Zsiráf

A reskontó ügye – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Szerző:

Az írás Kriza munkája, ha hasznosnak találtad, kérlek nyomj egy lájkot a bejegyzés alatt! Köszi: Zsiráf

Nyilas Misi, a szegény debreceni diák sorsa összefonódik a reskontóval. Hogy került Misi kapcsolatba ezzel a bizonyos reskontóval és mi is az a reskontó:

A reskontó ma használatos neve fogadószelvény, azaz ezzel lehet igazolni, hogy egy fogadás során jogosultak vagyunk a nyereményre. Ha ez nincs meg, akkor nem tudunk hozzáférni a nyereményhez. Vagy, mint Misi esetében is látjuk majd, ha elveszik, és rossz személyhez kerül, akkor más fér hozzá.

Misi tehát Debrecenbe érkezett, ahol lehetősége nyílt egy új életre. Hiszen szegény családból származott, ha tanul, akkor felemelkedhet. Nagyon okos gyerek volt, így nehezen találta meg a helyét a kortársai közt. A gyerekes csínyek közt komolyabb kihívásokra vágyott.

Ezért is bízza rá Nagy úr, a szobafőnök azt a feladatot, hogy az idős és vak Pósalaky bácsinak olvasson fel. Minden nap pontban 5-től 6-ig kell felolvasni a bácsinak, aki ezért természetesen pénzt is ad.

Ez fontos Misinek, hiszen a kapott pénzből haza tud majd küldeni szüleinek. Már elsején megkapja az első forintot, ez nagy szónak számított.

Tehát Misi elvállata a munkát, ami nem is volt neki igazi munka, hiszen végre valami felnőtteset csinálhatott, pénzt is kereshetett. Misi szorgalmas diák lévén előbb ért Pósalaky úrhoz, így várnia kellett. Ezután többet nem ért oda hamarabb.

A kirakott újságokból olvasta fel a bácsinak a címeket, majd amelyik cikk tetszett az úrnak, azt elolvasták. Volt, hogy pont 6-kor egy hír közepén jártak, akkor azt mondta Pósalaky, hogy majd másnap folytatják.

Az úr egy hónapra tíz krajcárt fizetett, és mikor Misi ellátogatott Orczyékhoz, és ott elmondta milyen sokat keres, nagyon rácsodálkoztak.

Az Orczyéknál töltött idő után el kellett mennie az öregúrhoz felolvasni, átfagyva, kissé zaklatottan érkezett meg. Pósalaky észrevette, hogy bántja valami, ezért, kifaggatta Misit.

Majd Pósalaky elmesélte, hogy az éjjel álmot látott, amit a takarítónője megfejtett, és az álmában látott számokat meg akarja tenni a lutrin. Azt mondta Misinek, tegye meg a számokat, és ha nyernek, feleznek majd.

Másnap Misi Gimesiékhez ment látogatóba, és ott elmondta Gimesinek, hogy van nála egy reskontó. Arról beszélgetett a két fiú, hogy mire költenék a pénzt, ha nyernének.

Ezután kérte meg Misit Gyéres tanár úr, hogy vállalja el a Doroghy Sanyi tanítását, két forintért egy hónapra.

Misinek így már fiatal kora ellenére két munkája is volt. Ráadásul végre taníthatott is, ami különösen fontos volt számára.

Doroghyék egy nagy parasztházban laktak, és mint később megtudjuk, elszegényedett nemesek. Három lányuk van, akiknek a házasság hozhatna felemelkedést. Sanyinak, az egyetlen fiúnak pedig a tanulás. Hisz ha tanulna, jó munkát kaphatna, eltarthatná a családot.

Itt Doroghyéknál találkozik Misi Bellával, aki megtetszik neki, nem is nagyon tud mit kezdeni az érzelmeivel, hiszen ez egy új és szokatlan érzés számára.

A reskontó ügyének még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3 4

Bornemissza Gergely különleges fegyverei az egri vár védelmében – Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Szerző:

„Egyszer Gergelyhez is szóltak.

