Shakespeare – Rómeó és Júlia – Olvasónapló

Negyedik felvonás 1. szín

Szereplők Helyszín
Lőrinc barát – Ferences rendi barát
Páris
Júlia
Lőrinc barát cellája

Lőrinc barátnál éppen Páris van látogatóban, Lőrinc tőle értesül a csütörtöki esküvő tervéről:

„LŐRINC                     Csütörtökön, gróf? Az idő rövid.

PÁRIS                          Capulet, az apósom így akarja.
Én nem lassítom, amit ő siettet.

LŐRINC                       Ön azt se tudja, hogy a lány mit érez:
Rendellenes dolog ez, nem helyeslem.

PÁRIS                          Tybalt halálán sír-rí szakadatlan,
Alig beszéltem véle szerelemről.
A könny házában Vénusz nem mosolyg.
Hát atyja attól fél, hogy veszedelmes,
Ha a bánatnak adja így magát,
Bölcsen sietteti az esküvőnket,
Hogy megakassza könnyei özönjét,
Mely a magányban egyre csak dagad,
De elapad talán a társaságban.
Most tudja már, mért kell sietni így. –„

Lőrinc barát viszont pontosan tudja, hogy éppen késleltetni kéne az esküvőt, nem siettetni.

Érkezik Júlia, akit meglep Páris jelenléte, főleg, hogy a férfi mindenáron el akarja érni, hogy Júlia bevallja, szereti őt és örül az esküvőnek.

Júlia azonban nagyon higgadtan viselkedik, kétértelmű válaszokat ad, nem sérti meg ugyan Párist, de nem is mondja ki azt, amit a férfi annyira hallani szeretne.

Júlia végül Lőrinc baráthoz fordul, mondván, hogy gyónni szeretne neki. Ez jó indok arra, hogy Páris végre távozzon.

Júliáról pedig azonnal lehull a higgadtság álarca, mihelyt Páris távozik:

„JÚLIA                          Ó, zárd be az ajtót s mihelyt bezártad,
Jer, sírj velem: nincs ír, remény, segítség.

LŐRINC                       Ah, Júlia, ösmerém a keserved.
De túlhaladja az elmém határát:
Hallom, csütörtökön – és nincs halasztás –
A gróffal egybe kell majd kelni néked.”

Júlia most már teljesen kétségbe van esve, kijelenti, hogy ha a barát nem tud valami megoldást, akkor inkább öngyilkos lesz, de nem megy feleségül Párishoz.

Ne feledjük, Júlia már Rómeó felesége, vagyis van már egy házassága, ami a veronai törvények szerint attól még érvényes, hogy titokban kötötték. Júlia tehát vétene a veronai törvények ellen, ha még egyszer férjhez menne, és persze vétene az érzelmei ellen is, hiszen Rómeót szereti, nem Párist.

Lőrinc barát is látja, hogy Júlia eljutott az öngyilkosság határára. Egy veszélyes terv jut az eszébe, ami nagy bátorságot kíván Júliától, de segítségével megoldódna minden probléma, remélhetőleg.

Most jön jól, hogy a barát ismeri a gyógyfüveket, ugyanis azt ajánlja Júliának, hogy ad neki egy üvegcse italt, amit ha Júlia bevesz, akkor tetszhalotti állapotba kerül. Szíve leáll, teste hideg lesz, mintha meghalt volna.

Ez az állapot 42 óráig tart, ennyi idő alatt veronai szokás szerint megejtik a temetést is, vagyis Júlia a Capulet család kriptájába kerül. Addigra Lőrinc barát levelet küld a Mantovába száműzött Rómeónak, aki ott lesz a kriptában, mikor Júlia felébred és együtt Mantovába szökhetnek.

Júliának tetszik az ötlet, annál is inkább, mert nincs más lehetősége:

LŐRINC                     Fogd s most eredj és légy erős, szerencsés
Tettedben: én egy szerzetest menesztek,
Hogy Mantovába vinné levelem.

JÚLIA                           Ó, adj erőt, sikert, te Szerelem.
Isten veled, atyám.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Shakespeare – Rómeó és Júlia – Olvasónapló” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf ! segítségedet kérném az alábbi kérdésben , sehol nem találom a választ Miről szól Mercucio Máb királynőről szóló monológja
    Előre is köszönöm a segítséget !

    Válasz
    • Kedves GERGŐ!

      Azt kell, hogy mondjam, hogy belenyúltál… Ez az irodalomtörténet és a Shakespeare-kutatás egyik nagy talánya… Igazából senki sem tudja, hogy miről szól, illetve, hogy Mercutio miért mondja el egyáltalán.
      Annyit lehet biztosan tudni, hogy Mab királynő Shakespeare-nél a tündérek királynője, megjelenik egyébként a Szentivánéji álomban is, és Mercutio saját bevallása szerint csak egy álmot mesél el:
      “Hisz álomról beszélek,
      Amit csupán a henye agyvelő szült
      És semmiből a képzelet koholt.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Kedves Zsiráf ! Újra a segítségedet kérném egy kérdésben Milyen ellentmondást tapasztalunk Capulet valamint Mercutio viselkedésében ?
    Előre is köszönöm

    Válasz
    • Kedves GERGŐ!

      Hm…Kicsit homályos nekem a kérdés…Nem biztos, hogy ilyesmire gondolsz, de Capulet viselkedése a darab során a kedélyes öregúr – szigorú és ellentmondást nem tűrő apa – gyászoló aggastyán vonalon változik, ha ezt lehet ellentmondásnak nevezni.
      Mercutio pedig a darab tréfamestere, aki vidám természetéhez képest mégis egy párbajban hal meg, ezt is lehet ellentmondásnak tekinteni.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  3. Szia zsiráf!
    azért írok mert nem tudok oldalakat átlépni megnézed mi baja lehet?
    ja és nagyon jó naplókat írsz már jó ideje tőled veszem

    Válasz
    • Kedves igen!

      Ha nem tudod léptetni, akkor frissítsd az oldalt, és menni fog. Néha, ha túl sokan kóboroltok az oldalon, akkor ez előfordul 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  4. Találtam egy apró hibát, a k helyett l van: Rómeónak mindenre szüksége van, csa>l< éppen Párisra nem,
    Köszi!

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .