Giovanni Boccaccio – Dekameron – Olvasónapló

Giovanni Boccaccio Dekameron című művének részletes olvasónaplója novellánként.

 

 

 

Néhány fontosabb infó, mielőtt belemerülünk a jóba. Ezeket természetesen már mindenki tudja, de nem árt átismételni őket:

  • Boccaccio 1348-1353 között írta meg a Dekameront. (Valószínűleg)
  • A Dekameron görögül 10 napot jelent
  • A mű alcíme: Galeotto herceg
  • 1348-ban pestisjárvány tört ki Firenzében, ez adja a kerettörténet alapmotívumát.
  • A mű 100 novellát tartalmaz, amiknek nincs címűk, és Boccaccio minden novella elején röviden összefoglalja az adott novella tartalmát.
  • A Dekameron legismertebb, legtöbbet elemzett novellája az 5. nap 9. novellája. Egy sorral feljebb már volt szó róla, hogy a novelláknak nincs címük, de valahogy nevezni kell őket, tehát ez a novella általában „A sólyom feláldozása” néven ismert. Olvasónaplóját itt találjátok, a novella részletes elemzését pedig itt.
  • A 100 novella többsége szatirikus hangvételű, de van közöttük jó néhány erotikus tartalmú is. Ezek mélyebb elemzésére az iskolai tananyagban – ki tudja miért? – általában nem kerül sor.
  • Boccaccio hosszú körmondatokat használ, ami miatt – főleg azoknak, akiknek kötelező elolvasni – nem könnyű olvasmány a Dekameron.
  • Ne ijedjetek meg, az unalmas novellák rövidek, a hosszúak többsége pedig érdekes, sőt néhány történet kidolgozása még a 21. századi olvasó szemével nézve is zseniális, bár ez csak a személyes véleményem

 

Olvasónapló:

Első nap
Második nap
Harmadik nap
Negyedik nap 
Ötödik nap 
Hatodik nap
Hetedik nap
Nyolcadik nap – Feltöltés alatt
Kilencedik nap – Feltöltés alatt
Tizedik nap – Feltöltés alatt




Giovanni Boccaccio – Dekameron – Harmadik nap – Olvasónapló

A Dekameron harmadik napjának olvasónaplója novellánként

Harmadik nap

A pénteket és szombatot tehát pihenéssel (és tisztálkodással) tölti a csapat, majd vasárnap reggel korán felkelnek és egy két kilométerrel arrébb fekvő birtokra vonulnak. Az nem derül ki, hogy melyiküké (vagy, hogy egyáltalán kié) a gyönyörű villa és a hozzá kapcsolódó vadaskert.

Az ifjak követik a szokásos protokollt, délelőtt séta, beszélgetés, játék, majd ebéd, utána kis alvás, majd összegyűlnek, hogy mindenki elmondja aznapi novelláját.

Ne feledjük a vasárnapi történetek kötelező témáját, amit még Neifile királynő határozott meg csütörtök este: „olyan embe­rekről beszéljünk, kik ügyességök révén valamely igen kívánt dolgot megnyertek, vagy vissza­szerezték azt, amit elvesztettek.”

Harmadik nap első novella

Mesélő A novella
Filostrato főbb szereplői helyszíne
Nuto, az öreg kertész
8 apáca
A fejedelemasszony
Massatto, a fiatal parasztlegény
Firenze

Firenze környékén volt egy apácakolostor, ahol 8 fiatal apáca élt egy fejedelemasszony felügyelete alatt.

A kolostor kertjét egy Nuto nevű idősebb kertész gondozza, aki hamarosan elunja, hogy az ifjú hölgyek unalmukban mindig megpróbálnak beleszólni a munkájába, ráadásul a fizetésével sem elégedett. Ezért felmond és visszatér szülőfalujába, Lamporecchióba.

Ott elmeséli az esetet egy fiatal, magas, jóképű, Massatto nevű parasztnak. Massatto pedig úgy gondolja, hogy a félreeső helyen lévő apácakolostor, benne 9 fiatal hölggyel, igazán megfelelő vadászterület lenne neki.

Vállára kapja a fejszéjét és jelentkezik a kolostorba Nuto megüresedett pozíciójára. Előtte azonban még átgondolja az esélyeit, és rájön, hogy egy egészséges, fiatal férfit aligha fognak alkalmazni egy szűz lányoktól hemzsegő ilyen, vagyis a farkast nem eresztik be könnyen a bárányok közé.

Ezért úgy dönt, hogy süket-némának és kissé ostobának fogja beállítani megát, mint akinek nem sok köze van a való élethez és az abban esetlegesen előforduló erkölcstelen dolgokhoz.

Massatto terve beválik, alkalmazzák a zárdában kertészként, a farkas tehát bejutott a bárányok közé.

Egy nap, amikor Massatto elfárad a munkában, leheveredik egy fa alá szundítani. Éppen arra sétál két apáca, akik persze úgy tudják, hogy a kertész süket-néma és éppen a Massatto számára megfelelő beszélgetést folytatják.

Az egyik apáca elmondja, hogy ő már sokat hallott arról, hogyan szereti egymást egy férfi és egy nő, és nagyon kíváncsi arra, hogy ez a gyakorlatban hogyan működik. A másik apáca nem ijed szabad szellemű, figyelmezteti társnőjét, hogy ők szüzességet fogadtak és egyébként sincs a közelükben a feladatra megfelelő férfi.

Az első apáca viszont mindkét problémát elhárítja, mondván, hogy a kolostor minden lakott helytől távol esik, senki sem tudja meg, mi történik a falai között és itt van a jóképű kertész, aki ugyan süket-néma, és kissé ostoba, de éppen ezért valószínűleg mindent megtesz, amit mondanak neki. Tehát remek példány a kísérlethez.

Massatto természetesen csak tetteti az alvást, mindet hall é örömmel vonul be a kertészlakba, hogy a hölgyek kísérleti alanya legyen. A két apácának megtetszik a mulatság és most már rendszeresen járnak Massattóhoz, akiről még mindig úgy tudják, hogy süket-néma.

Sürgölődésük persze nem maradhat sokáig titok, hamarosan a többi apácanövendék is felfedezi a titkos találkákat. Először jelenteni akarják a fejedelemasszonynak, de kíváncsiságuk erősebb.

Nem sok idő kell hozzá, Massattónak már nyolc ifjú apácát kell rendszeresen szeretni, persze ez nincs ellenére.

Egy alkalommal, amikor Massatto egy fa alatt piheni ki éjszakai munkálkodásának fáradalmait, amikor arra sétál a fejedelemasszony. Érthetetlen módon az apácák vezetőjét is elkapja a vágyakozás, és Massattót a cellájába hívja, ahol több napon és éjszakán keresztül kell szegény kertésznek a kedvére tennie.

Massatto most már komoly bajban van, hiszen 9 nőt kéne éjszakánként kielégítenie, ami már nem olyan nagy öröm, lassan belerokkan a feladataiba.

Nem tehet mást, megszólal a fejedelemasszony előtt. Az apácák vezetője először elcsodálkozik, hogy a csinos kertész nem néma, még jobban azon, hogy az apácái sem teljesen szentéletűek.

Két választása van: vagy elbocsájtja Massattót, aminek egyrészt megvan az a veszélye, hogy a férfi kibeszéli a kolostorban történteket, másrészt pedig férfi nélkül maradnak. Vagy pedig szigorú rendet vezet be a kertész munkájában, sorrendet tartva a lányok között.

A fejedelemasszony természetesen a második megoldást választja, ami mindenkinek megfelel. Így már Massatto is eleget tud tenni kertészi munkájának és éjszakai feladatainak is, anélkül, hogy belerokkanna a teljesítménykényszerbe.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!