Negyedik felvonás 5. szín
| Szereplők | Helyszín |
| Dajka Capuletné Júlia Capulet Lőrinc barát Páris Péter Muzsikusok |
Júlia szobája |
A Dajka tehát felmegy Júlia szobájába, hogy felkeltse a lányt. Kissé elcsodálkozik, amiért Júliát ruhástól találja az ágyon, de először nem tulajdonít neki jelentőséget.
Később persze gyanús lesz, hogy a lány olyan mélyen alszik, hogy nem lehet felébreszteni. És végül jön a felismerés, Júlia meghalt:
„CAPULET Nem, nem, mutasd: engedjetek, hideg már.
A vére áll. A tagja megmeredt,
Az élet és az ajka régen elvált:
Halál ül rajta, mint a kora dér
Minden mezők legédesebb virágján.”
Lőrinc barát kotyvaléka tehát hatott és pont úgy, ahogy azt a barát megjósolta.
Érkezik Lőrinc barát és Páris is, a vőlegény. Capulet, Capuletné és a Dajka őrjöngve siratják Júliát. A legőszintébb mégis Páris fájdalma:
„PÁRIS Megcsalt, kigúnyolt, elhagyott, megölt.
Őt csaltad meg, utálatos Halál.
Kegyetlenül legyűrted, ó, szerelmem!
Ó, életem. Nem! Holtan is szerelmem!”
A jajgatásnak Lőrinc barát vet véget:
„LŐRINC Csitt, csönd legyen már. Bút nem orvosol bú.
Egyforma részetek volt e leányban
Nektek s az Égnek. Most egész az égé,
És általa jól járt leányotok.”
Immár Capulet is a további teendőkre figyel:
„CAPULET Minden, mit elkészítettünk a nászra,
Gyásszá borul, fekete temetéssé,
A hangszerünk megkonduló harang lesz,
Lakodalmas ebédünk néma tor,
Víg himnuszunk komor, halotti dal,
Az esküvő füzére koszorú.
Minden dolog ferdül, fonákra fordul.”
Lőrinc barát pedig mozgásba hozza az eseményeket, hiszen ő tudja egyedül, hogy egyrészt Júlia nem halt meg, másrészt pedig igyekezni kell, mert csak 42 óráig tart a tetszhalotti állapot.
A szín az esküvőre meghívott muzsikusok és Péternek, a Dajka szolgájának cinikus, szarkasztikus párbeszédével zárul, aminek a cselekmény szempontjából nincs jelentősége.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Kedves Zsiráf ! segítségedet kérném az alábbi kérdésben , sehol nem találom a választ Miről szól Mercucio Máb királynőről szóló monológja
Előre is köszönöm a segítséget !
Kedves GERGŐ!
Azt kell, hogy mondjam, hogy belenyúltál… Ez az irodalomtörténet és a Shakespeare-kutatás egyik nagy talánya… Igazából senki sem tudja, hogy miről szól, illetve, hogy Mercutio miért mondja el egyáltalán.
Annyit lehet biztosan tudni, hogy Mab királynő Shakespeare-nél a tündérek királynője, megjelenik egyébként a Szentivánéji álomban is, és Mercutio saját bevallása szerint csak egy álmot mesél el:
„Hisz álomról beszélek,
Amit csupán a henye agyvelő szült
És semmiből a képzelet koholt.”
Üdv:
Zsiráf
Nagyon szépen köszönöm !
Kedves Gergő!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf ! Újra a segítségedet kérném egy kérdésben Milyen ellentmondást tapasztalunk Capulet valamint Mercutio viselkedésében ?
Előre is köszönöm
Kedves GERGŐ!
Hm…Kicsit homályos nekem a kérdés…Nem biztos, hogy ilyesmire gondolsz, de Capulet viselkedése a darab során a kedélyes öregúr – szigorú és ellentmondást nem tűrő apa – gyászoló aggastyán vonalon változik, ha ezt lehet ellentmondásnak nevezni.
Mercutio pedig a darab tréfamestere, aki vidám természetéhez képest mégis egy párbajban hal meg, ezt is lehet ellentmondásnak tekinteni.
Üdv:
Zsiráf
Szia zsiráf!
azért írok mert nem tudok oldalakat átlépni megnézed mi baja lehet?
ja és nagyon jó naplókat írsz már jó ideje tőled veszem
Kedves igen!
Ha nem tudod léptetni, akkor frissítsd az oldalt, és menni fog. Néha, ha túl sokan kóboroltok az oldalon, akkor ez előfordul 🙂
Üdv:
Zsiráf
Találtam egy apró hibát, a k helyett l van: Rómeónak mindenre szüksége van, csa>l< éppen Párisra nem,
Köszi!
Kedves Robi!
Köszi, igazad van, hiba javítva! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia zsiráf!!
Az a kérdésem lenne ez nem ide illik de a Rómeó és Júlia könyvnek a tulajdonságait le tudnád írni??
Előre is köszönöm!!
Mira
Kedves Mira!
Ne haragudj, de nem értem a kérdést…
Üdv:
Zsiráf