Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – A két koldusdiák

A bejegyzéshez kapcsolódó, ajánlott posztok:

Processzus Folyamat, eljárás, lefolyás
„Szemök mohó epedéssel kísérte a sütés processzusát, míg a kezök össze volt kulcsolva, mintha rimánkodnának: »Tüzecske, tüzecske, süsd hamar a nyulacskát!«” (6. fejezet)
Prücsök Gyerek, kisgyerek
–  A szemtelen prücsök! El kellene onnan seprűzni. Ez akarja a mi diákunkat legyőzni?” (4. fejezet)
Puzdra Nyíltartó tok, amit háton, vagy övre akasztva viseltek
„[…] vagy király akarna lenni valami tündérországban, ahol az erdő aranyból van és muzsikál, ahol a patakban olvasztott ezüst csergedezik víz helyett, vagy ha nem ilyesforma királyság jár az eszében, akkor bizonyosan kielégítené egy új sarkantyú, vagy egy puzdra.” (5. fejezet)
Rana Béka (latin)
Még akkor közönségesen »ránának« nevezték diákosan a békát, és azt akkor mindenki megértette; most már magyarul nevezik az egyes állatokat, de valljuk meg, senki sem érti. Mert vajon ki tudhatná, hogy a »sárhencser« = vadkan, a »nyakorján« = zsiráf, a »berki futár« = szarvas, és hogy a béka »másznok«?” (4. fejezet)
Respektus Tisztelet, tekintély, megbecsülés
„Laci érezte, hogy respektusa lett, s hogy ennek a nagy barátságnak most már csak a fele tréfa.” (9. fejezet)
Rudas A szekér elé fogott lovak közül a jobb oldali. A bal oldali a nyerges.
„Játsszunk lovasdit! Én leszek a nyerges, te leszel a rudas!” (2. fejezet)
Sacrebleu Teringettét
–  Sacrebleu! – káromkodott a vezér, önkéntelenül hátrahajolva nagy deres lován, hogy legalább az első vágás ne érje.” (13. fejezet)
Sárhencser Vadkan
Még akkor közönségesen »ránának« nevezték diákosan a békát, és azt akkor mindenki megértette; most már magyarul nevezik az egyes állatokat, de valljuk meg, senki sem érti. Mert vajon ki tudhatná, hogy a »sárhencser« = vadkan, a »nyakorján« = zsiráf, a »berki futár« = szarvas, és hogy a béka »másznok«?” (4. fejezet)
Saraglya  Másképpen saroglya. Fából készült rácsos szállítóeszköz, amit ketten visznek
A szekér már ott állott a kapunál. Dobos bácsi maga vitte ki a könnyű málhát és a saraglyába tette.” (5. fejezet)
Secretum
sigillum
Királyi (itt fejedelmi) titkos pecsét
–  „Látom a »secretum sigillum«-ot, uram. Kész vagyok engedelmeskedni.” (12. fejezet)
Staféta Itt lovas postahálózatot jelent
–  „Éppen a ma reggeli stafétával küldte a fejedelem aláírva a halálos ítéletét.” (12. fejezet)
Státus Itt most csoportot jelent
–  „Nem adom száz forintért – viszonzá mosolyogva Inczédi -, hogy nem vagyunk nagyobb státus; mert ha nagyobb státus volnánk, most itt ebédelnének a külországok követei is és kinevetnének bennünket.” (7. fejezet)
Sváda Ékesszólás, bőbeszédűség
”Marci víg fickó volt, mindenféle zsírral megkenekezett, roppant svádával és furfanggal megáldva, s amellett olyan ostoba arca volt, mint egy birkának.” (11. fejezet)
Szakajtó Sűrű fonású gyékénykosár
„Itt egy szakajtó, amott megégett bölcsőnek darabja.” (9. fejezet)
Szekretárius Titkár
„Apafi elnevette magát, valóban szánalomra méltó volt a fickó kinézése; nyomban intett a szekretáriusának (8. fejezet)
Szentencia Halálos ítélet
„Azt mondod, alá van írva a halálos szentenciája?” (12. fejezet)
Szeredás Tarisznya, vállon hordozható oldaltáska
„Maga mellé szedte a szegény árvákat, enni adott nekik a szeredásból […]” (2. fejezet)
Tárogató Fúvós hangszer
„Mert végre százszor mulatságosabb a haditárogatónál az a gitár, melyből a kedves leányka parányi ujjai csalják ki az édes hangokat.” (11. fejezet)
Testamentum Végrendelet
– Anyó – mondá most egy magas, szálas férfi, megrántván a haldokló kendőjét, mely a nyakán volt -, diákok vannak itt, akik meg tudják írni a testamentumot: mondja nekik kegyelmed, mit írjanak.” (6. fejezet)
Tortúráz Kínoz
„Egy fél esztendeje vallatjuk, tortúrázzuk, de olyan konok, hogy nem vall.” (12. fejezet)
Traktér Vendéglő
„A traktérről kacéran integetett feléje a himbálózó borókacsomó.” (9. fejezet)
Tútor Gyám, gondviselő
Hanem bezzeg csillogott a szemük, mikor a molnárlegényből vezérré lett Kinizsi Palkó történetét beszélte, vagy a kályhafűtőből királyfi tútorává emelkedett Gyurka barátét.” (5. fejezet)
Vánkos Párna
Benyúlt a vánkosa alá, s kihúzott onnan egy zacskót, s kiolvasta az előtte álló asztalka egyik szögletére a három tallért, a másik szögletére pedig egy tallért tett le.” (6. fejezet)
Zsöllye Támlás szép
–  „Hallgatlak – szólt Rákóczi, s leült egy zsöllyébe.” (14. fejezet)

-Vége-




Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .