7. Jumurdzsák, a konstantinápolyi üldöző
A kicsiny magyar csapat tehát sikeresen bejut Konstantinápolyba, ahol belefutnak egy vallási körmenetbe. Miközben a saját magukat karddal vagdaló vallási fanatikusokat nézik, Gergely megérzi, hogy valaki figyeli őket.
Észreveszi Jumurdzsákot és a hollóképű agát, akik utolérték őket. Szerencséjükre azonban a törökök a körmenet másik oldalán állnak, nem tudnak azonnal rájuk támadni. Gergelyéknek azonban így is újra menekülniük kell. Lefutnak a tengerhez, ahol csónakba szállnak, de mielőtt elindulhatnának, megjelennek a törökök is, élükön – őket jócskán megelőzve – Jumurdzsák szalad.
Mekcsey ekkor kilép a csónakból és az egyik evezőt kézben tartva várja Jumurdzsák támadását, aki viszont visszaretten tőle.
„- Gyere csak, dervis! – rikoltotta dühösen Mekcsey. – Gyere!
Jumurdzsák azonban a fölemelt lapát láttára visszahőkölt. Csak a leeresztett handzsár villogott a kezében.
– Gyere, no! – kiáltott rá újból Mekcsey.
S nemhogy eltaszította volna a csónakot, hanem még kiugrott belőle, és nekiszaladt a lapáttal Jumurdzsáknak.
A dervis meghőkölt, s hogy Mekcsey nekifutott, ő is megfordult és visszainalt”
Jumurdzsákot tehát itt nyugodtan tekinthetjük gyávának (legalábbis ebben a szituációban), aki nem mert szembeszállni Mekcseyvel. Más szempontból viszont mondhatjuk azt is, hogy csak reálisan felmérte a helyzetet, hiszen a handzsár hossza nem vetekedhetett az evezőével, ha rátámad Mekcseyre, valószínűleg ő húzza a rövidebbet.
Gergelyék csónakon menekülnek tovább, de még nem járnak túl messze, amikor a partra érő többi török üldözni kezdi őket egy másik csónakon. Úgy menekülnek meg, hogy amikor a török csónak már megfelelő közelségbe ér hozzájuk, akkor Gergely közéjük dob egy saját készítésű bombát.
Figyeljük meg azt az érdekességet, hogy míg Jumurdzsák elsőként ért le társai közül a partra és támad – majdnem – rájuk, addig a felrobbanó csónakban már nincs benne. Vagyis nem szállt be és vette üldözőbe Gergelyéket társaival együtt. Ennek magyarázata valószínűleg Gárdonyi regényszerkesztési módszere, hiszen, ha Jumurdzsákot beülteti a csónakba, akkor óhatatlanul fel is robban. Antihősünkre viszont még fontos szerep vár a továbbiakban.
8. Jumurdzsák, az álruhás magyar nemes
Emberünk következő felbukkanása a 4. rész 1. fejezetében történik, mégpedig nagyon érdekes körülmények között.
Gergely ekkor már elindult Eger felé 250 fős gyalogcsapatával együtt. Felesége, Vicuska és fiuk, Jancsi pedig Sopronban, a családi házban maradnak.
Éva asszonynál éppen Miklós diák van látogatóban, amikor egy ismeretlen érkezik a házhoz.
„A tornácra három lépcsőn kell fellépni. Az idegen ott fölemeli a fejét. Félszemű, barna, testes ember. A bajusza huszáros. A kezében olyanféle bot van, aminővel a falusi bírák szoktak járni. […]
– Balogh Tamás a nevem – mondja. – Révfalusi nemes vagyok.”
Az olvasó nagy valószínűséggel azonnal rájön, hogy az álruhás nemes Jumurdzsák, Éva azonban nem ismeri fel. Jumurdzsák Gergelyt keresi, egy történetet ad elő, mely szerint a soproni lóvásárra érkezett és egyúttal Gergellyel is találkozni akar, mert hallotta, hogy van neki egy szép gyűrűje, ő pedig igen kedveli a gyűrűket.
„- Én igen szeretem a gyűrűket – mondta az ember a kezét fölemelve.
Tíz szebbnél szebb gyűrű ragyogott a bal kezén. A jobb kezén is lehetett, de azt hamvas bőrkesztyű borította.
Folytatta:
– És hogy egy gyönyörű gyűrűje volna többek között.
– Van – felelte mosolyogva az asszony.”
Jumurdzsáknak azonban csalódnia kell, mert Éva szerint a gyűrű nincs a soproni házban, azt Gergely mindig magánál tartja.
Figyeljük meg Jumurdzsák bátorságát és ravaszságát. Nem kevés bátorság kell ugyanis ahhoz, hogy török létére bemenjen egy magyar városba, vállalva, hogy bármikor lelepleződhet. Ravasz is, hiszen teljesen hihető álcát talált ki magának és a magyar nemes ember szerepét is többé-kevésbé jól alakítja.
Jumurdzsák, miután kiderül, hogy hiába vállalta annak kockázatát, hogy bemerészkedik a magyarok közé, mert a gyűrűt nem tudja megszerezni, azonnal módosít is a tervén. Elrabolja ugyanis Gergelyék fiát.
Ezzel a lépésével megint nagy hatással van a szereplők (Gergely és Vica) sorsára. Ugyanis, miután eltűnik a fiúval, Vicának hirtelen beugrik, hogy ki is ő valójában. (Tegyük hozzá, hogy már korábban is rossz érzése volt a nemessel kapcsolatban, főleg, amikor az távozáskor törökösen, meghajolva búcsúzott el.)
„Az asszony a ruhásszekrényhez sietett, és kiforgatta, kidobálta a ruhákat. A mellény benne van. Egy tapintás reá: valami keménylik benne. A gyűrű! A gyűrű! Még csak papirosba se takarta.
S akkor, mint a felhőn átcikázó villám, egy név villant fel az agyában. A homlokára csapott:
– Jumurdzsák!”
Érdekes ismét a szerencse illetve a véletlen szerepe a történetben. Mennyire máskép alakultak volna a következők, ha Vica tudja, hogy Gergő nem vitte magával a gyűrűt, hanem Sopronban felejtette. Ha akkor eladja az amulettet a töröknek – nem is tudva arról, hogy Jumurdzsáknak adja – akkor az nem rabolja el Jancsit és Vica soha nem indul el Egerbe. És ezzel együtt természetesen figyelemre méltó Jumurdzsák szerencsétlensége is, aki megint csak egy picivel csúszott le kedvelt talizmánjáról.
A jellemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Kedves Zsiráf!
Nem tudom,hogy ehhez hogyan volt türelmed,de nekem nagyon jól jött.
Köszönöm(Szerintem mindenki nevében)!
Kedves …!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Hogyan jellemzi az író Jumurdzsakot szemének, tekintetének kovetesevel ? miért engedi el a pápa Jumurdzsakot?(3pelda)???????? Amellett.gyár Korán szó jelentese
Kedves Zsozsika011!
Szerintem gondold át ezt még egyszer…!
Üdv:
Zsiráf
Szuper oldal! Az én kérdésem az lenne,hogy hànyszor,mikor és hol talàlkozott Gergő Jumurdzsàkkal?
Csak hogy ne hagyjak ki egyet sem… ?
Köszi!
Bejja
Kedves Bejja!
Huh, azért e combos kérdés, Gergő és Jumurdzsák kapcsolata végighúzódik a regényen…
Először akkor találkoznak, amikor Gergő még gyerek és Jumurdzsák foglyul ejti őt és Vicuskát az erdőben.
A második találkozás akkor történik, amikor Gergely és Gábor pap fel akarja robbantani a török szultánt, és Gergő török fogságba esik. Fogolyként, a török táborban találkoznak.
Harmadszor a Konstantinápolyba vezető úton futnak össze, a karavánszerájban, amikor Gergőék török deliknek álcázzák magukat, Jumurdzsák pedig dervisként járja zarándokútját.
Később már nem találkoznak, mert Gergő addigra már eljön Sopronból, mire Jumurdzsák magát magyar nemesnek álcázva tudakozódik utána Évánál, és később az ostrom során sem futnak össze. Csak Éva találkozik vele személyesen.
Hirtelen ennyi jut eszembe, remélem nem maradt ki semmi! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Mi jumurdzsák tulajdonságai
Kedves Bence!
Tényleg felteszel egy ilyen kérdést éppen a Jumurdzsák jellemzése című írás alá???
Üdv:
Zsiráf
Az lenne a kérdésem hogy Gergő milyen kapcsolatban állt Jumurdzsákkal és Gábor pappal??
Kedves Zsófi!
Jumurdzsák elrabolta Gergőt gyermekkorában, Gábor pap pedig elvette Jumurdzsák gyűrűjét. A gyűrűt később Gábor pap Gergelynek adja. Jumurdzsák az egész regényen kutat a gyűrűje után. Ezzel kapcsolatban találsz anyagot a Jumurdzsák gyűrűje, az amulett sorsa című írásban.
Üdv:
Zsiráf
Köszi pont most életet (meg egy év véi jeget) mentetté meg. Szóval köszönöm
Kedves Hegyi Roni!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia! Tegnap irodalom órán azt a kérdést kaptam a tanártól, hogy mi Jumurdzsák legfőbb mozgató rugója/miért tevékenykedik?
Kedves Rácz Panna!
A gyűrűért 🙂 Ezzel kapcsolatban ajánlom ezt és ezt a bejegyzést!
Üdv:
Zsiráf
Szia! Az én kérdésem az lenne hogy hova került a gyűrű?
Kedves Unikornis12!
Ajánlom figyelmed ezt a posztot!
Üdv:
Zsiráf
Szia nagyon sokat segít ez az oldal nekem mivel nem kell elolvasnom mégegyszer az egész regényt hanem itt van a kis összefoglalás köszönöm❤️😀😀
Kedves Enikő Gáspár 07!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Egyenlőre = egyelőre?
NEEE!
Kedves Telkes Péter!
Becsúszott… 😀
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Rengeteget segített ez az oldal,de ha lehet lenne még egy kérdésem!
Miért fontos az egész regényben Jumurdzsák kapcsolata Gergővel és Évával az egész könyv során?
Kedves Skub69!
Azért, mert sokszor Jumurdzsák személye és szenvedélye a gyűrűje iránt jelenti a kapcsolatot helyek és személyek között. Ha Jumurdzsák nem ejti fogságba Gergelyt és Vicuskát, akkor Gergely soha nem találkozik Gábor pappal, és Jumurdzsák gyűrűje sem kerül a paphoz, tőle pedig Gergelyhez. Ha Jmurdzsák nem keresi olyan megszállottan a gyűrűjét, akkor soha nem megy el Sopronba Évához, nm rabolja el Jancsit, és akkor Éva sem kerül az ostromlott Egerbe.
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Valami masik oldalon kérdeztem tőled, nem tudom, hogy elküldte-e, szoval inkább mégegyszer leírom itt.
Azt kéne megmagyaráznom az olvasónaplómban, hogy miért lett az 5. résznek Holdfogyatkozás a címe. Tudnál segíteni? Előre is köszi.
Üdvözlettel: Nati
Kedves Nati!
Igen, a Kommentelési Szabályokhoz írtál először, amik között egyébként az is le van írva, hogy az oldalon előmoderáció van, tehát a kommented addig nem jelenik meg, amíg én nem engedélyezem, azaz nem kell többször elküldeni ugyanazt a kommentet.
Ugyancsak a Kommentelési Szabályokban kérek mindenkit, hogy mielőtt írna, nézzen szét az oldalon, mert jó eséllyel meg fogja találni a választ a kérdésére. Ha esetleg Te is ezt tetted volna, akkor az Olvasónapló kérdések menüpont alatt valószínűleg rábukkantál volna a A Regény és részei címeinek értelmezése című posztra, és hopp, már meg is van a válasz!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Figyelj, nem akarlak megbántani de a címben a “ Jumudzsák jellemzése
Egri csillagok”
alatt a weboldal neve fejjel lefelé van. Direkt? Mert ha igen ne haragudj. 🥺
Mary
Kedves Mary!
Végre valaki észrevette! 🙂
Üdv:
Zsiráf