Giovanni Boccaccio – Dekameron – Első nap – Olvasónapló

Első nap első novella

Mesélő A novella
Pamfilo főbb szereplői helyszíne
Musciatto Franzesi, gazdag kereskedő
Ser Cepparrello (Cappello, Cieppelletto)
Burgundia

Musciatto Franzesi egy francia kereskedő volt, aki annyira meggazdagodott, hogy elnyerte a lovagi címet. Földnélküli Károly udvari embere, aki urával tart, amikor Károly Bonifác pápa hívására Toscanába utazik.

Franzesi legnagyobb problémája, hogy távollétében kire bízza üzleti ügyeit, köztük egy fontos követelés behajtását néhány burgundi adósától.

Választása Ser Capparellóra esik, akit a franciák csak Cappello (kalap) néven emlegetnek, majd ezt a nevet még jobban eltorzítják, így lesz belőle Cieppelletto.

Cieppellettónál aligha lehet nagyobb gazember találni, minden lehetséges bűnt elkövetett már, a világi és az egyházi hatalom és erkölcs szerint is elítélendő életet folytat:

  • Jegyző létére iratokat hamisít, és hamis esküket tesz, hamisan tanúzik.
  • Megrendelésre bérgyilkosságot, verést, rablást vállal.
  • Hírhedt hamisjátékos
  • Homoszexuális (A politikai korrektség érdekében – nem meg azért is, mert így gondolom – jegyezzük meg, hogy természetesen ez ma már nem bűncselekmény, de a történet idején még bőven annak számított.)
  • Gyakran káromkodik, káromolja az Istent és az egyházat.
  • Mérhetetlenül falánk és rengeteg alkoholt iszik.

Egyszóval tökéletesen alkalmas arra, hogy egy gazdag francia kereskedő uzsoraköveteléseit behajtsa.

Cieppelletto örömmel vállalja a feladat, annál is inkább, mert sokkal tartozik Musciatto Franzesinek. A lovag számtalanszor vetette már be befolyását a szélhámos érdekében.

Cieppelletto tehát Burgundiába utazik, hogy behajtsa a követeléseket. Két, firenzei származású testvér házában száll meg, akik uzsorával foglalkoznak. Cieppellettót itt azonban súlyos betegség támadja meg, gyakorlatilag haldoklik.

Ez komoly problémát okoz a testvéreknek, akik Cieppelletto betegszobája melletti szobába beszélgetnek:

  • Jó lenne megszabadulni Cieppellettótól, de nem tehetik ki egyszerűen az utcára, hiszen nekik semmi rosszat nem tett.
  • Cieppelletto sötét múltját ismerve aligha találnak olyan papot, aki feladja neki az utolsó kenetet. Ha pedig gyónás nélkül hal meg, akkor nem jogosult egyházi temetésre.
  • Ha mégis lenne ilyen pap, akkor meg valószínűleg Cieppolletto nem lenne hajlandó gyónni, ami ugyanoda vezetne, mint az előző pontban.
  • Az előző két eset azért lenne rossz a testvéreknek, mert ha Cieppelletto nem kap egyházi temetést, az valószínűleg feldühítené a vallásos lakosságot és az egyébként is utált uzsorás testvérek ellen fordulnának.

Cieppelletto mindent hall a másik szobából és magához hívatja a testvéreket. Megígéri, hogy majd ő elrendezi úgy a dolgokat, hogy a testvéreknek ne legyen semmi bajuk belőle.

„Én életemben annyi borsot törtem az Úristen orra alá, hogy ha most halálos órámban még egyszer megteszem, az igazán se nem szoroz, se nem oszt. Hívassatok hát hozzám valami szent és derék barátot, a legderekabbat, akit csak tudtok, ha ugyan akad ilyen, és csak bízzátok rám, s bizony mondom: úgy elintézem a ti dolgotokat is, meg a magamét is, hogy minden jóra fordul, s ti bizonyára meg lesztek velem elégedve.”

A testvérek hiszik is, nem is, amit Cippelletto mond, de a közeli kolostorból elhívnak egy szentéletű, öreg barátot.

A barát pedig nekilát meggyóntatni Cieppellettot, aki persze még életében templomban sem járt és több embernek elegendő bűnt követett el élete során.

A barát elkezdi feltenni a kérdéseket: esette-e Cieppelletto torkosság, fösvénység bűnébe, volt-e haragos, ölt-e embert, tette-e igazságtalanságot, stb.

Cieppelletto pedig – aki mint tudjuk a világ legnagyobb gazembere – olyan ártatlan válaszokat ad, ami meggyőzi a barátot, hogy Cieppelletto a legtisztább, legjobb és legszentéletűbb ember, akinek saját bevallása szerint az a legnagyobb bűne, hogy „kisgyermek koromban egyszer káromló szavakkal illettem anyámat.”

A gyónást a két testvér is hallgatja a másik szobából, akik alig bírják visszafojtani a röhögést Cieppelletto válaszait hallván, hiszen ők pontosan ismerik minden bűnét.

Cieppelletto tehát meggyón, megáldozik és megkapja az utolsó kenetet, majd nem sokkal később meghal.

A gyóntató barátra azonban akkora hatást gyakorolnak szavai, hogy visszatérve a kolostorba, meggyőzi társait, hogy a szentéletű Cieppelletto a kolostorukba temessék el.

A környéken pedig hamar elterjed a híre, hogy a kolostorban egy szentéletű, példásan élt férfi nyugszik. Az emberek elkezdenek hozzá zarándokolni, imádkozni, hamarosan már Szent Cieppellettónak nevezik, és sokan állítják, hogy számos csoda történt a sírjánál.

Így lett a világ egyik legnagyobb gazemberéből gyakorlatilag templomi szent.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .