Pongrácz István elküldi Bakra Ferencet és Pruzsinszky Szaniszlót, derítsék ki, hova szökött Behenczy és Estella. Egy hét múlva jelentik, hogy a két szökevény Besztercebányán van.
A gróf ekkor levelet küld a Besztercebányai magisztrátusnak(önkormányzatnak):
„»Óvári és Szentmiklósi gróf Pongrácz István, Nedecvár örökös ura, üdvözletét küldi Besztercebánya magisztrátusának! Báró Behenczy Károly nevű ifjú Estella nevű, tulajdonunkat képező leányzóval, kit hatszáz o. é. forintokért vettünk vala a zsolnai komédiásoktól, megszökvén, tartózkodása Besztercebányán vagyon, ennek folytán tehát felszólítjuk a nemes várost, hogy a leányzót haladéktalanul letartóztatván, e levelet átadó megbízott híveinknek, névszerint Szurina Pál őrmesternek és Komár György káplárnak kezeibe szolgáltassák. Kikhez is hajlandók maradtunk.
Gr. Pongrácz Istv.« „
Szurina és Komár el is viszik a levelet Besztercebányára, de a polgármester válasza elég lehangoló:
„- Mondjátok meg az uratoknak, vigye szegény fejét valami hideg zuhany alá, ahelyett, hogy ilyen leveleket firkáljon.”
Gróf Pongrácz István persze tombol haragjában:
„- Kongasd meg, Korenyák, azt a vészharangot! Kongasd! Kongasd!
Majd a várnéphez fordult:
– Mindenki készüljön! Köszörüljétek a kardokat, tisztogassátok ki a fegyvereket, az ágyúkat. Reggelre indulunk Beszterce ellen!”
Pongrácz, a középkorból itt maradt várúr tehát hadat akar viselni egy 19. század végi város ellen.
Egész éjszaka folyik a készülődés és másnap nekiindul a sereg: gyalogosok, lovasok, ágyúk, társzekerek, István gróf komolyan gondolja a háborút. A katonák, azaz a jobbágyok persze nem veszik olyan komolyan, ők csak azt teszik, amit uruk parancsol, hozzá vannak szokva a gróf hóbortjaihoz, egy percig sem gondolják, hogy Pongrácz valóban megtámadná Besztercebányát.
Vége az első rész olvasónaplójának