Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című kisregényének részletes olvasónaplója fejezetenként
Első fejezet: Dobos néni és diákjai
| Főbb szereplők | Időpont | Helyszín |
| Dobos néni Dobos bácsi |
1885-höz képest „valami kétszáz vagy háromszáz esztendővel” korábban |
Debrecen Csapó utca Dobos ház |
Az olvasónaplóhoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:
A történet Debrecenben kezdődik, de a pontos időpontot eleinte nem tudjuk meg, csak következtetni lehet rá. A kisregény 1885-ben jelent meg, és az első fejezet ehhez képest „valami kétszáz vagy háromszáz esztendővel” korábban játszódik.
Rögtön megismerkedünk az egyik főszereplővel, Dobosné asszonyommal, aki a debreceni kollégiumtól nem messze, „egy alacsony földszintes házban” lakik a Csapó utcában.
Dobosné asszonyomnak két fő pénzkereseti forrása van: malacokat hizlal és diákoknak ad szállást.
Dobosnénak egyébként van férje is, de az ő keresztnevét nem tudjuk meg (egyelőre), mindenki csak úgy emlegeti, hogy „ a Dobos néni férje”. Ez nem véletlen, Dobosné asszonyom ugyanis igen határozott személyiség, nagy hangú, testes asszonyság, aki mindig a saját feje után megy, és ebben a férje sem tudja megakadályozni.
Dobos néni férje hentes, de csak azért végzi ezt a munkát, mert az apjától rámaradt a műhely, egyébként nem csak, hogy nem szereti a hentes munkát, de nem is igazán ért hozzá.
Dobos néniék háza tehát úgy néz ki, hogy az utca részre néz a hentes üzlet, bent az udvaron pedig a néniék lakása és a kosztos diákok szállása van.
Dobos néni egyszerre általában negyven-ötven malacot tart, és tíz olyan diákot, aki fizet a szállásért és a kosztért. Illetve ezeken felül van még két olyan diák is, akiket ingyen szállásol el és etet. Róluk a későbbiekben még lesz szó.
A diákok nyolc pengőt fizetnek havonta az ellátásért. Az ellátást pedig Dobos néni széleskörűen értelmezi: nem csak szállást és ételt jelent, hanem a néni ennél jóval többet foglalkozik a diákokkal. Leszidja őket, ha kell, tanácsot ad nekik, ha arra van szükségük, a gyengébbektől még a leckét is kikérdezi.
Dobos néni tehát alapvetően egy áldott jó természet, bár ezt gyakran sikerül neki eltitkolnia. A napok a Dobos házban meghatározott rendben zajlanak: a délelőtt azzal telik, hogy Dobos néni mindenkivel kiabál, beleköt a cselédek munkájába, mindenkit megsért, összeveszik a férjével. A délután pedig azzal, hogy a néni megpróbál mindenkit kiengesztelni.
Ettől függetlenül, vagy éppen ezért Dobos néni háza híres a debreceni diákok között, mindig telt ház van nála, bejutni hozzá szinte lehetetlen.
Ennek mondjuk az is lehet az oka, hogy Dobos néni a korabeli szokásnál jobban tartja a kosztos diákjait. Erre jegyzi meg Perecz István, Dobos néni rosszindulatú szomszédja, hogy:
„- Ej, ej, komámasszony, nem jó rendszer ez, nem jó! Adjon a diákoknak kevesebb húst és több hátba ütést! Majd meglássa, hogy jobban kijön velök!”
A fejezetben előforduló régi, régies és idegen szavak: koszt, nebuló, kolláció, patália
Jelentésüket itt találod.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!