Szavazás

UPDATE!

Mivel, ha egy művet kiveszek a listáról, mert elkészült az olvasónaplója, akkor az összes többi műre leadott szavazat nullázódik, tehát a szavazást újra kell kezdeni, ezért az újonnan elkészült olvasónaplókhoz tartozó műveket nem törlöm a listából, de már nincs értelme rájuk szavazni!

Tehát ne (mondom NE! 🙂 ) szavazzatok ezekre:

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg – Olvasónaplóját itt találjátok!

Madách Imre: Az ember tragédiája – Olvasónapló itt!

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Olvasónaplója itt!

Mivel az olvasonaplopo.eu alapvetően Nektek szeretne segíteni, ezért most itt a lehetőség, hogy beleszóljatok az oldal anyagának készítésébe! 🙂

Ehhez nem kell mást tennetek, mint ügyesen szavazni egyet! Ha nem találod a listában, amit keresel, akkor két lehetőség van:

  1. Ott van az, csak meg kell nézni még egyszer.
  2. Válaszd az első lehetőséget, és kommenteld be a poszt alá a művet! A választási lehetőségeket rendszeresen frissíteni fogom, és a hozzászólásokban szereplő művek is be fognak kerülni a listában, tehát lehet majd azokra is szavazni. Vagyis érdemes időnként visszatérni és szétnézni!

Hajrá, szavazzatok, mert most rajtatok (is 🙂 ) múlik, hogy mi kerül ki az oldalra!




Kommentelési szabályok

Mivel elég sokat és sokfélét kommenteltek, ezért úgy gondolom, hogy ideje néhány szabályt bevezetni. Nyugi, nem lesz sok, de kérek mindenkit, hogy próbálja meg betartani!

Tehát:

  • Én mindenkit megtisztelek azzal, hogy betartom az általános udvariassági és helyesírási szabályokat. Kérlek tegyetek Ti is így! Tehát: köszönés, kérés, elköszönés. Egymondatos, odavetett kérdésekre nem válaszolok…! Ne felejtsétek el, hogy egy kérdésnél alapvetően Ti kértek szívességet tőlem, viselkedjetek tehát ennek megfelelően!

  • A rutinos oldallátogatók tudják, hogy általában pillanatok alatt, de maximum néhány órán belül válaszolok a kérdésekre. Ehhez társul, hogy a kommented csak akkor jelenik meg, ha azt én engedélyeztem. Tehát nem szükséges egymás után huszonháromszor megkérdeznetek ugyanazt, az első kommentre is fogok válaszolni, mihelyt tehetem. (Ha még ráadásul odaírod, hogy “sürgős”, vagy “S.O.S., az olyan hatással van rám, mint a bikára a vörös szőnyeg. Csak mondom…)

  • Szívesen fogadom az oldallal kapcsolatos, építő jellegű kritikákat, mint pl. a helyesírási hibákat, elütéseket jelző hozzászólásokat, esetleg a tárgyi tévedésekkel kapcsolatosakat. A jelzett hibákat általában azonnal javítom is. Nem tudok azonban mit kezdeni az olyan jellegű kommentekkel, hogy “nem tetszik az oldal” ” túl hosszú az olvasónapló” stb. Ezeknek nincs értelme. Ha kifejted, hogy miért nem tetszik, vagy küldesz egy általad készített, rövidebb naplót, az egy másik kérdés, akkor tárgyalhatunk 🙂

  • Azonnali, figyelmeztetés nélküli IP-cím tiltás jár a káromkodásért, a spam-elésért, és a bárkit, bármilyen módon sértegető hozzászólásért. Az IP-cím tiltás azt jelenti, hogy ezután nem fogod elérni az oldalt arról a gépről, amelyikről kommenteltél. A kitiltás örökös, nincs második esély. (A végletekig lebutítva: Ha nem tudsz viselkedni, kiváglak az oldalról!)

Ezek a szabályok az elenyésző kisebbségnek szólnak, szerencsére a többség teljesen normálisan tudja használni az oldalt, amiért jár a piros pont! 🙂

Nyári szünet

Kedves Mindenki!

Mivel itt a nyár és ezzel együtt a nyári szünet is, az Olvasónaplopó szerkesztősége is megérdemel egy kis pihenést! 🙂

Ezért 2017. július 1. és július 15. között nem vesszük annyira komolyan az olvasónapló írást, ami azt jelenti, hogy nyaralunk.

Természetesen az oldal a következő két hétben sem áll le, folyamatosan üzemel tovább, de nem kerül ki friss anyag, és a kommentekre sem válaszolunk, mert Zsiráf olyan helyen tölti a szabiját, ahol több a medve, mint a térerő.

Persze kommentelni is lehet, de választ csak július második felében várjatok!

Kellemes nyarat Nektek!

olvasonaplopo.eu

Hogyan írjunk olvasónaplót?

Ebben az írásban kicsit eltérünk az oldal profiljától és nem egy mű olvasónaplóját, vagy egy szereplő jellemzését olvashatjátok. Viszonylag sok emailt kaptam ugyanis, amikben arról érdeklődtök, hogy is kell jó olvasónaplót írni. Nyilván a hangsúly a „jó”-n van, hiszen innen-onnan összebuherált, lopkodott, se eleje, se vége naplót bárki tud írni.

A cél természetesen egy olyan olvasmánynapló elkészítése, amire jó jegyet kapsz. Nos, most ennek fogunk utána járni.

A cím kicsit talán megtévesztő, helyesebb lett volna azt írni, „Hogyan ne írjunk olvasónaplót?”, vagy még inkább „Én hogyan írok olvasónaplót?”.

Ne feledjétek, ami most következik, az nem egy kötelező érvényű, atombiztos leírás, amit ha követsz, akkor tuti százezer százalék, hogy csillagos ötös fölét fogsz kapni rá. Ezek csak az én meglátásaim, illetve módszerem, amik alapján az olvasónaplóim készülnek. Az már egy másik kérdés, hogy a közvetlen visszajelzések és az oldalletöltési statisztikák alapján szeretni szoktátok és hasznosnak találjátok az itteni cuccokat.

Az első és legfontosabb dolog, hogy azokat a szempontokat vedd figyelembe, amiket a tanárod megadott. Nyílván nem véletlenül tette, vagyis elsősorban a tanerő elvárásainak kell megfelelnie a munkádnak. Ezen túl azonban, illetve, ha egyáltalán nem kaptál útmutatást az olvasónapló elkészítéséhez, hasznos lehet, amit itt olvasol.

Először is tisztázzunk néhány alapfogalmat!

Mi az olvasónapló?

Az olvasónapló egy irodalmi műnek az olvasó által történő rövidítése, a tartalom saját szavakkal történő leírása. Ez egy elég egyszerű alaptétel, nem is igényel sok magyarázatot.

Ami ennél sokkal fontosabb, hogy a rövidítés óhatatlanul azzal jár, hogy egyben értelmezed is a művet. Vagyis olvasónaplódba azok a dolgok kerülnek be, amiket Te fontosnak tartasz a regénnyel, drámával, stb. illetve annak cselekményével, szereplőivel kapcsolatban. Természetesen optimális esetben az általad fontosnak tartott dolgok egybe esnek a tanár (és így tágabb értelemben az iskolai elvárások, tanrend, sőt az irodalomtudomány) által fontosnak tartott dolgokkal.

Az olvasónapló írásának nagy művészete és szent grálja, hogy meg tudd találni, ki tudd szűrni az esetenként több tucat oldalas fejezetekből azt a maximum néhány (tétel)mondatban elmondható lényeget, ami az egészből fontos. Tudom, ez így bonyolultan hangzott, de hidd el, nem kell rögtön a Tiszának (Dunának, Körösnek, Berettyónak) szaladnod, nem olyan vészes!

Mikor írunk olvasónaplót?

Olvasónapló általában két esetben készül:

  • Önszorgalomból:
    • Ekkor elolvasod a kötelező olvasmányt szabadidődben és azt akarod, hogy tanév közben is emlékezzél rá. Ebben az esetben, bár nem kötelező a napló írása, Te azonban előrelátó módon írsz egyet belőle. A cél az, hogy hónapokkal később, amikor órán feldolgozzátok az adott kötelezőt, akkor ne kelljen újra elolvasnod, elég csak fellapoznod a naplót és minden szép.
    • Lássuk be azonban, hogy ez az az eset, ami nem igazán életszerű, a gyakorlatban a legtöbb diák nem azzal tölti a nyári (téli, őszi) szünetet, hogy kötelezőket olvasson és jegyzetelgessen. Vagyis a legtöbben – ne aggódj, annak idején én is – seggel állunk neki az ilyen feladatoknak, lévén, hogy nem kötelező, hobbiból meg egészséges tizenéves nem csinál olyat, amiért sem jutalom, sem büntetés nem jár. Legalábbis nem rögtön. Azt viszont halkan bár, de megjegyzem, hogy rendkívül hasznos tud lenni a későbbiekben, ha mégis megcsinálod!
  • Iskolai kötelezettségből
    • Na, ez az, ami jóval gyakoribb. Vagyis amikor konkrétan megkapod házi feladatnak, hogy írj egy olvasónaplót valamelyik kötelező olvasmányból. A legtöbben ezt is nehezen viselik, de nincs mese meg kell csinálni. Ilyenkor azért általában órán kapsz valamilyen iránymutatást arra vonatkozóan, hogy hogyan is kezdj neki, mire kell figyelni, mik az elvárások. Vagy nem kapsz.

Még nincs vége, kattints a folytatáshoz!