– Ebből jeles ember lesz – mondotta Török Bálint, a Gergely fejét megsimogatva. – Olyan az esze, mint a tűz. [..]” (II. rész 9. fejezet)

Az Egri csillagokban Bornemissza Gergely az egész történet során kitűnik eszességével és bátorságával, különösen pedig a robbanószerekkel és a puskaporral kapcsolatos szakértelmével.

Mivel a kommentek között rendszeresen előkerül ez a kérdés, ezért ebben a bejegyzésben Gergely különleges fegyvereit és cseleit vesszük górcső alá kicsit bővebben.

A górcső alá vesz kifejezés, illetve a górcső szó egyébként a nyelvújítás korában keletkezett, és Bugát Pál orvosnak, egyetemi tanárnak és nyelvújítónak köszönhetjük. A górcső jelentése pedig az, hogy mikroszkóp. Csak mondom.

Meg kell jegyezni azonban, hogy most kifejezetten csak a Gergely által kitalált fegyverekről és módszerekről lesz szó, a korban szokásosnak mondható egyéb várvédő fegyverekről (ágyúk, szakállas puskák, tüzes koszorúk) nem.

Mire a történetben eljutunk az egri ostromhoz, Gergely többször is megmutatja, hogy ért a puskaporhoz. Elég csak a török szultán felrobbantásának ötletére gondolni, vagy ahogy Mekcsey és Sárközi kíséretében sikerül megszöknie a Konstantinápolyban őket csónakon üldöző törökök elől úgy, hogy Gergely gyorsan egy bombát készít.

Érdekes módon az többször elhangzik a regényben, hogy Gergely okos és eszes, és az ostrom során is sokszor alakít nagyot a puskapor segítségével, azt viszont nem tudjuk meg, hogy az ehhez szükséges szakértelmet hol, mikor és hogyan szerezte meg.

A regény valószínűsíti, bár nem mondja ki, hogy ezt a tudást Gergely Török Bálint udvarában szedte össze.

Azt a valóságban is tudjuk, hogy Bornemissza Gergely magas szinten értett a lő- és tűzfegyverekhez, valamint a puskaporhoz, de életrajzának hiányosságai miatt itt sem tudunk választ adni arra, hogy honnan volt ez a tudása.

Ez a kérdés egyébként azért is érdekes, mert a korszakban nem volt egyértelmű, és megszokott, hogy egy katona – még ha királyi hadnagy is – magas fokon értsen az ágyúkhoz és a puskaporhoz.

Persze, az egyszerű gyalogos és lovas katona is tudta kezelni a puskáját, tudta, hogyan kell lőporral és golyóval megtölteni, de ennél mélyebb ismeretei nem voltak. Tehát nem tudták, hogy milyen alkotóelemei vannak a puskapornak, vagy, hogy milyen arányban kell ezeket összekeverni anélkül, hogy elszálljanak a Holdig.

A puskaporhoz komolyan értők elismertségét mutatja az a tény, hogy a korabeli tüzérek a várkatonaság legjobban fizetett tagjai voltak.

A regény tehát kész tényként kezeli azt, hogy Gergely ért a robbantáshoz és kész. Lássuk akkor, hogy milyen fegyvereket készített:

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!







Oldalak: 1 2 3

Bornemissza Gergely jellemzése

Szerző:

Bornemissza Gergely jellemzését Anikó készítette. Ha hasznosnak, érdekesnek találtad, kérlek nyomj egy lájkot a bejegyzés alatt! Köszi: Zsiráf

Gyakori dolog, hogy a becsületes, derék, erkölcsileg feddhetetlen felnőtt embereket úgy képzeljük el, hogy szegény, árva, vagy legalább is félárva gyermekkoruk volt. Gárdonyi sem gondolta ezt másképp.

Mint tudjuk, Bornemissza Gergely, a regény sok szereplőjéhez hasonlóan a valóságban is létező személy volt. Gyermekkorának ábrázolása azonban teljesen az írói képzelet műve.

Gergely, a kisfiú

Félárva fiúcskaként ismerjük meg az első fejezetekben, aki édesanyjával és anyai nagyapjával él Cecey Péter, dunántúli nemes birtokán, Keresztesfalván.

