Gárdonyi Géza: Egri csillagok: A film és a regény összhasonlítása

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: a film és a regény összehasonlítása

A kommentek között és privát üzenetekben is gyakran előkerülnek, az “Elég, csak a filmet megnézni?” vagy a “Mi a különbség a film és a könyv között?” típusú kérdések.

Mivel pedig az olvasonaplopo.eu azért van, hogy Nektek jó legyen, és próbálunk lépést tartani az igényekkel, ezért következzen legújabb vendégbloggerünk, Augusta von Hózentróger (a barátainak csak Guszti) három részes sorozata, ami az Egri csillagok film-regény témát járja körül.

Ha tetszettek az írások, akkor kérlek lákjold őket, ezzel is elismerve a szerző munkáját! Köszi: Zsiráf 🙂

A szó Augusta von Hózentrógeré (a barátainak csak Guszti):

 

Biztosan sokan eljátszottatok már a gondolattal, mennyi időt és energiát spórolhatna az egyszeri diák azzal, ha az Egri csillagok elolvasása helyett az irodalomóra előtt egyszerűen megnézné a regényből készült filmet…

Ezzel kapcsolatban van egy jó és egy rossz hírem.

Kezdjük mindjárt a rosszal: A film megtekintése nem helyettesíti a regény elolvasását, sokkal inkább kiegészíti azt.

Sok helyen olvasni, hogy a film hűen követi a regény cselekményét, ez azért pontosításra szorul…

A film egy ifjúság számára készült történelmi kalandfilm, ami magát a történelmi kort próbálja már-már dokumentarista módon ábrázolni.

A történelmi korhűségre való törekvésnek esnek áldozatul a kidolgozatlan karakterek, a hiányzó színes magánéleti szálak, a sorsfordító találkozások, amik a regény „ízét” adják.

A teljes regény cselekményhű feldolgozására inkább egy sorozat lenne alkalmas, egy „egyestés” bár „kétrészes” film egyszerűen nem ad ilyen összetett, izgalmas és szövevényes történet bemutatására lehetőséget.

Nézd el a filmnek, hogy az 1960-as évek végén készült, és ne várj tőle Harry Potter-látványvilágot, vagy Gyűrűk urás csatajelenetet…

Többek között azért se, mert a török seregeket alakító statisztákat a Magyar Néphadsereg kivezényelt ötezer sorkatonája alkotta, a díszletvár Pilisborosjenőn készült, semmi számítógépes látványeffekt, a pirotechnika pedig egyszerű puskapor, és gyanítom, a forgatás büdzséje egyébként is messze elmarad egy hollywoodi produkciótól…

(Itt most engedtessék meg nekem egy rövid személyes kitérő: szerény véleményem szerint, ha a HBO sorozatkészítői még a Trónok harca forgatókönyve előtt/mellett elolvashatták volna az Egri csillagokat, a sztoriban rejlő karakterek, fordulatok, csatajelenetek, ármány és szerelmi szál hatására simán becserélték volna a fantasy világára… hasonló költségvetéssel ugyanis ebből a regényből világsikerű filmsorozat lenne!!! Igen, most megkövezhettek… de csak ha előbb elolvastátok a regényt!!! 😊 )

Nos, jöjjön a jó hír: A fim megtekintését mindenképpen ajánlom, mert rendkívül hasznos segítséget nyújt a regény szövevényes szálainak megértéséhez, a karakterek „arcot kapnak”, és kevésbé megerőltető, hogy el is tudd képzelni az egészet!

Olyan, mint valami szuper audiovizuális összefoglaló, amit mindenképp a regény elolvasását követően tanácsolok megnézni.

Leginkább azért utána, mert nyilván gyorsabban rögzülnek a film képkockái, mint a regény szövege, és olvasónapló vagy dolgozat írásakor könnyen abba a hibába eshetsz, hogy először a filmbéli jelenet jut eszedbe… Pedig – mint azt a következőkben látni fogod – a regény több ponton is eltér a forgatókönyvtől!

