Szophoklész Antigoné című tragédiájának részletes olvasónaplója
Figyelem! Szophoklész nem tagolta az Antigonét, azaz nincsenek felvonások, jelenetek, vagy színek. Az, hogy én 12 oldalra szedtem szét teljesen önkényes, azért csináltam, mert talán így könnyebb emészteni és nem kell annyit görgetni. Tehát még egyszer: a tragédia egy szuszra megy, csak itt van oldalakra bontva!
Az Antigoné olvasónaplójához kapcsolódó ajánlott bejegyzés:
A tragédia Thébában, a királyi palota előtt kezdődik nem sokkal a Thébát sikertelenül ostromló argoszi hadak elvonulása után. Itt találkozik a két testvér Antigoné és Iszméné.
Antigoné szomorúan kérdezi testvérét, hogy hallotta-e, milyen parancsot hirdetett ki a király, Kreón. Iszméné nem tud semmiről, mire Antigoné elmondja neki, hogy Kreón megtiltotta, hogy eltemessék az ostrom során meghalt testvérüket, Polüneikészt.
A királyi parancs oka és indoka, hogy Polüneikész az argoszi hadak vezetője volt, míg testvére, Eteoklész a thébai védelmet irányította. Vagyis két testvér állt szemben egymással, ráadásul egymás kezétől is haltak meg a csata során.
Kreón szerint Eteoklész megérdemli a temetést, hiszen a hazáját védte, míg Polüneikészt azzal bünteti halálában, hogy nem engedi eltemettetni, hiszen a hazájára támadt.
Az érthetőség és a biztonság kedvéért, hogy képben legyetek: Antigoné, Iszméné, Polüneikész és Eteoklész testvérek voltak, Oidipusz thébai király gyermekei. Oidipusz halála után a két fiú, Polüneikész és Eteoklész megegyezett abban, hogy évente felváltva fognak uralkodni Thébában. Polüneikész kezdett, majd egy év után átadta a hatalmat Eteoklésznak.
Eteoklész azonban az újabb egy év leteltével nem adta vissza Polüneikésznek a trónt, aki emiatt Argoszba ment, sereget toborzott és megostromolta Thébát. Az ostrom során a két fivér szembe került egymással és egymás kezétől haltak meg. Ez a tragédia indító konfliktusa.
Antigoné és Iszméné között vita alakul ki. Antigoné a királyi tiltás ellenére el akarja temetni Polüneikészt, ehhez kéri Iszméné segítségét.
Iszméné először szelíden próbálja lebeszélni erről nővérét, rámutat, hogy a király szava törvény, aki megszegi azt, annak büntetése a nyilvános megkövezés.
Antigoné szerint viszont nem lehet tilos az, hogy valaki eltemesse a saját testvérét. Iszméné egyre kétségbeesetten és erőszakosabban próbálja lebeszélni Antigonét a szerinte őrült tervről. Szerinte többszörösen is lehetetlen a temetés, egyrészt mert a király, Kreón azt parancsolta, másrészt pedig, mert ők ketten Antigonéval csak nők:
„A férfiakkal nem tudunk megküzdeni,
Erősebbek s ha már felettünk ők az urak,
Szót kell fogadni, bármiként is fáj e szó.”
Iszménének tulajdonképpen igaza van, csakhogy ő az emberi – királyi – törvényeknek engedelmeskedik, míg Antigoné a saját szíve után megy.
Antigoné végül belátja, hogy nem tudja rávenni Iszménét arra, hogy segítsen neki, sőt Antigoné meg is sértődik a testvérére:
„Hát nem hívlak többé magammal, sőt ha még
Jössz is magad, segítsége nem kell nekem.
Te légy okos, ha tetszik; én őt el fogom
Temetni ha ezt teszem meghalni szép.
Vagyis Antigoné annak ellenére dönt Polüneikész eltemetése mellett, hogy pontosan tisztában van a lehetséges következménnyel.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Szia ! Fantasztikus az oldalad , nagyon sokat tanultam belőle . Se sajnos egy kérdésre nem találom a választ . Remélem tudsz segíteni . A kérdés a következő Kar dal az emberről
Előre is köszönöm
Kedves Gergő!
„KAR
Sok van, mi csodálatos,
De az embernél nincs semmi csodálatosabb.
Ő az: ki a szürke
Tengeren átkel,
A téli viharban
Örvénylő habokon,
S Gaiát, a magasztos istennőt,
Zaklatja a meg-megújulót
Évről évre az imbolygó ekevassal,
Fölszántva lovával a földet.
Szárnyas madarak könnyűszivű
Népére, az erdő vadjaira
Készítik a hurkot,
A sósvizü tengerben lakozó
Halakat hálóval fogja meg
A férfi, ki ésszel él.
Szolgáivá tette okos leleménnyel
A hegyek meg a rétek állatait,
A lobogóhajú paripának és a bikának
Nyakába vetette igáját.
És a beszédet és a széllel
Versenyző gondolatot meg a törvényt
Tanulja, a városrendezőt,
Lakhatatlan szirteken
Tűző nap forró sugarát s a fagyot
Kikerülni ügyes, mindenben ügyes,
Ha akármi jön, ám a haláltól
Nem tud menekülni,
De gyógyírt a nehéz nyavalyákra kigondol.
Ha tud valamit valaki,
Mesteri bölcset, újszerűt,
Van, ki a jóra, van, ki gonoszra tör vele.
Ki a földnek törvényeket ad,
Jogot, mit az isteni eskü véd,
Az a városban az első; de hazátlan,
Akinek jó, ami nem szép.
Tűzhelyemnél nincs helye.
Ne ossza meg tervét sem az velem, ki így cselekszik.”
Üdv:
Zsiráf
Szia! Fantasztikus az oldalad, enélkül nem értettem volna meg se a Rómeó és Júliát, se az Odüsszeiát, se az Antigonét. Ezer köszönet az összes olvasónaplóért!<3
Kedves Csenge!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nagyon köszönöm a segítséged!
Kedves Niki!
Nagyon szívesen!
Üdv:
Zsiráf
Szia, nagyon jól le van írva tartalom, viszont az 1. oldalon, a 7. vagy 8. bekezdésben az „próbálja lebeszélni Antigoné” után szerintem kimaradt egy „t”.
Kedves …!
Köszi, igazad van, hiba javítva! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia!
Nagyon szépen köszönöm a segítséget 🙂
3. oldal utolsó bekezdés 1. sora: akarat szó végéről lemaradt egy a betű 🙂
Kedves GyurMa Gyuri!
Köszi, hiba javítva! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nagyon szépen köszönöm nagyon jó az oldalad!!!
Kedves citrom!
Nagyon szívesen, örülök, hogy tetszik! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Nagyon jó az oldalad! Nélküled eddig egy kötelezőt sem értettem volna meg!!
Köszönöm!
Kedves Virág!
Nagyon szívesen, örülök, hogy visszatérő vendég vagy! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia! Nagyon köszönöm, hogy ide leírjátok az egészet! Enélkül nem értettem volna meg!
Kedves Ivett!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv: Zsiráf
Kedves Zsiráf! Meg tudnád mondani kérlek, hogy a cselekmény milyen időben játszódik pontosan? Előre is köszönöm!
Kedves Regi!
Nem teljesen világos a kérdésed, de a válasz talán az rá, hogy egy nap alatt, sőt, csuoán pár óra alatt.
Üdv:
Zsiráf