Édesapja, aki kovácsmester volt, korán elhunyt, így nagy nélkülözésben élnek hármasban. Nagyapja, az egykor Dózsa György mellett harcoló, mára ősz, öreg paraszt néha átjár a szomszédos falvakba koldulni, és az uraságtól is kapnak időnként egy kis alamizsnát.

Így is jól látszik azonban a különbség a két gyermek, Gergő és Ceceyék lánya, Vicuska között, amikor az első fejezetben, a patakban meztelenül fürdőző kis testüket meglátjuk. Míg a kislány úrileány, hiszen „kövér, mint a galamb és fehér, mint a tej”, addig Gergő „soványka, barna fiú”.

Soványsága a hiányos táplálkozására, míg bőrszíne arra utal, hogy őt nem tiszta ruhákban óvják a napfénytől, mint Vicát a szülei, hanem hiányos öltözékben kell kivennie részét a ház körüli munkából.

Egy ilyen feladat indítja el a regény cselekményét is. Gergő, bár még csak hét esztendős, megbízható, komoly és szófogadó gyermek, így nagyapja nyugodtan bízza rá feladatként egyetlen lovuk legeltetését a közeli erdőben.

Azonnal elindul, hogy teljesítse feladatát. Útja azonban Ceceyék háza mellett vezet el, ahol a kis Éva könyörög neki, hogy vigye magával. A két gyermek testvérként szereti egymást.

Vica felnéz a nála két évvel idősebb, önálló nagyfiúra. Gergely pedig, miközben húgaként kezeli, tiszteli benne gazdája lányát is. Így udvariasan leszáll a lóról és vezeti Évát arra, amerre az menni akar, vagyis a pillangók után az erdő mélyére.

Egy török janicsár, Jumurdzsák elköti Gergő lovát, míg ők fürdőznek a patakban, de a kisfiú azt hiszi, csak elkóborolt az állat, így merészen indul keresésére. Megtalálja és visszavezeti a patakhoz, közben azonban törököket lát, így Vicuskát arra biztatja, bújjanak el egy bokor tövében.

A kislány rábízza magát a fiúra. Amikor azonban kis idő elteltével felbukkan Jumurdzsák a fiút keresve, és azzal fenyegetőzve, hogy elviszi a lovat, Gergő bátorsága is alább hagy, és szája sírásra görbül.

Viaskodik benne a félelem és a felelősség érzése. Végül a felelősség győz, ő pedig hősiesen szembe áll a törökkel, és kéri, adja vissza a lovát.

A kérés nem hatja meg a janicsárt, mindkét gyermeket elrabolja, és magával viszi táborhelyére.

A gyermekek tiltakoznak, de végül csendes beletörődéssel viselik sorsukat. Míg Vicuska azonban „szinte ájult rémületében”, addig Gergőn most is látszik a felelősségtudat. Éberen figyeli a körülményeket és követi a történéseket.

Pontosan megfigyeli az útvonalat, amelyen mennek, az embereket, akik körülveszik. Bár ekkor még nem érti a törökök nyelvét, látja rajtuk, amikor róluk beszélnek. Felnőtt rabtársai beszélgetését is figyelmesen hallgatja. Az őket körülvevő veszéllyel tisztában van, nem véletlenül alszik nyugtalanul, és álmodja azt, hogy anyját törökök szúrják le. Ennek ellenére vagy talán épp ezért bátran kelti fel Vicuskát, hogy elszökjenek a táborból.

Lovukat nem tudják eloldozni egy másiktól, így a két állattal indulnak útnak csöndesen.

A jellemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3 4

Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés

Szerző:

A bejegyzést Esszina készítette, ha hasznosnak, érdekesnek találtad, nyomj egy lájkot a poszt alatt. Köszönöm: Zsiráf

Az európai irodalom kezdetét két olyan hatalmas epikai mű – az Iliász és az Odüsszeia – keletkezésétől számítjuk, amelyek szerzőjének az ókori hagyomány egy Homérosz nevű költőt tartott.