A következő gyűjtemény – vagy ha úgy tetszik, összehasonlítás – éppen ahhoz nyújt Neked segítséget, hogy ezeket az eltéréseket felismerd, és még csak véletlenül se keverd össze a szezont a fazonnal:

 1. rész: Filmben van, regényben nincs

 2. rész: Regényben van, filmből kimaradt

3. rész: Máshogy van a filmen és a regényben




Gárdonyi Géza: Egri csillagok: Máshogy van a regényben és filmben

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: a film és a regény összehasonlítása

3. rész: Máshogy van a filmen és a regényben

Nnnnna, ez a leghuncutabb rész, ugyanis az ember sokszor hajlamos nem emlékezni arra, hogy ezt a jelenetet a filmben látta, a regényben olvasta, vagy netán a könyvből készült hangoskönyv hallgatása közben „videózta be” magának.

(Jajj, ha már itt tartunk: ha nem magával a regénnyel, hanem az olvasással vannak gondjaid, egészen szívből tudom ajánlani a könyv audio változatát, amit Homonai István zseniális interpretációjában tudsz az elejétől a végéig egyszerűen meghallgatni, a Te dolgod itt csupán a képzeleted beindítása!)

De vissza a fősodorba: itt a legnagyobb a rizikója egy tárgyi tévedésnek, így egy (természetesen nem teljes, de egészen jó) lista a legfeltűnőbb eltérésekről a hasznodra válhat:

  • Gergő és Vica szökése a töröktől

A filmben egy török kisfiú segít Gergőnek és Vicuskának a szökésben, úgy, hogy nem bilincseli le Gergőt a többi rabhoz hasonlóan éjszakára, így a fiú sötétedés után el tud surranni a kisleánnyal.

Ezzel a jelenettel talán azt akarták a film készítői sugallni, hogy nem minden török egyformán rossz és gonosz – gyerekként még legalábbis van bennük némi együttérzés.

De a segítőkész török fiú csak a forgatókönyvíró fantáziájában létezett, a regényben Gergőnek senki sem segít a szökésben.

  • Az öreg Cecey élete – halála

Akit „kispóroltak” a filmben az egri várvédő viadalból, az az öreg Cecey, aki kora és fakeze-lába ellenére is hősiesen ott forgott a várfalon és aktívan részt vett a csatában.

Érzékletes jelenet, amikor a nagy hadakozásban tüzet is fog a fakéz, amit az öreg a csata hevében észre sem vesz.

Ezzel ellentétben a filmben Cecey élete fonalát rövidebbre vágják: az elrabolt gyermeke után az egri várba készülő Vicának édesanyja a következőt mondja: „ha élne szegény uram, most biztos azt mondaná, a szentségit”

  • Dobó István várkapitány „bejárónője”, Baloghné

A filmben Baloghnét, mint valami zsörtölődő, öregedő bejárónőt ismerhetjük meg, miközben a regényben ő valójában nemesasszony, aki az éppen Dobónál apródkodó egyetlen fiát, Balázst  próbálná az egri várból kimenekíteni, még mielőtt azt török körülzárja… de később ez több szempontból is rossz döntésnek bizonyul: fiát nem találja ott.

Dobó már egy tisztje kíséretében hazaküldte a zsenge korú apródot, aki aztán levelet hagyott hátra, hogy visszaszökik a várba, de anyjával, aki hamarabb ért oda, elkerülték egymást.

Másrészt Balogné a várból való kijutással is elkésik, hiszen a török addigra teljesen körülzárja azt, így  a várban kénytelen maradni.

  • Török Jancsi a várban

Dobó és Bornemissza párbeszédéből tudjuk meg, hogy bár a várkapitány nagyon várná őket, a Török fiúk mégsem vesznek részt a várvédelemben.

Félrevezető, hogy a filmben Török Jancsi ezzel ellentétben ott vitézkedik a várfalon.

  • Jumurdzsák – Éva harca életre-halálra

A jelenet egészen a végéig elég „könyvhűre” sikeredett, kivéve a csattanót, a párbaj végkimenetelét.

Jumurdzsák tehát feltűnik a falon, ahol Éva a halott Balázs apród páncélját magára öltve vitézkedik. Éva megpróbálja leszúrni, de a törököt megvédi a páncélinge, és hatalmasat sújt Vica fejére – DE! Jumurdzsák számára egyáltalán nem világos, hogy éppen Bornemissza feleségével harcol, és NEM IS HAL MEG a jelenet végén!

Későbbi sorsáról csak annyit tudunk meg, hogy félholtra verve vitték el Dervis béget a várfalak alól.

Nos, fiatalok, reményeim szerint elég átfogóra sikeredett a kis összehasonlításom, és hasznotokra válik a felkészülés során! Ha valamit kifelejtettem volna a szórásból, szívesen várom kiegészítő ötleteiteket, észrevételeiteket, érdemleges hozzászólásaitokat!

Akinek meg nem tetszett, annak joga van megtartani a véleményét! 😀 Csak vicceltem…

-Vége-

 A sorozat első részét itt találod, a második részét pedig itt.

Vissza a bevezetőhöz.




Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A regényben van, a filmből kimaradt

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: a film és a regény összehasonlítása

2. rész: A regényben van, a filmből kimaradt:

Ez egy nagyon FONTOS felsorolás abból a szempontból, hogy az emberben lelkifurkát, de legalább kíváncsiságot ébresszen azzal kapcsolatban, mit is hagy ki, ha nem olvassa el a regényt… Bár, remélem, ez még csak meg sem fordult senki fejében sem! 😊

Ha netán, egészen véletlenül éppen akkor dőlt össze a világ, sodort el a cunami, nyílt meg a föld és ezzel egy időben kapta ki egy hurrikán a könyvet a kezedből, mikor ezen részeket olvastad volna, segítek őket megtalálni az oldalon található olvasónaplóban… nehogy a jó jegy múljon rajta… és, mert eszméletlen jófej vagyok…

  • Gábor pap és Gergő (Gergő ifjúkora, a merényletkísérlet, seregszemle)

Gábor pap az a rendkívül jelentős figura, akit személy szerint nagyon hiányolok a filmből. Egyrészt, mert a regény cselekményének alakulásában/alakításában rendkívül jelentős szerepet játszik, aktív, elhivatott, kezdeményező, pap létére már-már harcos egyéniség.

Kulcsjelenetekben van döntő szerepe: el tudjuk képzelni, mi történt volna, ha nem engedi el a rabok kiszabadítása után az ő belátására bízott és vele sorsára hagyott félszemű törököt?

Vagy, hogy mennyire szükséges volt a történet szempontjából, hogy valami kósza ötlettől vezérelve a török élete helyett mindössze talizmánját vette el?  – ugye, hogy ugye!

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a seregével Buda felé menetelő török szultán ellen tervezett – aztán sajnos öngyilkosra sikeredett – merénylet értelmi szerzője és kivitelezője is egy személyben ő, Gábor pap.

Ezekről bővebben itt: I. rész 34. fejezet, 10-17. fejezet, valamint II. rész 1-7. fejezet

Másrészt elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy az árván maradt, mezítlábas, eszes parasztgyerekből az a Bornemissza Gergő válhatott, akit felnőttként úgy ismerünk, mint nagy tudású, több nyelven beszélő, magát minden szorult helyzetből kivágni tudó, harcművészetekhez értő rettenthetetlen polihisztort. Oktatója, példaképe, gyámolítója és férfimintája egyben ő Gergőnek, nélküle nem lenne hősünk valódi hős.

  • Tulipán, a Cecey törökje

A számunkra szokatlan, megmosolyogtató név valóban egy színes és érdekes személyiséget takar.

