Shakespeare – Hamlet – Elemzés

Shakespeare Hamlet című tragédiájának részletes elemzése

Az elemzést Esszina készítette, ha hasznosnak találtad, kérlek ismerd el a munkáját egy like-al!

Köszi: Zsiráf 🙂

Az elemzés vázlata:

  • Bevezetés
  • Hamlet, dán királyfi
  • A kiinduló szituáció
  • A konfliktus kibontakozása
  • Tetőpont
  • Késleltető jelenetek
  • A végkifejlet
  • A tragédia nagy kérdése
    • A gyenge Hamlet
    • Az érzékeny Hamlet
    • A bizonyítékok hiánya
    • A bizonytalan Hamlet
    • A perfekcionista Hamlet
    • „A tett halála az okoskodás”
  • Befejezés

 

Az angol reneszánsz legkiemelkedőbb drámaírója William Shakespeare (1564-1616) az I. Erzsébet uralkodásával fémjelzett Tudor-korszak nagyhatalommá váló Angliájának sikerszerzője volt.

Nemcsak íróként, hanem színészként és rendezőként is részt vett a kor színészvilágában, sőt, saját darabjaiban is vállalt mellékszerepeket. Mint egyik művében olvasható: „Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő”.

Drámáit színpadi előadásra szánta, de ma már nem úgy játsszák őket a színházak, mint az ő korában.

A Hamlet például a leghosszabb darabja, és a teljes szöveg előadása hat órát venne igénybe, ezért a rendezők rövidíteni szoktak rajta.

A többi darabot is felvonásokra tagolva adják elő, ami Shakespeare idején még nem volt szokás: a reneszánsz korban egyvégtében, szünetek nélkül játszották el a darabokat. Így aztán a szerző nem is tagolta felvonásokra műveit, ezt a felosztást az utókor végezte el.

Shakespeare első sikerét Romeo és Júlia című szerelmes tragédiájával aratta, amely a mai napig közismert és népszerű darab. Életművének világirodalmi jelentősége Homérosz, Dante és Goethe nagyságával mérhető.

Hamlet, dán királyfi

Az egyik legismertebb és legtöbbet elemzett Shakespeare-dráma kétségkívül a Hamlet, mely 1600-1601 körül keletkezett.

Nyomtatásban először 1603-ban jelent meg, majd 1604-ben újra kiadták. A két kiadás szövege jelentősen eltér egymástól.

1623-ban harmadszor is megjelent a mű, ennek a szövegnek és az 1604-es kiadás szövegének kombinációját tekintik ma az elfogadott „hivatalos” szövegváltozatnak.

A Hamlet cselekményvázát Thomas Kyd egyik bosszúdrámája adta (akkoriban még nem volt követelmény, hogy a történet a szerző saját ötlete legyen).

Az eredeti műben azonban szó sincs habozásról vagy késlekedésről: a bosszú csupán a gyilkos király elővigyázatossága miatt nem következik be hamarabb.

Shakespeare ezt a történetet egész másként dolgozta fel, hiszen nála a főhős személyisége teremti meg a darab feszültségét és akadályozza a bosszú bekövetkeztét.

A történet mindent összevetve nagyjából 2-3 hónapot tesz ki (a szorosan vett cselekmény kb. 7-8 napot vesz igénybe, de a jelenetek között sokszor hetek telnek el).

A dráma valamikor a középkorban játszódik, helyszíne pedig a dániai Helsingőr (a helsingőri vár belső helyiségei, a kastély előtt tér, a temetőkert), de Shakespeare nem sokat törődött a korfestéssel és a történelmi háttérrel, így a helyet és az időt is inkább fiktív városként és korszakként érdemes elképzelni.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




A Hamlet szereplői

A Hamlet szereplői betűrendben

Angol követek Ők hozzák Rosencrantz és Guildenstern kivégzésének hírét.
Bernardo Katonatiszt, Marcellusszal és Franciscoval közösen ő találkozik először a meghalt Hamlet király szellemével.
Claudius Dánia jelenlegi királya. A meghalt Hamlet király testvére. Mindenki úgy tudja, hogy Hamlet királyt megmarta egy kígyó, abba halt bele, a valóságban azonban Claudius mérgezte meg – délutáni pihenése közben büröklevet öntött az alvó király fülébe.

Hamlet király halála után övé a trón és feleségül veszi a király özvegyét, Gertrudot is.

Egyértelműen negatív figura, bár igazi gonoszsága és hatalomvágya csak fokozatosan bontakozik ki.

A mű végén Hamlet királyfi leszúrja őt egy mérgezett karddal.

Cornelius Udvarfi, aki Voltimanddal közösen a Claudius megbízásából mennek a norvég királyhoz, hogy az állítsa le a Dánia ellen tervezett hadjáratot. Ezen kívül nem jut fontos szerephez.
Fortinbras A norvég királyfi, Hamlet megölte az apját, akit szintén Fortinbrasnak hívtak.

Fortinbras ezért bosszút esküszik és hadsereget gyűjt Dánia ellen, de a hadjáratot végül Claudius kérésére a norvég király (aki egyébként Fortinbras királyfi testvére) leállítja. Helyette a lengyelek ellen vonulnak.

Francisco Katona, Marcelusszal és Bernardoval közösen ő találkozik először a meghalt Hamlet király szellemével.
Gertrud Dánia királynője, Claudius, a jelenlegi dán király felesége, de korábban a korábbi dán király, Hamlet felesége volt, Hamlet, dán királyfi anyja.

Hamlet neheztel rá, amiért anyja az apja halála után túl hamar ment újra férjhez.

Különösebben nem jelentős szereplő.

Guildenstern Udvarfi, Rosencrantz-cal közösen Hamlet gyermekkori barátai, később wittenbergi iskolatársai.

Kezdetben Hamlet oldalán állnak, de királyi nyomásra gyorsan elpártolnak tőle és Claudius emberei lesznek.

Claudius parancsára az ő és Rosencrantz felügyelete alatt kísérik hajón Hamletet Angliába egy levél kíséretében.

A levelet Hamlet egy éjjel kilopja a csomagjukból és elolvassa, innen tudja meg, hogy Claudius azt kéri az angol királytól, hogy érkezése után rögtön végeztesse ki Hamletet.

Hamletet ír egy másik levelet és azt csempészi vissza a csomagjukba. A levélben arra utasítja Claudius nevében az angol királyt, hogy a levél átadóit, azaz Rosencrantzot és Guildensternt végeztesse ki.

A mű végén érkezik Angliából az angol követ, aki az angol király üzenetét hozza, miszerint végrehajtotta az utasítást, azaz kivégezték Rosencrantzot és Guildensternt. Tehát, ha úgy vesszük, ők elnyerték méltó büntetésüket.

Hamlet A meghalt Hamlet király és Gertrud királynő fia, a darab főszereplője. Kezdettől gyanakszik Cludiusra, bár ellenszenvét eleinte nem tudja megindokolni.

Neheztel anyjára, Gertrudra is, amiért az apja halála után alig két hónappal férjhez ment az új királyhoz, Claudiushoz.

Személyes tragédiája, hogy nehezen szánja rá magát a aktív cselekvésre még azután is, hogy apja szellemétől megtudja, Claudius mérgezte meg Hamlet királyt.

A darab végén meghal Lartes mérgezett kardjától

Hamlet apjának szelleme Többször is felbukkan a darabban, de a mű elején kap fontos szerepet, amikor elárulja fiának, hogy nem egy kígyó marta meg, hanem a testvére Claudius mérgezte meg.

Azt akarja, hogy Hamlet álljon bosszút érte.

Ugyanúgy Hamletnek hívják, mint a fiát.

Horatio Hamlet barátja, tulajdonképpen az egyetlen egyenes, tiszt jellem a főszereplők közül.

Végig Hamlet oldalán áll, ott segít neki, ahol tud.

