Az Antigoné olvasónaplójához kapcsolódó ajánlott bejegyzés:
Haimón tehát végső érvként öngyilkossággal fenyegetőzik arra az esetre, hogy Antigonén végre hajtanák a halálos ítéletet.
Egy olyan zsarnok, mint Kreón ezt nem tűrheti el, egyszerűen nem fogja vele, hogy fiának igaza van:
„KREÓN Igen? Hát, esküszöm, te nem soká örülsz,
Hogy így gyalázhatsz engemet büntetlenül.
(A szolgákhoz)
Hozzátok hát az undok nőszemélyt ide,
Haljon meg itt mindjárt a vőlegény előtt!”
Haimón ezt persze már nem várja meg, faképnél hagyja apját.
A színpadon csak Kreón és a karvezető marad, aki figyelmezteti Kreónt, hogy Haimón indulatosan rohant el, ami veszélyes is lehet.
Kreónt azonban ez nem érdekli, ő hatalma elleni támadásnak tekinti Antigoné tettét, ezt akarja megtorolni.
„KREÓN Tehet s gondolhat már emberfelettit is,
A két leány sorsát nem változtatja meg.
KARVEZETŐ Hát mind a két leánynak meg kell halnia?
KREÓN Az ártatlannak nem, valóban jól beszélsz.”
Tehát tulajdonképpen a karvezető közbenjárás menti meg Iszméné életét.
A karvezető ezután rákérdez, hogy milyen halált szán Kreón Antigonénak:
„Embernemjárta pusztaságba elviszem,
És ott a szirtodúba zárom élve őt,
S melléje ételt éppen annyit tétetek,
Hogy városunk a vér bünétől ment legyen”
Vagyis Kreón ítélete szerint Antigoné egy barlangba zárják, ahol éhen kell halnia. Kreón azért rakat mellé némi ételt is, mert a görög hit szerint az éhhalálra ítéltek vére visszaszáll az ítélet hozójára. Ezt akarja elkerülni azzal, hogy jelképesen némi ételt adat a lánynak.
Figyeljük meg azonban Kreón furcsa hozzáállását. Bűnösnek tartja Antigoné, amiért az eltemette bátyját, de Iszménét ártatlannak mondja, holott a lány egyetértett Antigonéval, csak éppen nem mert segíteni neki. Később azonban bátran nővére mellé állt Kreónnal szemben.
Ez a gondolatmenet mutatja, hogy Kreón valójában nem érti, hogy miről szól Polüneikész eltemetése. Hogy Antigoné nem az ő hatalma ellen lázad, hanem a szíve és az istenek törvényének engedelmeskedett, amikor eltemette a testvérét.
Kreón saját magának köszönheti a kialakult konfliktust, nem lett volna szabad olyan parancsot kiadnia, ami ellenkezik a józan ésszel és a szokásokkal.
Kreón végül teljesen felhergeli magát és elhagyja a színpadot. Ekkor jön a kar, akik egy kicsit elmélkednek a hatalomról és a bűnről.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Szia ! Fantasztikus az oldalad , nagyon sokat tanultam belőle . Se sajnos egy kérdésre nem találom a választ . Remélem tudsz segíteni . A kérdés a következő Kar dal az emberről
Előre is köszönöm
Kedves Gergő!
„KAR
Sok van, mi csodálatos,
De az embernél nincs semmi csodálatosabb.
Ő az: ki a szürke
Tengeren átkel,
A téli viharban
Örvénylő habokon,
S Gaiát, a magasztos istennőt,
Zaklatja a meg-megújulót
Évről évre az imbolygó ekevassal,
Fölszántva lovával a földet.
Szárnyas madarak könnyűszivű
Népére, az erdő vadjaira
Készítik a hurkot,
A sósvizü tengerben lakozó
Halakat hálóval fogja meg
A férfi, ki ésszel él.
Szolgáivá tette okos leleménnyel
A hegyek meg a rétek állatait,
A lobogóhajú paripának és a bikának
Nyakába vetette igáját.
És a beszédet és a széllel
Versenyző gondolatot meg a törvényt
Tanulja, a városrendezőt,
Lakhatatlan szirteken
Tűző nap forró sugarát s a fagyot
Kikerülni ügyes, mindenben ügyes,
Ha akármi jön, ám a haláltól
Nem tud menekülni,
De gyógyírt a nehéz nyavalyákra kigondol.
Ha tud valamit valaki,
Mesteri bölcset, újszerűt,
Van, ki a jóra, van, ki gonoszra tör vele.
Ki a földnek törvényeket ad,
Jogot, mit az isteni eskü véd,
Az a városban az első; de hazátlan,
Akinek jó, ami nem szép.
Tűzhelyemnél nincs helye.
Ne ossza meg tervét sem az velem, ki így cselekszik.”
Üdv:
Zsiráf
Szia! Fantasztikus az oldalad, enélkül nem értettem volna meg se a Rómeó és Júliát, se az Odüsszeiát, se az Antigonét. Ezer köszönet az összes olvasónaplóért!<3
Kedves Csenge!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nagyon köszönöm a segítséged!
Kedves Niki!
Nagyon szívesen!
Üdv:
Zsiráf
Szia, nagyon jól le van írva tartalom, viszont az 1. oldalon, a 7. vagy 8. bekezdésben az „próbálja lebeszélni Antigoné” után szerintem kimaradt egy „t”.
Kedves …!
Köszi, igazad van, hiba javítva! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia!
Nagyon szépen köszönöm a segítséget 🙂
3. oldal utolsó bekezdés 1. sora: akarat szó végéről lemaradt egy a betű 🙂
Kedves GyurMa Gyuri!
Köszi, hiba javítva! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nagyon szépen köszönöm nagyon jó az oldalad!!!
Kedves citrom!
Nagyon szívesen, örülök, hogy tetszik! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Nagyon jó az oldalad! Nélküled eddig egy kötelezőt sem értettem volna meg!!
Köszönöm!
Kedves Virág!
Nagyon szívesen, örülök, hogy visszatérő vendég vagy! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia! Nagyon köszönöm, hogy ide leírjátok az egészet! Enélkül nem értettem volna meg!
Kedves Ivett!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv: Zsiráf
Kedves Zsiráf! Meg tudnád mondani kérlek, hogy a cselekmény milyen időben játszódik pontosan? Előre is köszönöm!
Kedves Regi!
Nem teljesen világos a kérdésed, de a válasz talán az rá, hogy egy nap alatt, sőt, csuoán pár óra alatt.
Üdv:
Zsiráf