Az identitászavarában (és vehemens felesége elől) alkoholfogyasztásba menekülő szolgáló azt bizonyítja, lehet a török is „rendes ember”, feltéve, ha magyarrá lesz…

Zseniális meglátásai, mint például, hogy Allah sem tiltaná a sertéshús fogyasztását, ha lett volna lehetősége megkóstolni a paprikás szalonnát, vagy hogy mindenki bolond, aki nem magyar, véleményem szerint igenis gazdagítaná a filmet is… sajnos onnan kimaradt, de szerepéről és Gergővel átélt kalandjairól itt olvashatsz: II. rész 2-7. fejezet

  • Török Bálint udvara, a török „átka”

Török Bálint udvarában egy valódi lovagi tornának, vívójelenetnek lehetünk tanúi… sajnos, csak a regényt olvasva…

A rettenthetetlen Bálint úr ugyanis minden nála raboskodó töröknek megadja a lehetőséget a szabadulásra, egy feltétellel: őt kell legyőzni.

Jelzem, nem kell Isztambulba különjáratos pótló buszt indítani a tülekedő hazautazók számára, ugyanis ez senkinek sem sikerül.

Az egyik, saját kudarcától keserűvé és kétségbeesetté vált török tehetetlen haragjában megátkozza a fizikailag sérthetetlennek tűnő Török Bálintot, akin a kard éle nem, de az átok sajnos később fog. Erről bővebben itt: Török Bálint átka

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A filmben van, a regényben nincs

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: A film és a regény összehasonlítása

 1. rész: Filmben van, regényben nincs:

Ezek szinte kizárólag olyan jelenetek, amelyekből a kor szokásait, öltözködését, kultúráját és szertartásait ismerhetjük meg, és amelyek a film azon célját hivatottak szolgálni, hogy pontos, korhű ábrázolást adjon.

  • Szulejmán szultán kezdő jelenete

A film kezdőjelenetében egy török sátorban találjuk magunkat, ahol is I. Szulejmán szultán szertartásos öltöztetését kísérhetjük figyelemmel.

Háttérinfó: a mindenkori szultán udvartartásának elmaradhatatlan alakja volt az u.n. dülbend aga (öltöztető), akinek a feladatkörébe tartozott az uralkodó alkalomhoz illő ruházatának összeállítása, az anyagok minőségének ellenőrzése, a kelmék illatos olajokkal való átitatása.

Persze magát az öltöztetést szolgák végezték, az aga inkább egyfajta stylist-ként funkcionált az uralkodó mellett.

  • Török Bálint „átöltöztetése” a szultán sártáig

Előtörténet: I. Szulejmán seregével Buda alá érkezik, és a várat csellel tervezi elfoglalni. Ehhez „atyai jóbarátként” magához rendeli a gyermekkirályt vendégségbe, akit édesanyja, Izabella királyné csak az általa igen nagyra tartott Török Bálint kíséretében – értsd: védőszárnyai alatt – hajlandó az „oroszlán barlangjába” küldeni.

Az egész meghívás lényege a figyelemelterelés: míg az udvar és minden fontosabb katonai tekintély azt figyeli-óvja, mi történik a szultán sátra körül, a török sereg „betúristáskodja” magát a várba, és alattomban elfoglalja azt.

A látványos figyelemelterelő-hadművelet részeként állítják a kíséret fő alakját, Török Bálintot a „kifutóra”; a szultán színe elé vezető úton sátorról-sátorra átöltöztetik az egyébként is díszes, magyaros öltözetű főurat török aranyos-selymes turbános-kaftános kombinációba.

  • Mekcsey – Gergő párbaja

A filmben van egy jelenet, amelyben a Konstantinápolyban raboskodó Török Bálint kiszabadítására három ifjú készülődik, Török Jancsi, Mekcsey és Bornemissza Gergő.

A jelenetben Mekcsey „beszól” az olasz selyemruhát viselő Gergőnek, gyávának nevezi őt, mire Gergő párbajra hívja. A küzdelem első vérig megy csupán, komoly sérülést egyik sem szerez a kakaskodásban.

Ilyen jelenet a regényben egyáltalán nem szerepel.

Gergő párbajozna ugyan, kihívottja pedig a későbbi kebelbarát, azaz Mekcsey, a „kakaskodásra” viszont éppen aznap kerülne sor, mikor a török a jól kigondolt városnézős-csellel egy kardcsörte vagy ágyúdörrenés nélkül beveszi Buda várát.

Ráadásul úgy tűnik, hogy Gergő ura, Török Bálint is hosszabb ideig kényszerül a török „vendégszeretetet” élvezni – így az ifjonti hév által vezérelt összecsapás ezen prózai okok miatt elmarad.

A forgatókönyv írói viszont kapva kaptak a látványos akciójelenet ötletén, így kerül az végül filmvászonra.

  • Izabella királyné és Vicuska vívójelenete

Szintén a kor szokásait és sportöltözetét mutatja be a korabeli „fitneszjelenet”, melyben Izabella királyné és kedvenc udvarhölgye, Vicuska jóga- vagy piláteszóra helyett dolmányban, bő ujjú ingben, nő létükre nadrágban (!!!) és tollas sisakban vívótréninget tartanak.

Vica copfba font haja a lányok tipikus hajviseletét mutatja, míg a királyné kibontva és vállára engedve hordja a trendnek megfelelő frizurát.

  • Vicuska esküvője előtti tánca Fürjes Ádámmal

Vicuskát a királyné jó szándékból ugyan, de férjhez akarja adni egy olyan férfihez, akit Vica nem szeret.

A menyegző előtt a kor elvárásainak megfelelően eljárja a jegyespár az úgynevezett érintős táncot, amely során a leendő ara az ujjaira húzott karmokkal és hegyes szúrós gyűrűkkel üti a vőlegény tenyerét és felsőtestét, míg abból vér nem serken.

Az elsőre igen brutálisnak és pogánynak tűnő harci tánc célja, hogy a menyasszony kiérdemelje a fátylat… és mivel Fürjes Ádámot egyébként sem kedveljük, nyilván Vicának szurkolhatunk, hogy minél jobban elnáspángolja a legényt 😊

A regényben valóban van egy „esküvő előtti” jelenet, ebben azonban Vicuska férfi énekesnek öltözik a később hoppon maradt násznép szórakoztatására, nem szado-mazo amazon-menyasszonynak.

Újabb személyes kitérő, ha már itt tartunk: Itt egy nőalak – mármint a Vica – aki elég intelligens, elegáns és kifinomult ahhoz, hogy a királyné kedvenc udvarhölgye legyen, mellette úgy vív, hogy az a harcedzett férfiaknak is becsületére válna.

Átváltozó- és átöltözőművész (kész kaméleon), tökéletesen énekel, hangszereken játszik, nyelveket beszél – törökül mellesleg megtanul Konstantinápolyba utazva útközben.

Mindemellett gyönyörű és úgy lovagol, hogy a lovuk nyergéből hátrafelé nyilazó ősmagyar eleink is párás tekintettel bólogatnának elismerően.

Egy baró szuperkémnő minden tulajdonságával rendelkezik, mégis otthonosan mozog a „klasszik” női szerepkörben is: szerető feleség, gondoskodó anya, háztartás csilli-villi.

Zokszó nélkül keresztülvág egy ostromló seregen, hogy aztán anyatigrisként férfipáncélban küzdjön meg fia elrablójával egy csata kellős közepén… szóval, na ja, persze… Macskanő meg Wonderwoman… biztos menő… de hogy a Marvelnél sírva könyörögnének Gárdonyi receptjéért, az holtbiztos!

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Török Bálint élete

Enyingi Török Bálint ugyan csak egy – fontos – mellékszereplő az Egri csillagokban, de életútja annyira tipikus a korszakban, hogy mindenképpen érdemes foglalkoznunk vele. Mint ahogy az a Dobó István életrajzból is kiderül, Gárdonyi Géza azért bőven idealizálta regényében a valós szereplőket, nincs is ezzel semmi baj, de érdemes megismerni közelebbről a valóságot is.

Attila lesz ebben a segítségünkre, aki remek életrajzot írt Enyingi Török Bálintról.

Dobó Istvánról itt, Bornemissza Gergelyről itt, Tinódi Lantos Sebestyénről pedig itt olvashattok bővebben!

A Török család felemelkedése az ismeretlenségből alig két-három emberöltővel korábban kezdődött.

Török Bálint nagyapja az Újlaky család szolgálatában kezdte a pályáját, majd Hunyadi Mátyás király szolgálatába lépett. Egyre fontosabb feladatokkal bízták meg, így lett előbb Sopron vármegye főispánja, majd udvarbíró.

Amikor Mátyás király kegyéből Újlaky Miklós bosnyák király lett Török Ambrust is magával vitte, aki Bosznia udvarbírója lett. Újlaky halála után pedig a nagy fontossággal bíró Szörényi Bánság élére került.

Házasság révén is növekedni kezdett a család kezében lévő birtokállomány, nemcsak királyi adományokkal. Ő szerezte meg Enyinget, amely ekkortól a család előnevét adta.

Gyermekei házasságai révén a kapcsolati tőke is erősödött, fontos emberekkel lettek rokonok. Egyik fia Török Imre Valkó vármegye főispánja lett. Mátyás király halála után pedig annak törvénytelen fia Corvin János szolgálatába találjuk Török Imrét.

Immár a második generáció is a Hunyadi családot szolgálta becsülettel, egészen 1504-ig amikor Corvin János halálával kihalt a család.

A főispáni beosztás mellé egy jó házasságot is sikerült szerezni Török Imrének Parlaghy Krisztinával. Ebből a házasságból születetett meg 1502 végén Török Bálint.

Édesapja részt vett a török elleni végvári harcokban, mely során egyik alkalommal mintegy 1.000 lovassal emlékezetes győzelmet aratott a Kruppa folyónál egy betörő török csapat felett. A csatában a támadók vezérét is sikerült megölni.

Jutalmul a királyi kegy nándorfehérvári bánná emelte, és bárói rangra emelte fiaival (Miklós és Bálint) együtt.

Így a család alig pár évtized alatt a névtelenségből kitörve az egyszerű középnemesi létből az ország legnagyobb főrendei közé került.

A következő években Török Imre következetesen és kitartóan folytatta birtokainak megvédelmezését és gyarapítását. A család kezébe került Szabadka, Baranya és Somogy megyei birtokok, Ónod vára, Devecser és Tas mezővárosok.

Nem tudni, hogy pontosan mikor, és azt sem, hogy hogyan halt meg Török Imre, nagyjából 1519 körül történhetett annyi a bizonyos.

Mint minden ilyen esetben, a család legidősebb fia szokta követni az apát a birtokok és a vagyon élén, de ebben az esetben a másodszülött Bálint lett a család feje, az elsőszülött Miklós helyett, de, hogy mi miatt történt ez, mai napig rejtély.

Az alig 17 éves Török Bálint mellé az apja végrendelete szerint gyámok is kerültek arra az időre, amíg el nem éri a nagykorúságot.

Török Bálint

A mindig üres királyi kincstár jelentős összeggel tartozott még Bálint édesapjának, ami abból jött össze, hogy az „ingyen” dolgozott, nem kapott fizetést éveken át, és Nándorfehérvár karbantartására nem adtak egy petákot se. A királyi udvar egyszerűen nem tudta rendezni a tartozást, amit így megörökölt Török Bálint.

De a gyámok azt elintézték, hogy amíg a tartozás kiegyenlítése meg nem történik addig a báni cím Török Bálint kezében maradt, Nándorfehérvár várával együtt.

Pont, amikor viharfelhők gyülekeztek a déli országhatárnál, amikor Szulejmán szultán személyében a Török Birodalom legnagyobb formátumú uralkodója kezdte meg uralkodását, ekkor a nemesek kicsinyes viszályai, a központi hatalom gyengesége miatt az ország legerősebb vára, Magyarország „kulcsa” szinte védtelen volt.

Az életrajznak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!