Shakespeare – Rómeó és Júlia – Olvasónapló

Ötödik felvonás 1. szín

Szereplők Helyszín
Rómeó
Boldizsár
A Patikáros
Egy mantovai utca

Az ötödik felvonás 1. színe a tragédia egyetlen olyan jelenete, ami nem Veronában, hanem Mantovában játszódik.

Mantovába száműzték Rómeót, aki éppen az utcán sétál, és egy éjszakai álma miatt nagyon jókedvű.

Ekkor érkezik Boldizsár, aki hamar elrontja Rómeó jókedvét, hiszen Júlia halálhírét hozza:

„BOLDIZSÁR              […] Már alszik a Capulet-sírba teste,
S halhatlan része angyalokkal él.
Láttam, hogyan vitték a kriptaboltba,
S jelenteni ezt lóhalálba jöttem.
Ó, jaj, bocsásd meg énnekem a rossz hírt,
Hiszen te tetted tisztemül, uram.”

Boldizsár tehát azt  a hírt hozza, hogy Júlia valóban meghalt, ő tehát nem Lőrinc pap küldötte, ő nem tudja, hogy Júlia állapota csak ideiglenes.

Rómeó természetesen azonnal összeomlik és elhatározza, hogy még aznap éjjel Veronába utazik. Gyorsan dönt arról is, hogy mit fog ott tenni: öngyilkos lesz Júlia sírjánál.

Rögtön eszébe is jut egy patikáros, akinek nemrég látta a rozzant boltját, akkor meg is fordult a fejében, hogy ha egyszer méregre lenne szüksége, akkor nála biztosan be lehetne szerezni.

Rómeó el is megy a Patikároshoz és negyven aranyat kínál neki valamilyen azonnal ölő méregért.

A Patikáros először húzódozik, mondván, hogy Mantovában halálbüntetés jár annak, aki mérget árul, de a negyven arany túlságosan csábító a nehéz körülmények között tengődő férfinek, így végül rááll az üzletre:

„PATIKÁROS              Szegénységem hajlik meg, nem gerincem.

ROMEO                       Szegénységed veszem meg, nem gerinced.”

Rómeó a méreg mellé használati utasítást is kap:

„PATIKÁROS              Hát szórd e port akármi folyadékba
S hörpintsd ki és lehetsz bár oly erős,
Mint húsz ember, végez veled azonnal.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Shakespeare – Rómeó és Júlia – Olvasónapló” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf ! segítségedet kérném az alábbi kérdésben , sehol nem találom a választ Miről szól Mercucio Máb királynőről szóló monológja
    Előre is köszönöm a segítséget !

    Válasz
    • Kedves GERGŐ!

      Azt kell, hogy mondjam, hogy belenyúltál… Ez az irodalomtörténet és a Shakespeare-kutatás egyik nagy talánya… Igazából senki sem tudja, hogy miről szól, illetve, hogy Mercutio miért mondja el egyáltalán.
      Annyit lehet biztosan tudni, hogy Mab királynő Shakespeare-nél a tündérek királynője, megjelenik egyébként a Szentivánéji álomban is, és Mercutio saját bevallása szerint csak egy álmot mesél el:
      “Hisz álomról beszélek,
      Amit csupán a henye agyvelő szült
      És semmiből a képzelet koholt.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Kedves Zsiráf ! Újra a segítségedet kérném egy kérdésben Milyen ellentmondást tapasztalunk Capulet valamint Mercutio viselkedésében ?
    Előre is köszönöm

    Válasz
    • Kedves GERGŐ!

      Hm…Kicsit homályos nekem a kérdés…Nem biztos, hogy ilyesmire gondolsz, de Capulet viselkedése a darab során a kedélyes öregúr – szigorú és ellentmondást nem tűrő apa – gyászoló aggastyán vonalon változik, ha ezt lehet ellentmondásnak nevezni.
      Mercutio pedig a darab tréfamestere, aki vidám természetéhez képest mégis egy párbajban hal meg, ezt is lehet ellentmondásnak tekinteni.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  3. Szia zsiráf!
    azért írok mert nem tudok oldalakat átlépni megnézed mi baja lehet?
    ja és nagyon jó naplókat írsz már jó ideje tőled veszem

    Válasz
    • Kedves igen!

      Ha nem tudod léptetni, akkor frissítsd az oldalt, és menni fog. Néha, ha túl sokan kóboroltok az oldalon, akkor ez előfordul 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  4. Találtam egy apró hibát, a k helyett l van: Rómeónak mindenre szüksége van, csa>l< éppen Párisra nem,
    Köszi!

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .