Giovanni Boccaccio – Dekameron – Első nap – Olvasónapló

Első nap tizedik novella

Mesélő A novella
Pampinea, az első nap
királynője
főbb szereplői helyszíne
Alberto mester, a híres, öreg tudós
Malgherida de Ghisolieri, a szépséges nemes hölgy
Bologna

Élt Bolognában egy híres, nagy tudású ember, Alberto mester. Alberto mester a történet idején már öregember, 70 éves.

Ennek ellenére beleszeretett a város egyik legszebb hölgyébe, Malgherida de Ghisolieribe. Az öregúr kamaszos lelkesedéssel követte a fiatal nőt, minden okot és lehetőséget megragadott, hogy a közelében legyen.

Malgherida de Ghisolieri és barátnői persze csak mulattak az öregúron. Egy alkalommal meghívták lakomázni, ahol egyenesen rákérdeztek, hogy lehet az, hogy egy ilyen öregember szerelmes egy szép és fiatal nemes hölgybe, holott tudja, hogy semmi esélye sincs, hiszen a hölgynek Bologna legfessebb és legjóképűbb ifjú nemesi udvarolnak.

Az öregúr persze csattanós választ ad.

„Engem, mikor agg ember létemre téged szeretlek, kiért annyi ifjú rajong, ím ez a reménység éltet: már több ízben jelen voltam bizonyos ozsonnákon, hol láttam, amint a hölgyek édes babot és hagymát esznek; és ámbár a hagymán ugyan nincs semmi jó, mégis a legkevésbé utálatos és a szájnak legkellemesebb a feje, viszont ti általában, s erre valami furcsa étvágy csábít benneteket, a fejét fogjátok meg, és a leveleit eszitek, amelyek nem csupán semmit nem érnek, hanem az ízük is kellemetlen. Mit tudom én, madonna, szerelmesed megválasztásában nem cselekszel-e te is hasonlóképpen? Márpedig ha ekként cselekszel, én lennék a választottad, a többinek pedig kiadnád az útját.”

A szépséges hölgy erre elszégyelli magát, rájön, hogy bár ő akarta megcsipkedni az öregurat érthetetlen szerelme miatt, valójában fordítva sült el a dolog.

„A nemes hölgy a többiekkel együtt némiképp elszégyellte magát és szólott: – Mester, alaposan és udvariasan ránk pirítottál hányaveti próbálkozásunkért; a te szerelmed mindenképpen kedves nekem, ily bölcs és derék ember szerelme: és ezért, hahogy tisztességem rovására nem megyen töltsd velem mindenben kedvedet, mintha a tiéd volnék.”

Lassan véget ér az első nap, mindenki elmondta a novelláját. Pampinea szerint már csak az van hátra, hogy királynői hatalmánál fogva kijelölje a másnapi uralkodót.

Pampinea választása Filoménára esik. Filoména, – fején az uralkodást jelző babérkoszorúval – mint az új királynő pedig elmondja, hogy úgy látta aznap, mindenkinek tetszett, amit csináltak, tehát ezen nem is érdemes változtatni. Vagyis a következő nap is teljen úgy, mint az aznapi: délelőtt sétálgassanak, aztán ebéd, utána kis alvás, majd jöjjenek ki ugyanerre a tisztásra és újra meséljenek egymásnak történeteket.

Egyetlen dologban változtat csak Filoména, ő meghatározza, hogy a másnapi novelláknak mi legyen a témája.

„[…]kinek-kinek olyan emberekről kell beszélni, akik különb-különbféle keserves hányattatások után, holott nem is reménykedtek benne, szerencsés végre jutottak.”

Mindenkinek tetszik az új királynő intézkedése, csak Dioneo kér egy „kegyet” Filoménától.

„engem ne kössön ama törvény, hogy a megszabott tárgy szerint kelljen novellát mondanom, hanem azt mondhassam, amit akarok. S nehogy valaki azt higgye, hogy azért kérem ezt a kegyet, mert nincs a kezem ügyében efféle novella, belenyugszom, hogy mindig én legyek az utolsó, akire rákerül az elbeszélés sora.”

A királynő jóváhagyja Dioneo kérését.

A társaság ezután még sétálgat kicsit, majd megvacsoráznak, utána énekelnek, zenélnek, táncolnak, majd nyugovóra térnek.

 – Vége a Dekameron első napja olvasónaplójának. – 

A Dekameron második napjának olvasónaplóját itt találod!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..