A reskontó ügye – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Az írás Kriza munkája, ha hasznosnak találtad, kérlek nyomj egy lájkot a bejegyzés alatt! Köszi: Zsiráf

Nyilas Misi, a szegény debreceni diák sorsa összefonódik a reskontóval. Hogy került Misi kapcsolatba ezzel a bizonyos reskontóval és mi is az a reskontó:

A reskontó ma használatos neve fogadószelvény, azaz ezzel lehet igazolni, hogy egy fogadás során jogosultak vagyunk a nyereményre. Ha ez nincs meg, akkor nem tudunk hozzáférni a nyereményhez. Vagy, mint Misi esetében is látjuk majd, ha elveszik, és rossz személyhez kerül, akkor más fér hozzá.

Misi tehát Debrecenbe érkezett, ahol lehetősége nyílt egy új életre. Hiszen szegény családból származott, ha tanul, akkor felemelkedhet. Nagyon okos gyerek volt, így nehezen találta meg a helyét a kortársai közt. A gyerekes csínyek közt komolyabb kihívásokra vágyott.

Ezért is bízza rá Nagy úr, a szobafőnök azt a feladatot, hogy az idős és vak Pósalaky bácsinak olvasson fel. Minden nap pontban 5-től 6-ig kell felolvasni a bácsinak, aki ezért természetesen pénzt is ad.

Ez fontos Misinek, hiszen a kapott pénzből haza tud majd küldeni szüleinek. Már elsején megkapja az első forintot, ez nagy szónak számított.

Tehát Misi elvállata a munkát, ami nem is volt neki igazi munka, hiszen végre valami felnőtteset csinálhatott, pénzt is kereshetett. Misi szorgalmas diák lévén előbb ért Pósalaky úrhoz, így várnia kellett. Ezután többet nem ért oda hamarabb.

A kirakott újságokból olvasta fel a bácsinak a címeket, majd amelyik cikk tetszett az úrnak, azt elolvasták. Volt, hogy pont 6-kor egy hír közepén jártak, akkor azt mondta Pósalaky, hogy majd másnap folytatják.

Az úr egy hónapra tíz krajcárt fizetett, és mikor Misi ellátogatott Orczyékhoz, és ott elmondta milyen sokat keres, nagyon rácsodálkoztak.

Az Orczyéknál töltött idő után el kellett mennie az öregúrhoz felolvasni, átfagyva, kissé zaklatottan érkezett meg. Pósalaky észrevette, hogy bántja valami, ezért, kifaggatta Misit.

Majd Pósalaky elmesélte, hogy az éjjel álmot látott, amit a takarítónője megfejtett, és az álmában látott számokat meg akarja tenni a lutrin. Azt mondta Misinek, tegye meg a számokat, és ha nyernek, feleznek majd.

Másnap Misi Gimesiékhez ment látogatóba, és ott elmondta Gimesinek, hogy van nála egy reskontó. Arról beszélgetett a két fiú, hogy mire költenék a pénzt, ha nyernének.

Ezután kérte meg Misit Gyéres tanár úr, hogy vállalja el a Doroghy Sanyi tanítását, két forintért egy hónapra.

Misinek így már fiatal kora ellenére két munkája is volt. Ráadásul végre taníthatott is, ami különösen fontos volt számára.

Doroghyék egy nagy parasztházban laktak, és mint később megtudjuk, elszegényedett nemesek. Három lányuk van, akiknek a házasság hozhatna felemelkedést. Sanyinak, az egyetlen fiúnak pedig a tanulás. Hisz ha tanulna, jó munkát kaphatna, eltarthatná a családot.

Itt Doroghyéknál találkozik Misi Bellával, aki megtetszik neki, nem is nagyon tud mit kezdeni az érzelmeivel, hiszen ez egy új és szokatlan érzés számára.

A reskontó ügyének még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




A regény címének értelmezése – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

A Légy jó mindhalálig címének értelmezését Kriza követte el, ha hasznosnak találtad az írást, kérlek ismerd el a munkáját egy lájkkal a bejegyzés alatt! Köszönöm: Zsiráf

Móricz Zsigmond 1920-ban írta meg a Légy jó mindhalálig című művét.

Móricz, a 20. század kiemelkedő prózaírója ezzel a regényével példát akart mutatni a kor emberének. Témája ugyanakkor a mai napig aktuális, bármikor magunkra nézve kötelező érvényűnek tekinthető.

Megjegyezném, egy kevésbé ismert műben olvashatunk Misi további életéről is, ez a Forr a bor címet viseli. Eme regény 1931-es alkotás és az érettségire készülő, immáron felnőtt Misi életét ismerhetjük meg belőle.

De most nézzük a fiatal Misit, a Légy jó mindhalálig című műben:

Móricz regényét a cím tükrében hibás feltételezés lenne gyermekregénynek nevezni, bár a története nem tartalmaz bonyolultabb szálakat, a teljes megértéshez a felszín alá kell néznünk.

És akkor egy kis bibliai kitekintő (azoknak, akik esetleg elfelejtették már a 9. osztályban tanultakatJ ), ugyanis a cím egy bibliai utalás.

Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak nem árt a második halál.”

Újszövetség, Jelenések könyve, 10. könyv, 2. fejezet

A második halál a pokol, ahová azok az elkárhozott lelkek jutnak, akik nem érdemlik meg a mennyországot.

A mű és a bibliai idézet tanulsága az, hogy legyünk tisztességesek, jók, az utolsó óráig és akkor megkaphatjuk jutalmunkat a túlvilágon.

De nézzük is, mit jelent számunkra ez a felhívás, nézzük meg Nyilas Misi jellemét, cselekedeteit:

Nyilas Misi fiatal gyermekként kerül a debreceni kollégiumba, ami számára nagy dolognak tűnik. Úgy érzi, hatalmas lehetőség ez számára, hisz szegény szülők gyermeke, és ha itt tanul, nemcsak ő maga jut előbbre, de szülei is büszkék lehetnek rá.

Naiv, gyermeki lélek a Nyilas Misi, aki azonban hamar megtapasztalja a való világot. Elsőként a vak Pósalaky bácsival kerül kapcsolatba, itt fontos mozzanat lesz a reskontó ugye, majd a Doroghy Sanyi és a Törökék kerülnek elő a felnőttek világából.

Misi nem feltételez senkiről rosszat, mindenkit jónak lát, de lassan ebbe a gyermeki világba átszűrődik a valóság.

Az írásnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Simonyi József életrajza

Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényében visszatérő szereplő Simonyi József, azaz Simonyi óbester, akiről Nyilas Misi balladát készül írni.

Simonyi ezredes még csak mellékszereplőnek sem nevezhető a regényben, azonban élete szerintem megér egy posztot, két okból is: egyrészt, mert egy hihetetlen figura volt, aki bátorságának köszönhetően gyors és fényes karriert futott be a Habsburg hadseregben, hogy aztán ugyanolyan gyorsan és mélyre bukjon, másrészt pedig a Légy jó mindhalálig olvasónaplójának megírása nem csak Nektek fárasztó, hanem nekem is, gondoltam kikapcsolódásként írok egy kicsit más témában.

Következzék tehát Simonyi óbester „balladája”.

Barbácsi és vitézvári báró Simonyi József valószínűleg 1771. március 18. született, valószínűleg Nagykállóban. A két valószínűleg azt jelenti, hogy elég nagy katyvasz van a születési éve és helye körül, amit nem ritkán maga Simonyi okozott, katonai papírjain időnként más és más helyet és időt megadva.

Játszik még 1770. április 8., 1773. március 18. és 1777. február 28. is, születési helyként pedig Nagykálló mellett Hajdúszoboszló és Tass is. A születési körülményekben egyetlen dolog egyezik meg minden forrásban, ez pedig a vallás: a Simon család római katolikus volt. Ebből is látszik, hogy a korabeli okmányirodák nem voltak olyan hatékonyak, mint a maiak.

Elégedjünk meg tehát annyival, hogy emberünk valamikor az 1770-es években született – csak hogy mindenki megnyugodjon, a halálozásának ideje és helye legalább biztos: 1832. augusztus 23., Arad – egy köznemesi származású mészáros mesternek, Simon Pálnak és Hetesényi Zsuzsannának az 1760-as évek második felében kötött házasságából.

Mint látjuk Józsefet eleinte nem Simonyinak, hanem Simonnak hívták és sima köznemes volt, azaz nem bárónak született, ezt a magas rangot később harcolta ki magának. Egyébként szó szerint.

Ez egyben azt is jelenti, születésekor még „csak” barbácsi Simon Józsefnek hívták, a vitézvári előnevet a bárói címhez kapta. A barbácsi Simonok pedig 1637. december 24-én nyertek címeres nemeslevelet III. Ferdinánd magyar királytól. Szerintem azért ez egy korrekt karácsonyi ajándék.

Simon Pálnak és Hetesényi Zsuzsannának összesen 11 gyermeke született, de ebből csak hárman élték meg a felnőtt kort: az 1768-ban elsőként született János, a mi Józsefünk és az 1782-ben született Zsuzsanna. József két testvére egyébként tisztes – és a korban szokatlan – öregkort éltek meg, nem mellesleg mindketten bőven túlélték híres testvérüket: János 1858-ban halt meg 85 éves korában, Zsuzsanna pedig 1862-ben, 81 évesen.

Simonyi József 16 éves és éppen Kecskeméten próbálja elsajátítani a családi mesterséget, azaz apja egyik kollégájánál mészáros inaskodik, amikor egy hazaútja során megáll Debrecenben, ahol érdeklődve értesül arról, hogy a városban éppen toborzás folyik a császári- királyi Wurmser huszárezredbe.

A szerény, de tisztes megélhetést biztosító mészáros mesterségnél az ifjú Simonyi számára vonzóbbnak tűnik a kalandosabb és több lehetőséggel kecsegetető huszárság, így beáll a seregbe.

Az életrajznak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




A Légy jó mindhalálig szereplői

Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének szereplői betűrendben

Ebben a posztban találjátok a Légy jó mindhalálig szereplőit betűrendben. A tartalom kattintásra jelenik meg, kattints egy betűre, aztán egy névre!

 

  • A
  • B
  • C-Cs
  • D
  • F
  • G-Gy
  • H
  • I
  • K
  • L
  • M
  • N-Ny
  • O
  • P
  • S-Sz
  • T
  • V
  • Z




Nyilas Misi pakkja – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Nyilas Misi pakkja (csomagja)

Misi a második fejezetben kap csomagot hazulról. Nézzük most meg ezt közelebbről.

Nyilas Misi egyáltalán nem gondol arra, hogy csomag jöhet a szüleitől, ezt az édesanyja is közölte vele még otthon:

„Fiam, csomagot ne várj, mert én nem tudok olyan finomságokat küldeni, mint a többi gyere­keknek a szülei, hát inkább nem küldök, minek lássák azt mások, hogy milyen szegények vagyunk, édes kis fiam.”

Misi tehát maximum levelet kaphat otthonról, amire számít is Misi, vagy legalábbis reménykedik benne, ezért szalad el minden nap a pedellus irodájához, ahol ki vannak függesztve azoknak a nevei, akik levelet kaptak.

„Október közepén egy szomorú és borús pénteki napon, óraközben, mint mindennap, elszaladt a pedellushoz, s megnézte a kátrányszagú, vasrácsos fekete hirdetőtáblán az érkezett levelek lajstromát. Legnagyobb rémületére ott látta a nevét a többi közt. Ha a nevét kimondták, vagy leírva látta, mindig szívdobogást kapott.”

Misi tehát levélre számít, bemegy a pedellushoz, bemondja a nevét és az osztályát, majd várja, hogy odaadják neki a levelet. A pedellus minden papírt átnéz, de nem találja a Misinek címzett borítékot.

„Végignézték az összes leveleket, nem találták az övét.

– Hogy híják?

– Nyilas Mihály második gimnázium.

A csizmás kis pedellus a pipát a másik oldalra tolta a szájában, s még egyszer végignézte a leveleket.

– Óvasta odaki a nevit?

– Igen.

– Osztig Nyilas András?

– Nem András: Nyilas Mihály második gimnázium, bé.

– Az a, ‘sz ipp a nincs.

Egyszer csak a homlokához kap, s még a kalapot is feltolja rajta, a kis karimás kerek kalapot, amilyet a debreceni cívisek viselnek:

– Nízzík csak! Iszen magának nem levele van, hanem pakkja!”

A beszélgetésből egyrészt kiderül, hogy a Debreceni Református Kollégiumban nem az eszéért tartják a pedellust, másrészt pedig az, hogy Misi nem levelet kapott otthonról, hanem csomagot!

Nagy öröm ez a kisfiúnak, hiszen nem számított rá. Tudja, hogy szegény a családja, az édesanyja is mondta, hogy nem fog csomagot küldeni és most mégis kapott egyet. Nagy valószínűséggel étel van benne, ezt Misi is sejti. Jól is jönne neki, hiszen a konviktusi koszt nem a legfinomabb és nem is túl bőséges.

Misi a pedellusnál azonban nem kapja meg a csomagot, hanem csak a postai utalványt – amire a csomag súly is rá van írva: három és fél kiló, magáért a csomagért majd neki kell elmennie. Ráadásul az utalványért öt krajcárt is fizetnie kell a pedellusnak.

Misi természetesen izgatott a csomag miatt, alig tudja végigülni a nap további tanóráit. Persze az osztály- és szobatársai előtt sem maradhat titokban egy ekkora esemény: a kis Nyilas Mihály pakkot kapott!

Mindenki mindenhol ezt tárgyalja, mindenki véleményt nyilvánít, vajon mi lehet a csomagban és ki mit szeretne, hogy legyen a csomagban.

Önmagában a tény, hogy Misi pakkot kapott, már emel valamennyit Misi tekintélyén. Szokatlan ez a kisfiúnak, nincs hozzászokva a figyelemhez, most meg egyszerre mindenki vele és a csomagjával foglalkozik. Misinek tetszik is, meg nem is ez a figyelem. Egyrészt eredendően visszahúzódó, magányos természete nem örül a nagy felhajtásnak, másrészt viszont tetszik neki, hogy végre vele is foglalkoznak a többiek.

Misi délután egy Sándor Mihály nevű osztálytársával meg el a postára a csomagért, de felbontani már nincs ideje, mert csengetnek a délutáni órákra, csak felszalad vele a szobájába.

A délutáni két tanítási óra (vallás és magyar) még  nehezebben telik, mint a délelőttiek, Misi nagyon szeretné már megnézni a csomagot.

És ekkor jön a katasztrófa: mire Misi felér a szobába, addigra Böszörményi, Andrási és Tök Marci már kibontották a csomagot és nagyrészt felzabálták a tartalmát.

A három fiú tettét tisztán a rosszindulat motiválta, nekik nem az volt a lényeg, hogy egy csomagot kibontsanak, hanem az, hogy Nyilas Misi csomagját bontsák ki.

Misi különösen Böszörményire haragszik, hiszen a fiú nagyobb is, erősebb is, mint ő, ráadásul már többször elvette a festékét, legutóbb éppen az előző fejezetben a kárminvörös festéket.

Misi tehát érthetően elkeseredik, még akkor is, ha a fiúkban legalább annyi becsület van, hogy az édesanyja levelét, ami a csomagban volt, odaadják neki.

A tragédia itt fordul át komédiába, ugyanis Misi számára az édesanyja leveléből kiderül, hogy a csomagban volt cipőkenőcs is. Misi kérdezi is a fiúktól, hogy hová tették a kenőcsöt.

Ekkor tör ki a káosz, hiszen Böszörményiék azt hitték a kenőcsre, hogy vaj és mindet behabzsolták.

Vagyis Misi azért kap némi elégtételt, hiszen a kenőcsevés napokig lázban tartja a szobát és az osztályt, mindenki Böszörményin röhög, aki persze ezt nehezen viseli, dühöng és tombol, különösen, amikor a csomag felbontásához használt kése is eltűnik.

Ez azonban csak erkölcsi elégtétel Misi számára, hiszen azt nem sikerül bebizonyítani, hogy valóban Böszörményi és két társa bontotta fel a csomagot. A három fiú egy emberként hazudja azt, hogy mikor felértek a szobába, már fel volt bontva a csomag, ők meg azt hitték, hogy azért van az asztalon, mert mindenki ehet belőle. (Ehhez azért hozzá tartozik, hogy a kollégiumi szokás szerint, ha valaki csomagot kap, akkor annak tartalmából illik megkínálni a szobatársakat, de ez persze nem azt jelenti, hogy a szobatársak önkényes kibonthatják a másik csomagját.)

Misi ettől függetlenül végtelenül szomorú, amiért csak a csomagja romjai maradtak meg. Érthetetlen számára, hogy miért nyúltak az ő csomagjához, miért bontották ki. Vagyis, hogy valaki miért nyúl olyan dologhoz, ami nem az övé.