Homéroszról gyakorlatilag semmi biztosat nem tudunk: már az antik görögök is sok mítoszt költöttek alakja köré, csupa mesés, fantasztikus elemmel tarkítva, ugyanis valósággal szentként tisztelték őt. Már az ókorban epigrammák születtek életéről.

Egyesek szerint vak énekes volt, és az ókorban készült szobrokon is vak aggastyánnak ábrázolják. Ez azért fontos, mert úgy tartották: a vakság különleges bölcsesség birtoklására utal, ugyanis egyfajta belső látás kialakulásához vezet: olyan igazságok megismeréséhez, amelyekről a fizikai értelemben vett látás eltereli az emberek figyelmét.

Ez az oka, hogy a görög mitológiának rengeteg vak szereplője van, mint amilyen a vak jós, Teiresziász is például. Mindazonáltal nincs megbízható bizonyíték arra, hogy Homérosz tényleg vak volt.

Összesen hét életrajzáról tudunk, de azok mind a római császárkorban születtek, ezért hitelük erősen kérdéses.

A legrégibb életrajz legelső adata például, mely szerint a költő édesapja foglalkozását tekintve folyamisten volt, nem tűnik megbízhatónak…

A két eposzban nem található olyan önéletrajzi ihletésű elem, melyből a költő személyét meg lehetne ismerni, a korszakból pedig nem maradt fenn olyan írásos mű, amely tartalmazná Homérosz személyleírását.

Ki volt Homérosz?

Szemben Tzetzész bizánci tudós állításával, aki szerint Homérosz a trójai háború (i. e. 1194-1184) előtt élt, Hérodotosz görög történetíró azt mondja: Homérosz az i. e. 8. században élő vak énekmondó (rapszódosz, azaz ünnepi alkalmakkor az egybegyűlteket szórakoztató, hősökről szóló ismert történeteket vagy a házigazda dicséretét zengő hivatásos görög énekmondó) volt.

Állítására bizonyítéknak tűnhet, hogy az Iliász 6. énekének 302-303. sora Pallasz Athéné ülő szobrát említi, amely az i. e. 8. században keletkezett.

Ám ha arra gondolunk, hogy a phalanx nevű tömör katonai alakzatot, amelyet a türannoszok használtak először az i. e. 7. században, szintén megemlíti a mű (13/131), akkor a keletkezési időt későbbre kell tennünk.

Figyelembe véve azonban azt, hogy az Iliász szájhagyomány útján terjedt, és minden kor modernizált rajta egy kicsit, érthetővé válnak ezek az ellentmondások. Csak annyi tűnik valószínűnek, hogy Homérosz az i. e. 7. század előtt élt.

Születési helyét nem ismerjük, így az ókorban hét görög város is versengett azért a megtiszteltetésért, hogy Homérosz szülővárosának mondhassa magát: Szmürna, Rhodosz, Kolophón, Szalamisz, Khiosz, Argosz és Athén.

Egyik se nyert bizonyítást, de a legvalószínűbb Szmürna, mely eredetileg aiol város volt, de korán ión befolyás alá került (mivel az eposzok ión nyelvjárásban íródtak, bizonyosnak tűnik, hogy a költő a kis-ázsiai partvidéken született vagy élt huzamosabb ideig, ahol ezt a dialektust beszélték).

Az is valószínű, hogy Homérosz hosszú időt töltött Khiosz szigetén, mert ott éltek a homeridáknak nevezett költő-énekesek, akik egy iskolát vagy papi testületet alkotva továbbvitték Homérosz nevét és mesterségét. Az is lehetséges, hogy Iosz szigetén halt meg, ahol hónapot neveztek el róla, és sírját kultikus tisztelettel övezték.

A két mű, amelyet Homérosznak tulajdonítunk, az Iliász és az Odüsszeia c. eposzok feltehetőleg az i. e. 8. században keletkeztek.

Az Iliász olvasónaplóját itt, az Odüsszeiáét pedig itt találjátok!

