Gergely és Vicuska kapcsolatának alakulása a regényben

Többen jeleztétek már, hogy megkaptátok Gergő és Vicuska kapcsolatának kidolgozását feladatként. Anikó pedig volt olyan jó fej, hogy elkészítette az “olvasónaplopós” változatát a témának. Remélem hasznosnak fogjátok találni, fogadjátok szeretettel és sok lájkkal! 🙂 Zsiráf

Bornemissza Gergely és Cecey Éva kapcsolatát azért is különös elemezni, mert Gergely valós szereplő, Éva pedig az írói fantázia szülötte. Így olyan, mintha egy történelmi személy és egy mesehős kapcsolatát elemeznénk.

Bornemissza Gergelyről a történelmi bizonyítékok alapján tudjuk, hogy személyisége megfelelhetett annak, ahogyan Gárdonyi ábrázolta. Bátor lelkű, hazájáért küzdő, cselekedeteiben elszánt, művelt, józan gondolkodású férfi volt. Arról azonban, hogy szerelmes ifjúként, később férjként hogyan viselkedett, csak Gárdonyi fantáziája alapján értesülhetünk.

A két főhőst egészen kicsi korukban ismerjük meg. Gergő 7 éves, Éva, akit ekkor még Vicuskának szólítanak, 5 esztendős.

Míg Gergő szegény, félárva fiúcska, addig Éva jómódú családból származik. Édesapjával Cecey Péter, dunántúli nemessel, édesanyjával és a számtalan szolgálóval békében élnek keresztesfavi birtokukon. Szülei idős korukban kapták Istentől ajándékba a kislányt, így a szokásosnál nagyobb szeretettel, gondoskodással veszik körül.

Édesapja hadirokkantként tért haza a Dózsa-féle felkelésből. Mindkét lába fából van, egyik térdben, másik bokában nem hajlik. Egyik keze is fából készült. Felesége, Vica édesanyja, mint a jómódú nemesasszonyok, kerek kis asszony. Látszik rajta, hogy nincs gondja az élelemre, mindennapi feladatai elvégzésében pedig szolgálók segítik.

Egy ilyen szolgára, Katóra bízzák a kicsi Vicuskát is azon a napon, amikor a kislány Bornemissza Gergővel a közeli erdőbe szökik lovat legeltetni.

Gergő édesanyjával és nagyapjával Ceceyék birtokán él. Szegény származása miatt szóba sem jöhetne ebben az időben a két gyermek számára közös sors. De a gyermekek mit sem törődnek ezzel. Testvérekként szeretik egymást. Gergő úgy is mint lányt, úgy is, mint gazdája lányát a széltől is óvja Vicát. Vica pedig élvezi, hogy egy bátor, erős fiú gondoskodik a szórakoztatásáról.

Leginkább akkor nyűgözi le a lányt, amikor török fogságba esnek, és onnan a fiú leleményességének köszönhetően tudnak kiszabadulni.

Vica, aki nincs hozzászokva az önálló problémamegoldáshoz, hiszen helyette a problémákat mindig mások oldják meg ekkor még, örömmel adja át ezt a tisztet a nála két évvel idősebb fiúnak.

Visszatérnek családjaikhoz a keresztesfalvi birtokra, de közös gyermekéveik néhány napon belül véget is érnek, hiszen Gergőt Dobó István magával viszi, hogy vitézt neveljen belőle.

Az ezt követő gyermekévekből csak Gergő életéről vannak információink. Tudjuk, hogy Dobó István még útja elején átadja felügyeletét Gábor papnak, aki Török Bálint szigetvári udvarába viszi, hogy ott a kisfiú a Török-fiúkkal együtt kiváló vitézi nevelésben részesüljön.

Gergő innentől kezdve a nemes úr fiaival együtt vitézként nevelkedik a főúri udvarban. Török Jancsival és Ferivel együtt magas szinten megtanulja a latin, a török és a német nyelvet, valamint a korban igen fontos kardforgatás mesterségét is.

Vica, vélhetően, származásának megfelelő nevelést kap apja udvarában. Ez teszi lehetővé számára, hogy néhány év múlva, amikor családjával Budára költözik, a királyné udvarhölgyei közé állhat.

Itt megismerkedik a magasabb körökkel, köztük azokkal az ifjakkal is, akik közül férjet választhatna magának. Nem tudjuk, mi zajlik a lelkében, hogyan érintik meg ezek a találkozások. Csak sejthetjük és remélhetjük, hogy nem felejtette még el gyermekkori kedvesét.

Mert azt biztosan tudjuk, hogy Gergely nem felejtette el őt.

Az írásnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Akhilleusz haragja

Akhilleusz haragja

 

A két homéroszi eposszal már elég sokat foglalkoztunk az oldalon. Volt szó a trójai háború kirobbanásának okáról, a trójai falóról, arról, hogy egyáltalán létezhetett-e a faló, Odüsszeusz kalandjairól és ellenfeleiről a kalandozások során, illetve megemlékeztünk Akhilleusz pajzsáról is.

Kutattuk azt a kérdést, hogy egyáltalán létezett-e Homérosz, és vizsgáltuk az Iliász és az Odüsszeia eltérő embereszményét is.

Ebben a bejegyzésben egy másik érdekes és fontos dologról lesz szó: Akhilleusz haragjáról.

Az Iliászt ugyanis szokás a HARAG eposzának is nevezni, nem véletlenül, hiszen ez a szélsőséges, de nagyon is emberi érzelem fontos szerepet kap a műben.

Akhilleusz haragjáról Palatinus Lili, az Ókori Töredékek blog szerkesztő/háziasszonya írt nekünk egy érdekes posztot. 

Miért haragszik Akhilleusz? Jogos-e a haragja? Milyen következményekkel jár ez a harag a görögökre, sőt, magára Akhilleuszra? Kiderül a posztból…

Fogadjátok sok lájkkal! 🙂

 

Az Iliászt olvasni az irodalom egyik legnagyobb kalandja. Miért is? Mert semmi nincs benne, amiről azt gondolod, hogy ott kéne lennie. És mégis minden benne van, ami számít: a legnagyobb kaland, a trójai háború.

A háború tizedik évében csöppenünk bele a történetbe, és természetes, hogy mindent tudunk, ami ezelőtt történt. Ez (is) Homérosz nagysága, hogy annyira természetes és mégis, amit a szemünk elé tár, az minden csak nem magától értetődő: az isteni lényeg az emberben.

Tíz éve tart a háború, görögök a trójaiak ellen, végül is görög görög ellen harcol. És gyakorlatilag ebben a tíz évben nem történt semmi – nem dőlt el a csata, egyik fél sem bizonyult erősebbnek a másiknál. De miért?

Hiszen itt van Akhilleusz, aki már az eposz olvasása előtt is hatalmas, isteni, rettenthetetlen és legendás hős, minden harcos eszményképe és évezredek ideálja; és itt van Hektór, a szelíd állat, aki jó fia az apjának, szerető férje a feleségének, gondos apja a gyermekének, és közben Trója védelmezője, a kulcs, a szent totem, az egyetlen, aki képes megvédeni a várost.

Mégis, itt vagyunk tíz éve, és semmi nem történt

Franz von Matsch festménye a Hektór holttestét hurcoló Akhilleuszról
Franz von Matsch festménye a Hektór holttestét hurcoló Akhilleuszról

. Mintha az istenek sem akarnák, hogy véget érjen a háború.

Ám Homérosz nem véletlenül csap ekkor a húrok közé, mert itt és most, ezen a ponton történik valami. Valami fontos, ami megváltoztatja a történet menetét és megváltoztatja a világot is, melyben élünk.

Homérosz, aki talán nem is létezett, mert még a gondolatra is irigyek vagyunk, hogy valaki olyat alkotott, amit ember soha többé nem tudott megismételni, ez a Homérosz az első szóval mintegy kést döf a trójai háború fehér húsába, és ez az egyetlen szó vérvörös patakként folyik végig a történeten: HARAG.

„Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét,

vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak,”

Ez a harag Akhilleusz haragja. Akhilleusz az egész történet középpontja, az ő világa, az ő szemével látunk és érzünk mindent, az ő háborúját vívjuk meg.

Akhilleusz úgy érkezett Trójába, hogy belőle bizony hős lesz, rá az örök hírnév, a halhatatlanság vár.

És mégis, a hősök élete sem könnyű: nem lehet csak úgy végigmenni az úton. Akhilleusz haragja adja meg az irányt a történéseknek. És amíg azt hisszük, hogy a háború az istenek játéka, akik úgy játszanak az emberekkel, mint az ólomkatonákkal, a háború egyetlen ember belső világa.

Akhilleusz emberként érkezik Trójába, bár nyilván, a Thétisztől kapott sebezhetetlensége, mely a sarkára nem vonatkozik, azért vakmerőbbé teszi, mint például Odüsszeuszt, aki jobban vigyáz a testi épségére.

Mégis egy embert látunk, egy fiatal férfit, akinek meg kell küzdenie az isteni örökségével és a végzetével.

És ez az isteni öröksége az, ami megkülönbözteti őt a többiektől: Akhilleusz életében is isteni. Isteni benne a haragja is, ahogyan az első mondat, egyetlen mondat kifejezi és leírja azt a pusztító erőt, ami népek sorsát fogja eldönteni.

A harag okát csak később tudjuk meg: dögvész tizedeli a tábort, és Akhilleusz szeretne ennek a végére járni, hogy mi az oka, és gyűlést hív össze.

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




A reskontó ügye – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Az írás Kriza munkája, ha hasznosnak találtad, kérlek nyomj egy lájkot a bejegyzés alatt! Köszi: Zsiráf

Nyilas Misi, a szegény debreceni diák sorsa összefonódik a reskontóval. Hogy került Misi kapcsolatba ezzel a bizonyos reskontóval és mi is az a reskontó:

A reskontó ma használatos neve fogadószelvény, azaz ezzel lehet igazolni, hogy egy fogadás során jogosultak vagyunk a nyereményre. Ha ez nincs meg, akkor nem tudunk hozzáférni a nyereményhez. Vagy, mint Misi esetében is látjuk majd, ha elveszik, és rossz személyhez kerül, akkor más fér hozzá.

Misi tehát Debrecenbe érkezett, ahol lehetősége nyílt egy új életre. Hiszen szegény családból származott, ha tanul, akkor felemelkedhet. Nagyon okos gyerek volt, így nehezen találta meg a helyét a kortársai közt. A gyerekes csínyek közt komolyabb kihívásokra vágyott.

Ezért is bízza rá Nagy úr, a szobafőnök azt a feladatot, hogy az idős és vak Pósalaky bácsinak olvasson fel. Minden nap pontban 5-től 6-ig kell felolvasni a bácsinak, aki ezért természetesen pénzt is ad.

Ez fontos Misinek, hiszen a kapott pénzből haza tud majd küldeni szüleinek. Már elsején megkapja az első forintot, ez nagy szónak számított.

Tehát Misi elvállata a munkát, ami nem is volt neki igazi munka, hiszen végre valami felnőtteset csinálhatott, pénzt is kereshetett. Misi szorgalmas diák lévén előbb ért Pósalaky úrhoz, így várnia kellett. Ezután többet nem ért oda hamarabb.

A kirakott újságokból olvasta fel a bácsinak a címeket, majd amelyik cikk tetszett az úrnak, azt elolvasták. Volt, hogy pont 6-kor egy hír közepén jártak, akkor azt mondta Pósalaky, hogy majd másnap folytatják.

