Első nap második novella
| Mesélő | A novella | |
| Neifile | főbb szereplői | helyszíne |
| Giannotto di Civigni, gazdag posztókereskedő Ábrahám, a zsidó kereskedő |
Párizs | |
A Párizsban élő gazdag posztókereskedő, Giannotto di Civigni összebarátkozik a zsidó kereskedővel, Ábrahámmal.
Mindketten jó szándékú, becsületes emberek és kereskedők, hamar megtalálják az összhangot. A katolikus Giannottónak azonban nagy szívfájdalma, hogy legjobb barátja, Ábrahám, zsidó.
Életcéljának tekinti, hogy Ábrahámot áttérítse a katolikus hitre. Ábrahám azonban hithű zsidó, esze ágában sincs lemondani a hitéről.
„A zsidó azt felelte, hogy ő a zsidó hiten kívül semminémű hitet nem tart szentnek avagy jónak, és abban született és abban akar élni és meghalni, és a világon semmi sem tántoríthatja el tőle.”
Giannotto azonban nem hagyja ennyiben a dolgot, barátságos makacssággal mindig megpróbálja megmagyarázni Ábrahámnak, hogy mennyivel jobb és magasztosabb hit a keresztény.
Ábrahámot végül elgondolkoztatja Giannotto szívós kitartása és azt mondja neki, hogy hajlandó áttérni a katolikus hitre, de előtte elutazik Rómába, a pápai udvarba és megnézi, hogy milyen ember a pápa és a keresztény hit legfőbb papjai, milyen élet folyik ott.
Giannotto erre kétségbe esik, hiszen bár ő jólelkű és hithű keresztény, azzal azért pontosan tisztában van, hogy a pápai udvarban mekkora pazarlás és dorbézolás folyik.
„Giannotto ennek hallatára igen nekibúsult, és így szólt magában: kárba veszett a fáradságom, pedig azt hittem, hogy igen hasznos munkát végeztem, mikor ennek a megtérésében reménykedtem, mivelhogy ha elmegy a római udvarba, és látja a papok gyalázatos és bűnös életét, nemhogy nem válik zsidóból kereszténnyé, hanem még ha keresztény volna is, minden bizonnyal visszatérne a zsidó hitre.”
Meg is próbálja lebeszélni Ábrahámot a római utazásról, de a zsidó hajthatatlan, elutazik.
Ábrahám Rómában aztán pontosan azt tapasztalja, amitől Giannotto tartott: a keresztény egyház főpapjai gyakorlatilag minden olyan bűnben vétkesek, amit csak el lehet képzelni: paráználkodnak, fösvények, erkölcstelenek, habzsolnak, az egyházi tisztségeket pénzért adják.
Ábrahámnak persze ez nem tetszik, hamarosan vissza is tér Párizsba. Giannotto nem sok remény fűz ugyan barátja megtéréséhez, de azért megkérdezi tőle, hogy mit tapasztalt Ábrahám a pápai udvarban, mi a véleménye a szentatyáról és a bíborosokról.
Ábrahám válasza kiszámítható:
„- Én úgy vettem észre, hogy mind gonosz, verje meg az Isten valamennyit: és mondom neked, hogy ha jól figyeltem meg, nem láttam én ott semminémű szentséget, semminémű ájtatosságot; semminémű jó cselekedetet, semminémű jó példát vagy egyebet egyetlen papi emberben sem;”
Ebből azonban Ábrahám szokatlan következtetést von le. Azt tapasztalta ugyan, hogy a pápa, a papok és általában a keresztény egyházfő emberei úgy viselkednek, mintha semmi más céljuk nem lenne, mint romba dönteni a keresztény egyházat, ennek ellenére viszont Ábrahám tudja, hogy ma a keresztény hit mégis virágzik, és egyre jobban terjed a világban.
Éppen ezért Ábrahám arra jut, hogy a keresztény hitet minden bizonnyal maga a Szentlélek, azaz Isten támogatja, különben már saját papjai régen tönkre tették volna, tehát a keresztény hit erősebb a zsidónál. Ezért arra jutott, hogy neki is át kell térnie a keresztény hitre.
Vagyis Ábrahám éppen az ellenkező következtetést vonta le római útjából, mint amire Giannotto számított.
A két jó barát elmegy a párizsi Notre Dame-ba, ahol Ábrahámot megkeresztelik és élete végig lelkes és hithű keresztény is marad.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!