. Kaphattál volna értem zsákkal az aranyból!”

4. Jumurdzsák, a török hadsereg katonája

Jumurdzsák legközelebb a 8 évvel később játszódó második részben bukkan fel újra. Emlékezzünk rá, ez az a rész, amikor Gergő és Gábor pap fel akarják robbantani a Mecsek országútján vonuló török szultán. Gábor pap azonban végül egyedül akarja végrehajtani a merényletet, ezért Gergőt Keresztesfalván hagyja és éjszaka egyedül indul el.

Gergő azonban ráveszi Cecey törökjét, Tulipánt, hogy lessék meg közösen a török hadsereget. Remek búvóhelyet is találnak, ahonnan úgy tudják végignézni a sereg vonulását, hogy ők észrevétlenek maradnak. Ekkor bukkan föl újra Jumurdzsák.

„ – Álmodom-e? – szólt összeborzadva. – Jumurdzsák!

Valóban, a feszült képű, félszemű arab janicsár léptetett velük szemben egy alacsony, erős szügyű pej paripán. Az öltözete ékesebb, mint a többié. Hosszú, fehér süvegén óriás strucctoll lengedez.”

Gergő és Tulipán is meglepődik. Nem azon, hogy látják Jumurdzsákot, hanem azon, hogy egyáltalán életben van, mindketten úgy tudták ugyanis, hogy a pap 8 évvel azelőtt felakasztotta a mecseki erdőben.

Ugyanebből a fejezetből tudjuk meg azt is, hogy Jumurdzsák neve tulajdonképpen csak egy csúfnév.

„- De hát micsoda név ez a Jumurdzsák?

– Csúfnév – felelte Tulipán.”

A regényből nem derül ki, de a Jumurdzsák szó törökül „kis gyereket”, „kölyköt” (is) jelent.

A jellemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Jumurdzsák jellemzése” bejegyzéshez 24 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf!
    Nem tudom,hogy ehhez hogyan volt türelmed,de nekem nagyon jól jött.
    Köszönöm(Szerintem mindenki nevében)!

    Válasz
  2. Hogyan jellemzi az író Jumurdzsakot szemének, tekintetének kovetesevel ? miért engedi el a pápa Jumurdzsakot?(3pelda)???????? Amellett.gyár Korán szó jelentese

    Válasz
  3. Szuper oldal! Az én kérdésem az lenne,hogy hànyszor,mikor és hol talàlkozott Gergő Jumurdzsàkkal?
    Csak hogy ne hagyjak ki egyet sem… ?

    Köszi!

    Bejja

    Válasz
    • Kedves Bejja!

      Huh, azért e combos kérdés, Gergő és Jumurdzsák kapcsolata végighúzódik a regényen…
      Először akkor találkoznak, amikor Gergő még gyerek és Jumurdzsák foglyul ejti őt és Vicuskát az erdőben.
      A második találkozás akkor történik, amikor Gergely és Gábor pap fel akarja robbantani a török szultánt, és Gergő török fogságba esik. Fogolyként, a török táborban találkoznak.
      Harmadszor a Konstantinápolyba vezető úton futnak össze, a karavánszerájban, amikor Gergőék török deliknek álcázzák magukat, Jumurdzsák pedig dervisként járja zarándokútját.
      Később már nem találkoznak, mert Gergő addigra már eljön Sopronból, mire Jumurdzsák magát magyar nemesnek álcázva tudakozódik utána Évánál, és később az ostrom során sem futnak össze. Csak Éva találkozik vele személyesen.

      Hirtelen ennyi jut eszembe, remélem nem maradt ki semmi! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves Bence!

      Tényleg felteszel egy ilyen kérdést éppen a Jumurdzsák jellemzése című írás alá???

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves Zsófi!

      Jumurdzsák elrabolta Gergőt gyermekkorában, Gábor pap pedig elvette Jumurdzsák gyűrűjét. A gyűrűt később Gábor pap Gergelynek adja. Jumurdzsák az egész regényen kutat a gyűrűje után. Ezzel kapcsolatban találsz anyagot a Jumurdzsák gyűrűje, az amulett sorsa című írásban.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  4. Szia! Tegnap irodalom órán azt a kérdést kaptam a tanártól, hogy mi Jumurdzsák legfőbb mozgató rugója/miért tevékenykedik?

    Válasz
  5. Szia nagyon sokat segít ez az oldal nekem mivel nem kell elolvasnom mégegyszer az egész regényt hanem itt van a kis összefoglalás köszönöm❤️😀😀

    Válasz
  6. Kedves Zsiráf!
    Rengeteget segített ez az oldal,de ha lehet lenne még egy kérdésem!
    Miért fontos az egész regényben Jumurdzsák kapcsolata Gergővel és Évával az egész könyv során?

    Válasz
    • Kedves Skub69!

      Azért, mert sokszor Jumurdzsák személye és szenvedélye a gyűrűje iránt jelenti a kapcsolatot helyek és személyek között. Ha Jumurdzsák nem ejti fogságba Gergelyt és Vicuskát, akkor Gergely soha nem találkozik Gábor pappal, és Jumurdzsák gyűrűje sem kerül a paphoz, tőle pedig Gergelyhez. Ha Jmurdzsák nem keresi olyan megszállottan a gyűrűjét, akkor soha nem megy el Sopronba Évához, nm rabolja el Jancsit, és akkor Éva sem kerül az ostromlott Egerbe.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  7. Kedves Zsiráf!
    Valami masik oldalon kérdeztem tőled, nem tudom, hogy elküldte-e, szoval inkább mégegyszer leírom itt.
    Azt kéne megmagyaráznom az olvasónaplómban, hogy miért lett az 5. résznek Holdfogyatkozás a címe. Tudnál segíteni? Előre is köszi.
    Üdvözlettel: Nati

    Válasz
    • Kedves Nati!

      Igen, a Kommentelési Szabályokhoz írtál először, amik között egyébként az is le van írva, hogy az oldalon előmoderáció van, tehát a kommented addig nem jelenik meg, amíg én nem engedélyezem, azaz nem kell többször elküldeni ugyanazt a kommentet.

      Ugyancsak a Kommentelési Szabályokban kérek mindenkit, hogy mielőtt írna, nézzen szét az oldalon, mert jó eséllyel meg fogja találni a választ a kérdésére. Ha esetleg Te is ezt tetted volna, akkor az Olvasónapló kérdések menüpont alatt valószínűleg rábukkantál volna a A Regény és részei címeinek értelmezése című posztra, és hopp, már meg is van a válasz!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .