Jumurdzsák jellemzése

9. Jumurdzsák, Eger ostromlója

Jumurdzsák következő említése a 4. rész 6. fejezetében történik, itt azonban nem jelenik meg személyesen, csak beszélnek róla. Ez az a rész, amikor Vásárhelyi, Dobó kéme, visszatér – helyesebb visszaviszik – a várba és jelentést tesz a közeledő török seregről.

„- Hát az a Dervis bég – kérdezte Dobó -, az miféle szerzet?

Varsányi a fejét rázta.

– Igen különös. Rendes bég, mint a többi, hanem mikor csatázik, leveti a bégruhát, és szőrcsuhát ölt. Azért hívják Dervis bégnek.

[…]

– Én a lovasokkal láttam. Félszemű ember. Azelőtt janicsáraga volt, és Jumurdzsák az igazi neve.”

Figyeljünk meg két dolgot:

  • Jumurdzsák annak ellenére katona újra, hogy vezeklése nem volt sikeres, hiába járta az utat Pécs és Mekka között és imádkozott 1001 napon keresztül (lsd. 6. pont). Erre az időre csak a neve – Dervis bég – emlékeztet.
  • Gergely most értesül arról, hogy Jumurdzsák is a török seregben van, bár azt még nem tudja, hogy még mindig a gyűrűjét keresi és ennek érdekében elrabolta a fiát.

Jumurdzsák a 4. rész 12. fejezetében kerül elő újra, amikor éjszaka bekiabálnak a várba.

„- Bornemissza Gergely! Te király hadnagya! Hallod-e? […]- Nálad van egy török gyűrű. Énnálam van egy magyar gyermek. Az a gyűrű az enyém. Ez a gyermek a tiéd. […]- Ha akarod a gyermekedet, jer a piaci kapuhoz. Add ide a gyűrűmet. Odaadom a gyermekedet. Felelj nekem, Bornemissza Gergely!”

Ne feledjük, Jumurdzsák úgy tudja Évától, hogy a gyűrű Gergelynél van Egerben.

Gergely természetesen nem válaszol, nem is válaszolhat, hiszen esküje tiltja, hogy kikiabáljon a várból. Egy lángoló nyílvesszőt lő ki a kiabáló felé, ami két alakot világít meg egy dombtetőn, de gyermek nincs velük.

Gergely érthetően megrémül annak lehetőségétől, hogy Jumurdzsák elrabolta a fiát, ebben a fejezetben azonban még nem tudhatja az igazságot és nem is akarja elhinni. Azt gondolja, hogy Jumurdzsák csak blöfföl.

„- Az én feleségem, gyermekem Sopronban van. Onnan ők el nem mozdulnak se télen, se nyáron.”

A Jumurdzsákot, a gyűrűt és Gergelyt érintő szálak végül az 5. rész 5. fejezetében érnek össze. Ugyanis Dobónak feltűnik, hogy Gergely már egy hete nagyon maga alatt van. Gergely elmondja a kapitánynak, hogy hetek óta kiabálják neki a török táborból, hogy ott van a fia. Gergely ezt egészen addig nem akarta elhinni, amíg egy héttel azelőtt be nem dobtak egy piros hüvelyes kardot a várba, ami Gergely fiáé, Jancsié volt. (Emlékezzünk rá, ez az a kard, amit még a regény elején Dobótól kapott Gergely, amikor Keresztesfalva mellett kiszabadították a magyar foglyokat.)

Gergely problémája a következő:

  • Ő úgy tudja, hogy a családja Sopronban van.
  • Jumurdzsák a gyűrűjét akarja, ezért rabolta el a fiát. Gergely viszont tudja, hogy a gyűrű Sopronban van, ezért nem érti, hogyha Jumurdzsák járt Sopronban, akkor miért nem a gyűrűt lopta el, miért a gyereket rabolta el. (Gergely persze nem tudhatja, hogy Jumurdzsák úgy halotta Vicuskától, hogy a gyűrű nála van Egerben.)

A problémát végül Dobó oldja meg, aki az egyik rab törökkel levelet küld a török táborba Jumurdzsáknak azzal, hogyha tényleg nála van a gyerek, akkor kicserélik a gyűrűvel. Dobó ugyanis biztos benne, hogy Jumurdzsák hazudik, Jancsi nincs nála. A török meg is jelenik a levélben megjelölt időpontban, van is nála két gyermek, de egyik sem Jancsi. Gergely megnyugszik.

Valójában azonban közben történt egy kis csavar a történetben. Az olvasó tudja, hogy Jancsit valóban elrabolta Jumurdzsák, azonban a kisfiú időközben megszökött Jumurdzsáktól és a török táborban bolyong. Jumurdzsák kétségbeesett ravaszságát bizonyítja, hogy miután elveszítette szem elől a fiút, mégis próbálja úgy alakítani az eseményeket, hogy megszerezze a gyűrűt. Egyelőre sikertelenül.

Jumurdzsák utoljára a regény végén lévő utolsó, legnagyobb török ostromban lép elénk. Addigra már Éva is bejutott a várba.

„Egy fehér ruhás dervis, aki azonban sisakot visel a teveszőr süveg helyett, lobogót ragad a kezébe, és iléri, iléri üvöltéssel indul közöttük, tíz öreg janicsártól környezve, a falak ellen. […] Magára vonta Éva figyelmét is. […] Amint a vár felé fordult, Éva látta, hogy a dervis fél szeme be van kötve.

– Jumurdzsák! – sikoltotta tigrisharaggal.”

Kicsivel később Éva és Jumurdzsák össze is csapnak, bár csak Éva ismeri fel a törököt, Jumurdzsák nem tudja, hogy ki van a rá támadó katona páncélja alatt.

„Mikorra a török másodikat akar sújtani, már becsúszott Éva tőre a hóna alá.

A dróting mentette meg a törököt. Az acélszemek ropogtak, de a dervis ugyanekkor vágott, s a kardja fejen találta Évát.

Éva úgy érzi, mintha szétroppant volna a feje. Szeme előtt megsötétül a világ. Lába alól mintha elhúznák a földet. Karját a szeme elé emeli, és zsákként dől el az ágyú mellett.”

Éva természetesen túléli az összecsapást, Jancsi is előkerül a török táborból.

Jumurdzsák sorsáról pedig az 5. rész 23. fejezetében kapunk egymondatos értesülést.

„Dervis béget is félig agyonverten találták meg éjjel a falak alatt.”

Antihősünk további sorsáról viszont semmit sem tudunk, nem tudjuk felépült-e egyáltalán a sebesüléseiből. Figyeljük meg, hogy Jumurdzsák története ugyanúgy befejezetlen, mint az amuletté. Az biztos, hogy a regény végéig Jumurdzsáknak nem sikerült hőn áhított gyűrűjét visszaszereznie, hiába küzdött érte majd két évtizeden át.

10. Összegzés

Mint ahogy arról a jellemzés első részének elején már megemlékeztünk, Jumurdzsák jelleme és regénybeli szerepe is meglehetősen összetett

Regénybeli szerepe
  • Jumurdzsák leglényegesebb szerepe az, hogy a regényben számos esetben ő köti össze a szereplőket és az eseményeket. Gyakorlatilag ő – és gyűrűje – biztosítja a regény cselekményének folyamatosságát, számos olyan dolog történik a részvételével, ami nélkül más események nem, vagy nem úgy következnének be, bizonyos fontos szereplők nem találkoznának egymással, míg mások nem úgy cselekednének, mint ahogy végül teszik.
  • Jumurdzsák és tettei, valamint a gyűrű tehát sok regénybeli történés fő mozgatója.
  • Emellett Jumurdzsák személyesíti meg a regényben A TÖRÖK-öt, aki ellen A MAGYAR harcol, mintegy felkészítve ezzel az olvasót a regény végi nagy összecsapásra a két fél között.
Tulajdonságai

Mivel külső és belső tulajdonságait a korábbiakban már bővebben is kifejtettük, most csak tőszavakban, összegzésként soroljuk fel őket, néhány példával

Külső tulajdonságai
  • „Csontos arcú, barna ember”
  • „A fél szeme be van kötve fehér kendővel”
  • „[…] Csupa bőr fej […] egybeolvadt a feje csupaszsága az arcának a csupaszságával.”
  • „A foga ínye is kilátszott, mikor nevetett.”
  • „Ahogy a kardját a hüvelyébe tette, látni lehetett, hogy a bal keze el van nyomorodva.”
Belső tulajdonságai
  • Babonás/vallásos
    • Emberünknek tulajdonképpen ez a legfontosabb belső tulajdonsága. Vallásából következő babonássága mozgatja cselekedeteit, ez készteti arra, hogy hosszú éveken át keresse amulettjét, annak tulajdonítva erejét és szerencséjét.
    • Semmilyen fáradságot nem kímél és semmilyen ár nem túl drága ahhoz, hogy visszaszerezze féltett kincsét, ennek érdekében még a vezeklést, sőt a szolgaságot is vállalja.
  • Kapzsi
    • A regény elején ez a tulajdonsága sodorja bajba és juttatja fogságba. Nem elégszik meg ugyanis az addig összerabolt szekerekkel, arannyal és foglyokkal, Keresztesfalva kirablására indul. Vesztére, hiszen elveszíti zsákmányát, szabadságát és gyűrűjét is.
  • Hazug
    • Jumurdzsák – a szabadulás reményében – hazudik Gábor papnak származásáról, gyermekkoráról.
  • Ravasz
    • Jumurdzsák a regény során többször tesz tanúbizonyságot ravaszságáról, illetve arról a tulajdonságáról, hogy gyorsan tud alkalmazkodni a hirtelen változó eseményekhez.
    • Ravaszul hazudva próbál megmenekülni Gábor pap fogságából.
    • Magyar nemesnek álcázva magát próbál gyűrűje nyomára akadni Sopronban. (Ez a tette már-már vakmerőnek is mondható)
    • Amikor Jancsi megszökik tőle a török táborban, ehhez alkalmazkodva próbál tovább alkudozni Gergellyel és Dobóval a gyűrűről.
  • Gyáva
    • Nem meri Gergelyéket megtámadni Konstantinápolyban, amikor azok csónakkal akarnak menekülni
  • Bátor
    • Ne feledjük, Jumurdzsák alapvetően katona, akit gyermekkorától kezdve janicsárnak neveltek. A regény során többször is bátran – bár néhol inkább elvakultan –, félelmet nem ismerően, fanatikusan harcol, főként a regény végén, Eger ostromakor.
A szerencse kérdése:

Jumurdzsák a történetben többször szerencsés, a legtöbbször azonban nincs szerencséje:

  • Szerencsés, amikor:
    • Gábor pap fogságába kerül, hiszen a pap humanista felfogása miatt nem akasztja fel.
    • Gergelyék menekülés közben felrobbantják a kocsijukat, hiszen túléli a robbantást.
    • részt vesz az egri vár ostromában, hiszen súlyos sérülésekkel ugyan, de túléli a csatát
  • Nincs szerencséje, amikor:
    • megtámadja Keresztesfalvát, ezzel elveszítve mindent, amit addig megszerzett.
    • Gábor pap a szultán elleni merénylet után török fogságba kerül, hiszen még azelőtt meghal, mielőtt Jumurdzsák megtudhatná, hol van a gyűrűje.
    • amikor magyar nemesnek álcázva magát Sopronba megy, hiszen nem tudja megszerezni a gyűrűt
    • amikor Jancsi megszökik tőle a török táborban, hiszen ezzel elveszíti legfontosabb – és egyetlen – aduját, amivel ki tudná kényszeríti Gergelytől a gyűrűt.

-Vége-




“Jumurdzsák jellemzése” bejegyzéshez 24 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf!
    Nem tudom,hogy ehhez hogyan volt türelmed,de nekem nagyon jól jött.
    Köszönöm(Szerintem mindenki nevében)!

    Válasz
  2. Hogyan jellemzi az író Jumurdzsakot szemének, tekintetének kovetesevel ? miért engedi el a pápa Jumurdzsakot?(3pelda)???????? Amellett.gyár Korán szó jelentese

    Válasz
  3. Szuper oldal! Az én kérdésem az lenne,hogy hànyszor,mikor és hol talàlkozott Gergő Jumurdzsàkkal?
    Csak hogy ne hagyjak ki egyet sem… ?

    Köszi!

    Bejja

    Válasz
    • Kedves Bejja!

      Huh, azért e combos kérdés, Gergő és Jumurdzsák kapcsolata végighúzódik a regényen…
      Először akkor találkoznak, amikor Gergő még gyerek és Jumurdzsák foglyul ejti őt és Vicuskát az erdőben.
      A második találkozás akkor történik, amikor Gergely és Gábor pap fel akarja robbantani a török szultánt, és Gergő török fogságba esik. Fogolyként, a török táborban találkoznak.
      Harmadszor a Konstantinápolyba vezető úton futnak össze, a karavánszerájban, amikor Gergőék török deliknek álcázzák magukat, Jumurdzsák pedig dervisként járja zarándokútját.
      Később már nem találkoznak, mert Gergő addigra már eljön Sopronból, mire Jumurdzsák magát magyar nemesnek álcázva tudakozódik utána Évánál, és később az ostrom során sem futnak össze. Csak Éva találkozik vele személyesen.

      Hirtelen ennyi jut eszembe, remélem nem maradt ki semmi! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves Bence!

      Tényleg felteszel egy ilyen kérdést éppen a Jumurdzsák jellemzése című írás alá???

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves Zsófi!

      Jumurdzsák elrabolta Gergőt gyermekkorában, Gábor pap pedig elvette Jumurdzsák gyűrűjét. A gyűrűt később Gábor pap Gergelynek adja. Jumurdzsák az egész regényen kutat a gyűrűje után. Ezzel kapcsolatban találsz anyagot a Jumurdzsák gyűrűje, az amulett sorsa című írásban.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  4. Szia! Tegnap irodalom órán azt a kérdést kaptam a tanártól, hogy mi Jumurdzsák legfőbb mozgató rugója/miért tevékenykedik?

    Válasz
  5. Szia nagyon sokat segít ez az oldal nekem mivel nem kell elolvasnom mégegyszer az egész regényt hanem itt van a kis összefoglalás köszönöm❤️😀😀

    Válasz
  6. Kedves Zsiráf!
    Rengeteget segített ez az oldal,de ha lehet lenne még egy kérdésem!
    Miért fontos az egész regényben Jumurdzsák kapcsolata Gergővel és Évával az egész könyv során?

    Válasz
    • Kedves Skub69!

      Azért, mert sokszor Jumurdzsák személye és szenvedélye a gyűrűje iránt jelenti a kapcsolatot helyek és személyek között. Ha Jumurdzsák nem ejti fogságba Gergelyt és Vicuskát, akkor Gergely soha nem találkozik Gábor pappal, és Jumurdzsák gyűrűje sem kerül a paphoz, tőle pedig Gergelyhez. Ha Jmurdzsák nem keresi olyan megszállottan a gyűrűjét, akkor soha nem megy el Sopronba Évához, nm rabolja el Jancsit, és akkor Éva sem kerül az ostromlott Egerbe.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  7. Kedves Zsiráf!
    Valami masik oldalon kérdeztem tőled, nem tudom, hogy elküldte-e, szoval inkább mégegyszer leírom itt.
    Azt kéne megmagyaráznom az olvasónaplómban, hogy miért lett az 5. résznek Holdfogyatkozás a címe. Tudnál segíteni? Előre is köszi.
    Üdvözlettel: Nati

    Válasz
    • Kedves Nati!

      Igen, a Kommentelési Szabályokhoz írtál először, amik között egyébként az is le van írva, hogy az oldalon előmoderáció van, tehát a kommented addig nem jelenik meg, amíg én nem engedélyezem, azaz nem kell többször elküldeni ugyanazt a kommentet.

      Ugyancsak a Kommentelési Szabályokban kérek mindenkit, hogy mielőtt írna, nézzen szét az oldalon, mert jó eséllyel meg fogja találni a választ a kérdésére. Ha esetleg Te is ezt tetted volna, akkor az Olvasónapló kérdések menüpont alatt valószínűleg rábukkantál volna a A Regény és részei címeinek értelmezése című posztra, és hopp, már meg is van a válasz!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .