Jumurdzsák jellemzése

9. Jumurdzsák, Eger ostromlója

Jumurdzsák következő említése a 4. rész 6. fejezetében történik, itt azonban nem jelenik meg személyesen, csak beszélnek róla. Ez az a rész, amikor Vásárhelyi, Dobó kéme, visszatér – helyesebb visszaviszik – a várba és jelentést tesz a közeledő török seregről.

„- Hát az a Dervis bég – kérdezte Dobó -, az miféle szerzet?

Varsányi a fejét rázta.

– Igen különös. Rendes bég, mint a többi, hanem mikor csatázik, leveti a bégruhát, és szőrcsuhát ölt. Azért hívják Dervis bégnek.

[…]

– Én a lovasokkal láttam. Félszemű ember. Azelőtt janicsáraga volt, és Jumurdzsák az igazi neve.”

Figyeljünk meg két dolgot:

• Jumurdzsák annak ellenére katona újra, hogy vezeklése nem volt sikeres, hiába járta az utat Pécs és Mekka között és imádkozott 1001 napon keresztül (lsd. 6. pont). Erre az időre csak a neve – Dervis bég – emlékeztet.
• Gergely most értesül arról, hogy Jumurdzsák is a török seregben van, bár azt még nem tudja, hogy még mindig a gyűrűjét keresi és ennek érdekében elrabolta a fiát.

Jumurdzsák a 4. rész 12. fejezetében kerül elő újra, amikor éjszaka bekiabálnak a várba.

„- Bornemissza Gergely! Te király hadnagya! Hallod-e? […]- Nálad van egy török gyűrű. Énnálam van egy magyar gyermek. Az a gyűrű az enyém. Ez a gyermek a tiéd. […]- Ha akarod a gyermekedet, jer a piaci kapuhoz. Add ide a gyűrűmet. Odaadom a gyermekedet. Felelj nekem, Bornemissza Gergely!”

Ne feledjük, Jumurdzsák úgy tudja Évától, hogy a gyűrű Gergelynél van Egerben.

Gergely természetesen nem válaszol, nem is válaszolhat, hiszen esküje tiltja, hogy kikiabáljon a várból. Egy lángoló nyílvesszőt lő ki a kiabáló felé, ami két alakot világít meg egy dombtetőn, de gyermek nincs velük.

Gergely érthetően megrémül annak lehetőségétől, hogy Jumurdzsák elrabolta a fiát, ebben a fejezetben azonban még nem tudhatja az igazságot és nem is akarja elhinni. Azt gondolja, hogy Jumurdzsák csak blöfföl.

„- Az én feleségem, gyermekem Sopronban van. Onnan ők el nem mozdulnak se télen, se nyáron.”

A Jumurdzsákot, a gyűrűt és Gergelyt érintő szálak végül az 5. rész 5. fejezetében érnek össze. Ugyanis Dobónak feltűnik, hogy Gergely már egy hete nagyon maga alatt van. Gergely elmondja a kapitánynak, hogy hetek óta kiabálják neki a török táborból, hogy ott van a fia. Gergely ezt egészen addig nem akarta elhinni, amíg egy héttel azelőtt be nem dobtak egy piros hüvelyes kardot a várba, ami Gergely fiáé, Jancsié volt. (Emlékezzünk rá, ez az a kard, amit még a regény elején Dobótól kapott Gergely, amikor Keresztesfalva mellett kiszabadították a magyar foglyokat.)

Gergely problémája a következő:

• Ő úgy tudja, hogy a családja Sopronban van.
• Jumurdzsák a gyűrűjét akarja, ezért rabolta el a fiát. Gergely viszont tudja, hogy a gyűrű Sopronban van, ezért nem érti, hogyha Jumurdzsák járt Sopronban, akkor miért nem a gyűrűt lopta el, miért a gyereket rabolta el. (Gergely persze nem tudhatja, hogy Jumurdzsák úgy halotta Vicuskától, hogy a gyűrű nála van Egerben.)

A problémát végül Dobó oldja meg, aki az egyik rab törökkel levelet küld a török táborba Jumurdzsáknak azzal, hogyha tényleg nála van a gyerek, akkor kicserélik a gyűrűvel. Dobó ugyanis biztos benne, hogy Jumurdzsák hazudik, Jancsi nincs nála. A török meg is jelenik a levélben megjelölt időpontban, van is nála két gyermek, de egyik sem Jancsi. Gergely megnyugszik.

Valójában azonban közben történt egy kis csavar a történetben. Az olvasó tudja, hogy Jancsit valóban elrabolta Jumurdzsák, azonban a kisfiú időközben megszökött Jumurdzsáktól és a török táborban bolyong. Jumurdzsák kétségbeesett ravaszságát bizonyítja, hogy miután elveszítette szem elől a fiút, mégis próbálja úgy alakítani az eseményeket, hogy megszerezze a gyűrűt. Egyelőre sikertelenül.

Jumurdzsák utoljára a regény végén lévő utolsó, legnagyobb török ostromban lép elénk. Addigra már Éva is bejutott a várba.

„Egy fehér ruhás dervis, aki azonban sisakot visel a teveszőr süveg helyett, lobogót ragad a kezébe, és iléri, iléri üvöltéssel indul közöttük, tíz öreg janicsártól környezve, a falak ellen. […] Magára vonta Éva figyelmét is. […] Amint a vár felé fordult, Éva látta, hogy a dervis fél szeme be van kötve.

– Jumurdzsák! – sikoltotta tigrisharaggal.”

Kicsivel később Éva és Jumurdzsák össze is csapnak, bár csak Éva ismeri fel a törököt, Jumurdzsák nem tudja, hogy ki van a rá támadó katona páncélja alatt.

„Mikorra a török másodikat akar sújtani, már becsúszott Éva tőre a hóna alá.

A dróting mentette meg a törököt. Az acélszemek ropogtak, de a dervis ugyanekkor vágott, s a kardja fejen találta Évát.

Éva úgy érzi, mintha szétroppant volna a feje. Szeme előtt megsötétül a világ. Lába alól mintha elhúznák a földet. Karját a szeme elé emeli, és zsákként dől el az ágyú mellett.”

Éva természetesen túléli az összecsapást, Jancsi is előkerül a török táborból.

Jumurdzsák sorsáról pedig az 5. rész 23. fejezetében kapunk egymondatos értesülést.

„Dervis béget is félig agyonverten találták meg éjjel a falak alatt.”

Antihősünk további sorsáról viszont semmit sem tudunk, nem tudjuk felépült-e egyáltalán a sebesüléseiből. Figyeljük meg, hogy Jumurdzsák története ugyanúgy befejezetlen, mint az amuletté. Az biztos, hogy a regény végéig Jumurdzsáknak nem sikerült hőn áhított gyűrűjét visszaszereznie, hiába küzdött érte majd két évtizeden át.

10. Összegzés

Mint ahogy arról a jellemzés első részének elején már megemlékeztünk, Jumurdzsák jelleme és regénybeli szerepe is meglehetősen összetett

Regénybeli szerepe

• Jumurdzsák leglényegesebb szerepe az, hogy a regényben számos esetben ő köti össze a szereplőket és az eseményeket. Gyakorlatilag ő – és gyűrűje – biztosítja a regény cselekményének folyamatosságát, számos olyan dolog történik a részvételével, ami nélkül más események nem, vagy nem úgy következnének be, bizonyos fontos szereplők nem találkoznának egymással, míg mások nem úgy cselekednének, mint ahogy végül teszik.
• Jumurdzsák és tettei, valamint a gyűrű tehát sok regénybeli történés fő mozgatója.
• Emellett Jumurdzsák személyesíti meg a regényben A TÖRÖK-öt, aki ellen A MAGYAR harcol, mintegy felkészítve ezzel az olvasót a regény végi nagy összecsapásra a két fél között.

Tulajdonságai

Mivel külső és belső tulajdonságait a korábbiakban már bővebben is kifejtettük, most csak tőszavakban, összegzésként soroljuk fel őket, néhány példával

Külső tulajdonságai

• „Csontos arcú, barna ember”
• „A fél szeme be van kötve fehér kendővel”
• „[…] Csupa bőr fej […] egybeolvadt a feje csupaszsága az arcának a csupaszságával.”
• „A foga ínye is kilátszott, mikor nevetett.”
• „Ahogy a kardját a hüvelyébe tette, látni lehetett, hogy a bal keze el van nyomorodva.”

Belső tulajdonságai

• Babonás/vallásos
  • Emberünknek tulajdonképpen ez a legfontosabb belső tulajdonsága. Vallásából következő babonássága mozgatja cselekedeteit, ez készteti arra, hogy hosszú éveken át keresse amulettjét, annak tulajdonítva erejét és szerencséjét.
  • Semmilyen fáradságot nem kímél és semmilyen ár nem túl drága ahhoz, hogy visszaszerezze féltett kincsét, ennek érdekében még a vezeklést, sőt a szolgaságot is vállalja.
• Kapzsi
  • A regény elején ez a tulajdonsága sodorja bajba és juttatja fogságba. Nem elégszik meg ugyanis az addig összerabolt szekerekkel, arannyal és foglyokkal, Keresztesfalva kirablására indul. Vesztére, hiszen elveszíti zsákmányát, szabadságát és gyűrűjét is.
• Hazug
  • Jumurdzsák – a szabadulás reményében – hazudik Gábor papnak származásáról, gyermekkoráról.
• Ravasz
  • Jumurdzsák a regény során többször tesz tanúbizonyságot ravaszságáról, illetve arról a tulajdonságáról, hogy gyorsan tud alkalmazkodni a hirtelen változó eseményekhez.
  • Ravaszul hazudva próbál megmenekülni Gábor pap fogságából.
  • Magyar nemesnek álcázva magát próbál gyűrűje nyomára akadni Sopronban. (Ez a tette már-már vakmerőnek is mondható)
  • Amikor Jancsi megszökik tőle a török táborban, ehhez alkalmazkodva próbál tovább alkudozni Gergellyel és Dobóval a gyűrűről.
• Gyáva
  • Nem meri Gergelyéket megtámadni Konstantinápolyban, amikor azok csónakkal akarnak menekülni
• Bátor
  • Ne feledjük, Jumurdzsák alapvetően katona, akit gyermekkorától kezdve janicsárnak neveltek. A regény során többször is bátran – bár néhol inkább elvakultan –, félelmet nem ismerően, fanatikusan harcol, főként a regény végén, Eger ostromakor.

A szerencse kérdése:

Jumurdzsák a történetben többször szerencsés, a legtöbbször azonban nincs szerencséje:

• Szerencsés, amikor:
  • Gábor pap fogságába kerül, hiszen a pap humanista felfogása miatt nem akasztja fel.
  • Gergelyék menekülés közben felrobbantják a kocsijukat, hiszen túléli a robbantást.
  • részt vesz az egri vár ostromában, hiszen súlyos sérülésekkel ugyan, de túléli a csatát
• Nincs szerencséje, amikor:
  • megtámadja Keresztesfalvát, ezzel elveszítve mindent, amit addig megszerzett.
  • Gábor pap a szultán elleni merénylet után török fogságba kerül, hiszen még azelőtt meghal, mielőtt Jumurdzsák megtudhatná, hol van a gyűrűje.
  • amikor magyar nemesnek álcázva magát Sopronba megy, hiszen nem tudja megszerezni a gyűrűt
  • amikor Jancsi megszökik tőle a török táborban, hiszen ezzel elveszíti legfontosabb – és egyetlen – aduját, amivel ki tudná kényszeríti Gergelytől a gyűrűt.

-Vége-