Az úr egy hónapra tíz krajcárt fizetett, és mikor Misi ellátogatott Orczyékhoz, és ott elmondta milyen sokat keres, nagyon rácsodálkoztak.

Az Orczyéknál töltött idő után el kellett mennie az öregúrhoz felolvasni, átfagyva, kissé zaklatottan érkezett meg. Pósalaky észrevette, hogy bántja valami, ezért, kifaggatta Misit.

Majd Pósalaky elmesélte, hogy az éjjel álmot látott, amit a takarítónője megfejtett, és az álmában látott számokat meg akarja tenni a lutrin. Azt mondta Misinek, tegye meg a számokat, és ha nyernek, feleznek majd.

Másnap Misi Gimesiékhez ment látogatóba, és ott elmondta Gimesinek, hogy van nála egy reskontó. Arról beszélgetett a két fiú, hogy mire költenék a pénzt, ha nyernének.

Ezután kérte meg Misit Gyéres tanár úr, hogy vállalja el a Doroghy Sanyi tanítását, két forintért egy hónapra.

Misinek így már fiatal kora ellenére két munkája is volt. Ráadásul végre taníthatott is, ami különösen fontos volt számára.

Doroghyék egy nagy parasztházban laktak, és mint később megtudjuk, elszegényedett nemesek. Három lányuk van, akiknek a házasság hozhatna felemelkedést. Sanyinak, az egyetlen fiúnak pedig a tanulás. Hisz ha tanulna, jó munkát kaphatna, eltarthatná a családot.

Itt Doroghyéknál találkozik Misi Bellával, aki megtetszik neki, nem is nagyon tud mit kezdeni az érzelmeivel, hiszen ez egy új és szokatlan érzés számára.

A reskontó ügyének még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Bornemissza Gergely különleges fegyverei az egri vár védelmében – Gárdonyi Géza: Egri csillagok

„Egyszer Gergelyhez is szóltak.

– Ebből jeles ember lesz – mondotta Török Bálint, a Gergely fejét megsimogatva. – Olyan az esze, mint a tűz. [..]” (II. rész 9. fejezet)

A kerekeken guruló ágyú rekonstrukciója
A kerekeken guruló ágyú rekonstrukciója

Az Egri csillagokban Bornemissza Gergely az egész történet során kitűnik eszességével és bátorságával, különösen pedig a robbanószerekkel és a puskaporral kapcsolatos szakértelmével.

Mivel a kommentek között rendszeresen előkerül ez a kérdés, ezért ebben a bejegyzésben Gergely különleges fegyvereit és cseleit vesszük górcső alá kicsit bővebben.

A górcső alá vesz kifejezés, illetve a górcső szó egyébként a nyelvújítás korában keletkezett, és Bugát Pál orvosnak, egyetemi tanárnak és nyelvújítónak köszönhetjük. A górcső jelentése pedig az, hogy mikroszkóp. Csak mondom.

Meg kell jegyezni azonban, hogy most kifejezetten csak a Gergely által kitalált fegyverekről és módszerekről lesz szó, a korban szokásosnak mondható egyéb várvédő fegyverekről (ágyúk, szakállas puskák, tüzes koszorúk) nem.

Mire a történetben eljutunk az egri ostromhoz, Gergely többször is megmutatja, hogy ért a puskaporhoz. Elég csak a török szultán felrobbantásának ötletére gondolni, vagy ahogy Mekcsey és Sárközi kíséretében sikerül megszöknie a Konstantinápolyban őket csónakon üldöző törökök elől úgy, hogy Gergely gyorsan egy bombát készít.

Érdekes módon az többször elhangzik a regényben, hogy Gergely okos és eszes, és az ostrom során is sokszor alakít nagyot a puskapor segítségével, azt viszont nem tudjuk meg, hogy az ehhez szükséges szakértelmet hol, mikor és hogyan szerezte meg.

A regény valószínűsíti, bár nem mondja ki, hogy ezt a tudást Gergely Török Bálint udvarában szedte össze.

Azt a valóságban is tudjuk, hogy Bornemissza Gergely magas szinten értett a lő- és tűzfegyverekhez, valamint a puskaporhoz, de életrajzának hiányosságai miatt itt sem tudunk választ adni arra, hogy honnan volt ez a tudása.

Ez a kérdés egyébként azért is érdekes, mert a korszakban nem volt egyértelmű, és megszokott, hogy egy katona – még ha királyi hadnagy is – magas fokon értsen az ágyúkhoz és a puskaporhoz.

Persze, az egyszerű gyalogos és lovas katona is tudta kezelni a puskáját, tudta, hogyan kell lőporral és golyóval megtölteni, de ennél mélyebb ismeretei nem voltak. Tehát nem tudták, hogy milyen alkotóelemei vannak a puskapornak, vagy, hogy milyen arányban kell ezeket összekeverni anélkül, hogy elszálljanak a Holdig.

A puskaporhoz komolyan értők elismertségét mutatja az a tény, hogy a korabeli tüzérek a várkatonaság legjobban fizetett tagjai voltak.

A regény tehát kész tényként kezeli azt, hogy Gergely ért a robbantáshoz és kész. Lássuk akkor, hogy milyen fegyvereket készített:

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!







A regény címének értelmezése – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

A Légy jó mindhalálig címének értelmezését Kriza követte el, ha hasznosnak találtad az írást, kérlek ismerd el a munkáját egy lájkkal a bejegyzés alatt! Köszönöm: Zsiráf

Móricz Zsigmond 1920-ban írta meg a Légy jó mindhalálig című művét.

Móricz, a 20. század kiemelkedő prózaírója ezzel a regényével példát akart mutatni a kor emberének. Témája ugyanakkor a mai napig aktuális, bármikor magunkra nézve kötelező érvényűnek tekinthető.

Megjegyezném, egy kevésbé ismert műben olvashatunk Misi további életéről is, ez a Forr a bor címet viseli. Eme regény 1931-es alkotás és az érettségire készülő, immáron felnőtt Misi életét ismerhetjük meg belőle.

De most nézzük a fiatal Misit, a Légy jó mindhalálig című műben:

Móricz regényét a cím tükrében hibás feltételezés lenne gyermekregénynek nevezni, bár a története nem tartalmaz bonyolultabb szálakat, a teljes megértéshez a felszín alá kell néznünk.

És akkor egy kis bibliai kitekintő (azoknak, akik esetleg elfelejtették már a 9. osztályban tanultakatJ ), ugyanis a cím egy bibliai utalás.

Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak nem árt a második halál.”

Újszövetség, Jelenések könyve, 10. könyv, 2. fejezet

A második halál a pokol, ahová azok az elkárhozott lelkek jutnak, akik nem érdemlik meg a mennyországot.

A mű és a bibliai idézet tanulsága az, hogy legyünk tisztességesek, jók, az utolsó óráig és akkor megkaphatjuk jutalmunkat a túlvilágon.

De nézzük is, mit jelent számunkra ez a felhívás, nézzük meg Nyilas Misi jellemét, cselekedeteit:

Nyilas Misi fiatal gyermekként kerül a debreceni kollégiumba, ami számára nagy dolognak tűnik. Úgy érzi, hatalmas lehetőség ez számára, hisz szegény szülők gyermeke, és ha itt tanul, nemcsak ő maga jut előbbre, de szülei is büszkék lehetnek rá.

Naiv, gyermeki lélek a Nyilas Misi, aki azonban hamar megtapasztalja a való világot. Elsőként a vak Pósalaky bácsival kerül kapcsolatba, itt fontos mozzanat lesz a reskontó ugye, majd a Doroghy Sanyi és a Törökék kerülnek elő a felnőttek világából.

Misi nem feltételez senkiről rosszat, mindenkit jónak lát, de lassan ebbe a gyermeki világba átszűrődik a valóság.

Az írásnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!