A főszereplők közül egyedül ő éli túl az eseményeket, bár nem önszántából. Amikor ugyanis kiderül, hogy Hamlet haldoklik, és a királynőt is megmérgezték, akkor Horatio is inni akar a mérgezett pohárból, hogy barátjával együtt meghaljon. Hamlet azonban azt akarja, hogy Horatio éljen, hogy legyen aki el tudja mesélni, hogy mi is történt valójában.

Laertes Polonius fia, egyenes tiszta jellem. Miután azonban Hamlet megöli az apját, a bosszú érdekében minden feláldoz, még a tisztességét is.

Hagyja, hogy Claudius rávegye, hogy mérgezett, éles karddal vívjanak párbajt Hamlettel.

Erkölcsileg tulajdonképpen igaza van, amiért bosszút akar apja halála miatt, de nem veszi észre, hogy ezt elítélendő eszközökkel éri el, ráadásul Claudius felhasználja őt Hamlet ellen.

Marcellus Katonatiszt, Bernardoval és Franciscoval közösen ő találkozik először  a meghalt Hamlet király szellemével
Ophelia Hamlet szerelme, előbb megőrül, majd öngyilkos lesz.
Osrick A király udvaronca, nincs jelentős szerepe.
Pap Ophelia temetésénél jut szerephez, amikor Laertes érdeklődésére elmagyarázza, hogy semmilyen szertartás nem lesz Ophelia temetésekor, mert a lány öngyilkos lett.

Az egyházi törvények szerint az öngyilkosokat nem szabad a temetőben, azaz megszentelt földbe temetni, Ophelia is csak azért lehet kivétel, mert a pap királyi parancsot kapott.

Polonius Királyi főkamarás, Laertes és Ophelia apja, egyértelműen negatív figura.

Rosszindulatú, ármánykodó jellem, aki akkor is cselez és fondorkodik, amikor semmi szükség sem lenne rá, sőt a saját fia után is kémkedik.

Ügyesen irányítja Claudiust, anélkül, hogy a királynak ez feltűnne.

Végül Hamlet szúrja le, tulajdonképpen véletlenül, amikor Polonius elbújik egy falikárpit mögé, hogy kihallgassa Gertrud és Hamlet beszélgetését.

Rajnáld Polonius embere, akit a királyi főkamarás a fia, Laertes után küld kémkedni Franciaországba.
Rosencrantz Udvarfi, Guildensternnel közösen Hamlet gyermekkori barátai, később wittenbergi iskolatársai.

Kezdetben Hamlet oldalán állnak, de királyi nyomásra gyorsan elpártolnak tőle és Claudius emberei lesznek.

Claudius parancsára az ő és Guildenstern felügyelete alatt kísérik hajón Hamletet Angliába egy levél kíséretében.

A levelet Hamlet egy éjjel kilopja a csomagjukból és elolvassa, innen tudja meg, hogy Claudius azt kéri az angol királytól, hogy érkezése után rögtön végeztesse ki Hamletet.

Hamletet ír egy másik levelet és azt csempészi vissza a csomagjukba. A levélben arra utasítja Claudius nevében az angol királyt, hogy a levél átadóit, azaz Rosencrantzot és Guildensternt végeztesse ki.

A mű végén érkezik Angliából az angol követ, aki az angol király üzenetét hozza, miszerint végrehajtotta az utasítást, azaz kivégezték Rosencrantzot és Guildensternt. Tehát, ha úgy vesszük, ők elnyerték méltó büntetésüket.

Sírásók Ők ássák Ophelia sírját, közben kiássák Yoricknak, a törpének a koponyáját is.
Szellem Lásd: Hamlet apjának szelleme
Voltimand Udvarfi, aki Cornliusszal közösen a Claudius megbízásából mennek a norvég királyhoz, hogy az állítsa le a Dánia ellen tervezett hadjáratot. Ezen kívül nem jut fontos szerephez.
Yorick, a törpe Hamlet királyi rég meghalt udvari bolondja, Hamlet az ő koponyáját fogva mondja el (egyik) híres monológját.




Shakespeare – Hamlet – Olvasónapló

Shakespeare Hamlet című művének részletes olvasónaplója színenként

Első felvonás 1. szín

Szereplők Helyszín
Bernardo, katonatiszt
Francisco, katona
Horatio, Hamlet barátja
Marcellus, katonatiszt
Hamlet apjának szelleme
Helsingőr
A királyi kastély előtti tér

A Hamlet olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A Hamlet szereplői betűrendben

A Hamlet szerelőinek viszonyrendszere – infógrafika, gondolattérkép

A történet a dániai Helsingőr városában, a királyi kastély előtti téren kezdődik. Éjszaka van és hideg.

A kastély előtt Bernardo, a katonatiszt őrködik. Az ő felváltására érkezik Francisco, a katona. Nem sokkal később érkezik a váltás többi része is, Marcellus, a katonatiszt és Horatio, Hamlet dán királyfi jó barátja.

Bernardo elköszön társaitól és pihenni megy, a három másik férfi, Marcellus, Francisco és Horatio pedig megkezdik az őrködést.

A három férfi beszélgetéséből hamar kiderül, hogy Horatio nem véletlenül csatlakozott az őrt álló katonákhoz. Az elmúlt két éjszakán ugyanis Dánia nemrég elhunyt korábbi királyának szelleme jelent meg az őrök előtt.

Ezt elmondták Horationak is, aki persze nem hitte el a dolgot, ezért csatlakozott most az őrséghez, hátha ezen az éjszakán is eljön a szellem.

És így is történik, hamarosan megjelenik a király szelleme. Az őrök megijednek, majd egymást biztatják, hogy valamelyikük szólítsa meg a szellemet.

Végül Horatio próbál beszélni vele, de a szellem nem válaszol, hanem eltűnik.

Horatiot komolyan elgondolkoztatja a dolog, eddig inkább mesének tartotta a szellemet. Most azonban saját szemével látta, hogy a meghalt király szelleme teljes harci páncélzatban kóborol a palota körül.

Horatio szerint ez túl sok jó nem jelenthet Dánia számára.

A beszélgetés innen hamar a politika felé kanyarodik. Marcellus kérdezi meg Horatiot, hogy az tud-e valamit arról a nagy készülődésről, ami az országban folyik.

Mindenhol ágyukat öntenek, fegyvereket, utánpótlást, élelmet halmoznak fel, hadihajókat építenek.

Horatio pedig elmondja a katonáknak – a nem is olyan egyszerű – okokat.

A Dániával szomszédos Norvégia egyik nagyhatalmú nemes ura, Fortinbas, párbajra hívta Dánia királyát. Azt a dán királyt, akinek szellemét az előbb Horatioék látták.

A dán király helyett azonban a fia, Hamlet állt ki Fortinbas ellen. Az életre-halálra menő párbaj tétje mindkét oldalon egy-egy birtok volt. Tehát ha Fortinbas győz, akkor kap bizonyos területeket Dániában, ha pedig a dán király diadalmaskodik, akkor ugyanekkora norvég területet kap.

A küzdelmet végül Hamlet, azaz a dánok nyerték, megölve Fortinbast.

A mostani nagy hadi készülődésnek pedig az az oka, hogy a megölt Fortinbas fia, akit szintén Fortinbasnak hívnak, nem tud belenyugodni apja vereségébe és halálába. Ezért sereget gyűjtött, amivel vissza akarja szerezni az apja által elveszített területeket.

Horatio, Marcellus és Francisco egyetértenek abban, hogy valószínűleg a közelgő háború az oka, hogy a király szelleme a palota körül kísért.

Ekkor jelenik meg újra a szellem, akit Horatio ismét megpróbál szóra bírni. Az őröknek úgy tűnik, hogy a királyi szellem már éppen válaszolna, amikor azonban felhangzik a hajnali kakasszó és a szellem eltűnik.

Hajnalodik tehát, az őrség véget ért, Horatio pedig elhatározza, hogy az éjszakai kísértetjárásról értesíti barátját, Hamletet. Horatio ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy, bár a királyi szellem velük nem állt szóba, de fiával, Hamlettel hajlandó lenne beszélni.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!