Bár innen számítjuk az európai irodalom kezdetét, ez nem jelenti, hogy Homérosz előtt ne létezett volna görög epika: szájhagyomány útján már évezredek óta megőrződtek mítoszok, melyeket sok-sok ma ismeretlen vándor énekmondó tartott fenn és adott tovább.

Ezek a mítoszok arisztokrata családok őseiről szóló, ún. genealógiai énekek voltak, és ezeket tartjuk a homéroszi eposzok legfontosabb előzményének.

Mi a homéroszi kérdés?

Az ún. „homéroszi kérdés” az i. e. 4-3. század óta foglalkoztatja a kutatókat. E kérdésnek két fő tárgya van: egyrészt hogy saját szerzői lelemény volt-e a két eposz, vagy csak a szóban terjedő hősmondákat jegyezte le a szerző, másrészt hogy ugyanaz a személy alkotta-e mindkét eposzt, vagy csak az egyiket írta ő, és ha igen, melyiket.

A homéroszi kérdés kapcsán még olyan kérdéseket is feltettek, hogy vajon élt-e egyáltalán egy Homérosz nevű ember, és lehetséges-e, hogy kettő vagy annál is több szerző műve legyen a két eposz?

Vajon mennyi ismerete lehetett Homérosznak a trójai háborúról, és úgy írta-e meg, ahogy történt? Tarthatott-e a háború tíz évig? Egyáltalán valóban volt-e ilyen háború?

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3 4 5 6

A regény címének értelmezése – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Szerző:

A Légy jó mindhalálig címének értelmezését Kriza követte el, ha hasznosnak találtad az írást, kérlek ismerd el a munkáját egy lájkkal a bejegyzés alatt! Köszönöm: Zsiráf

Móricz Zsigmond 1920-ban írta meg a Légy jó mindhalálig című művét.

Móricz, a 20. század kiemelkedő prózaírója ezzel a regényével példát akart mutatni a kor emberének. Témája ugyanakkor a mai napig aktuális, bármikor magunkra nézve kötelező érvényűnek tekinthető.

Megjegyezném, egy kevésbé ismert műben olvashatunk Misi további életéről is, ez a Forr a bor címet viseli. Eme regény 1931-es alkotás és az érettségire készülő, immáron felnőtt Misi életét ismerhetjük meg belőle.

De most nézzük a fiatal Misit, a Légy jó mindhalálig című műben:

Móricz regényét a cím tükrében hibás feltételezés lenne gyermekregénynek nevezni, bár a története nem tartalmaz bonyolultabb szálakat, a teljes megértéshez a felszín alá kell néznünk.

És akkor egy kis bibliai kitekintő (azoknak, akik esetleg elfelejtették már a 9. osztályban tanultakatJ ), ugyanis a cím egy bibliai utalás.

„Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak nem árt a második halál.”

Újszövetség, Jelenések könyve, 10. könyv, 2. fejezet

A második halál a pokol, ahová azok az elkárhozott lelkek jutnak, akik nem érdemlik meg a mennyországot.

A mű és a bibliai idézet tanulsága az, hogy legyünk tisztességesek, jók, az utolsó óráig és akkor megkaphatjuk jutalmunkat a túlvilágon.

De nézzük is, mit jelent számunkra ez a felhívás, nézzük meg Nyilas Misi jellemét, cselekedeteit:

Nyilas Misi fiatal gyermekként kerül a debreceni kollégiumba, ami számára nagy dolognak tűnik. Úgy érzi, hatalmas lehetőség ez számára, hisz szegény szülők gyermeke, és ha itt tanul, nemcsak ő maga jut előbbre, de szülei is büszkék lehetnek rá.

Naiv, gyermeki lélek a Nyilas Misi, aki azonban hamar megtapasztalja a való világot. Elsőként a vak Pósalaky bácsival kerül kapcsolatba, itt fontos mozzanat lesz a reskontó ugye, majd a Doroghy Sanyi és a Törökék kerülnek elő a felnőttek világából.

Misi nem feltételez senkiről rosszat, mindenkit jónak lát, de lassan ebbe a gyermeki világba átszűrődik a valóság.

Az írásnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3