A Légy jó mindhalálig szereplői

Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének szereplői betűrendben

Ebben a posztban találjátok a Légy jó mindhalálig szereplőit betűrendben. A tartalom kattintásra jelenik meg, kattints egy betűre, aztán egy névre!

 

• A
• András

• Misi anyukájának a testvére

• „gépészkovács, nagyon derék, jó ember, okos ember, szépen tud beszélni, mindig mintha prédikálna, mert pap szeretett volna lenni, de nem taníttatták ki, szép kongó hangja van, mindenkit túlkiált, s mindig csak szépeket és jókat mond, mintha a katedráról mondaná a híveknek, s ott volt egész télen náluk, mert nem volt állása, csak rakta a fát a tűzre, s ott ült a kis széken, csak olvasott egész télen, regényeket olvasott, meg újságot és gépészeti könyveket” (nyolcadik fejezet)

• András

• Az egyik iskolai pedellus (István a másik). Figyelem! Nem azonos az előző Istvánnal!

• Andrási Lázár
• Misi szobatársa, A osztályos (Misi B osztályos), Böszörményivel és Tök Marcival ők hárman bontják fel Misi pakkját az első fejezetben.
• „Andrási Lázár erős, piros fiú volt, ez sose tanult, mégis első volt az osztályban, olyan emlé¬kezete volt, mint az almárium: amit egyszer beletettek, az benne is maradt. Mindent tudott, amit egyszer hallott, s egyáltalán nem ismerte a tanulás gondjait, akármilyen hosszú verset egyszer-kétszer elolvasott, elmondta végig; ha vasárnap hazajöttek a templomból, a prédiká¬ciót szóról szóra elmondta; ebből később pap lett Szatmár megyében egy pici faluban, s még hatvan éves korában is el tudott mondani hatszáz sort Ovidiusból, s ha megakadt az Íliászban, dörmögött, hogy romlik a memóriája.” (második fejezet)
• B
• Bay

• Gimesi unokatestvére, az A osztályba jár, mellékszereplő

• Báthori tanár úr

• A számtan tanár

  „Ez egy ideges, kemény legény volt, agyagsárga, lobogó haja volt, s felfelé törülve viselte, szigorú, villámló szeme volt, s kemény ökle; beszélték, hogy egyszer egy pedellust úgy vágott pofon, hogy kicsuklott az állkapcsa. Ez nagyon imponált a gyerekeknek, mert a csizmás pedellusokkal sok bajuk volt, viszont nem volt igaz. Ez a tanár is nagyon öltözött, de legalább nem szagosította magát, vőlegény volt, s úgy csapkodta a krétát a táblához, hogy pattogott, néha az ötödik padban ülőknek is majd kiverte a szemét a krétadarab. Nem is sokat törődött a számtannal, eszében sem volt, hogy a számtan törvényeit megfigyeltesse, megértesse, meg-szerettesse, hogy a gyermeki lelkeket felnyissa, mint a drága kis kapukat a tudás számára; hanem abban a pillanatban, mikor egy gyerek csukott szemekkel állott a törtszámok előtt, kitört rajta a düh: „Még ennyit se tudsz, te szamár!” – s zengett a négy fal. Misi szégyellte magát a felelő helyett, s úgy súgta, mondta volna neki, s a végén kisült, hogy ő sem értette…” (második fejezet)

• Berta Imre

• Misi osztálytársa, a legerősebb fiú az osztályban

• C-Cs
• Csicsó Imre

• Misi osztály- és lakótársa

• Csigainé

• Mosó- és vasalónő, Misi ruháit tartja rendben

  „[…]még negyvenöt krajcárt szorongatott a kis kattanós zárú bugyellárisában, s fogalma sem volt róla, hogy fizeti ki egy hét múlva Csigainénak a hatvan krajcárt.” (első fejezet)

  „Próbált latint tanulni, de folyton Csigainé volt az eszében, a kis, csöndes, szelíd mosónő, aki olyan nesztelen és szótlan mosollyal jön a fehérre mosott ruhákkal, s nem bírt a rendhagyó igékkel semmire menni.” (első fejezet)

  „Igaz, hogy az órán is folyton Csigainén járt az esze, hogy miből fizeti ki a hatvan krajcárt […]” (első fejezet)

• Csoknyai tanár úr

• Az énektanár

  „Az énektanár nagyon furcsa ember volt, az összes tanárok közt a legfurcsább. Ez olyan furcsa volt, mintha nem is tanár lett volna, hanem vendég. Nagyon udvarias volt, mindig azt mondta: kérem szépen, kérem szépen, és egy kicsit mintha selypített volna: kévem szépen…” (negyedik fejezet)

• Csorba

• Debrecen egykori polgármestere, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik meg a nevét.

• D
• Doroghy Bella

• Doroghy Sanyi egyik nővére (a másik Viola, Ilike), Misi akkor találkozik vele, amikor tanítja Sanyit.

  „A lány egész piros volt, előrehajlott a kézimunka felett, s gyönyörű szép lány volt. Fekete bogárszeme volt, s az úgy csillogott, mintha külön világított volna, az arca piros volt, de azért gyenge fehér a széleken, s amikor szólt, roppant sok porcelánfehér fog volt a szájában. Ez volt rajta a legfeltűnőbb.” (ötödik fejezet)

• Doroghy Ilike (Ilonka)

• Doroghy Sándor legfiatalabb nővére, különös ismertetőjegye, hogy mindig mindenen vihog.

  „[…]a kis Ilike, aki olyan tizenhárom éves, hirtelenpiros arcú, kis fekete lány volt” (ötödik fejezet)

• Doroghy Sándor

• Misi osztálytársa és a negyedik fejezettől tanítványa.

  „Doroghyt otthon Sanyinak hívták, még helyesírást sem tudott, még a szorzótáblát sem tudta, latinból olvasni nem tudott, kétségbe kellett esni rajta, hogy fogja ő ezt megtanítani valamire.” (ötödik fejezet)

• Doroghy Viola

• Doroghy Sanyi legidősebb nővére, tulajdonképpen ő tartja el a családot és szervezi az életüket. Ellenszenves figura, aki úgy állítja be magát, mint aki feláldozta a fiatalságát, a szépségét, csak azért, hogy a családnak jó legyen és Sanyi tanulni tudjon. Ezért cserébe feltétlen engedelmességet vár(na) el a testvéreitől.
  A családi döntéseket azért Violának kell meghozni, mert a nagyapjuk eltékozolta minden vagyonukat, az apjuk alkoholista, az anyjuk pedig beteg.
  Viola álma, hogy Sanyi majd nagy ember lesz, ennek azonban kicsi a valószínűsége, mert Sanyi se nem okos, se nem szorgalmas.

• Drofti Károly

• Misi tanítványa volt még általános iskolába, amikor Misi még a falujukban járt iskolában, nem Debrecenben. A történet szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik meg.

• F
• Fazekas őrmester

• Misi egyik visszaemlékezésében kerül elő. A történet szempontjából nincs jelentősége.

• Fáni

• Orczyék szakácsnéja, Misi és Orczy tőle tudják meg, hogy valaki felvette a lutri nyereményt

• G-Gy
• Gimesi

• Misi barátja, osztály- és padtársa, valójában Ghimessynek hívják, de a regényben végig Gimesiként szerepel, főszereplő.

  Különös ismertetőjegye, hogy a fejével szokott verekedni és kortól, magasságtól függetlenül bárkinek nekimegy.
  „[…] a Péterfia utcában lakik, egészen kint az erdő felé, egy olyan furcsa lakásban, amilyen nincs több a világon. A nagyanyjával lakik egy kapubolt felett, egy olyan pici szobában, hogy csoda. Csak ők tudnak ott lakni, mert másnak alacsony volna, de Gimesi még kisfiú, még valamicskével őnála is kisebb s véko¬nyabb, de nagyon vakmerő, a fejével szokott verekedni, csak úgy fejjel, mint a faltörő kos, nekimegy akárkinek, s hasba döfi a fiúkat, még a legnagyobbak is elfutnak előle. Ez a Gimesi a nevét úgy írja Ghimessy, de csak úgy mondják Gimesi […]” (első fejezet)
  „Gimesi olyan vékony bőrű fiú volt, a szeme egészen ferde volt, apró fekete szeme, s nem is volt neki sem szemöldöke, sem szempillája, csak nagyon kicsi és szép kis szája volt, s olyan kicsike, mint egy kislány, de azért nagyon fiús és bátor gyerek volt. Nem volt olyan szép gye¬rek, mint Orczy, mert az náluk nagyobb volt, az sem volt kövér, de szőke volt és bársony¬ruhás, és aranyos volt a haja, de az orra hegyes, kicsit pisze: olyan volt, mint egy finom, jó¬szagú, sarjadzó virág. Ők Gimesivel ketten, sovány kis szegény testecskék voltak hozzá képest, kivált ő, tudta, hogy ő nagyon sovány és sárga bőrű s fekete szemöldökű, vastag hangú, nagy szájú, nagy fogú; nem mert nevetni, mert a fogai sárgák voltak; Gimesinek a fogai vékonyak voltak és hosszúak, Orczyé pedig olyan volt, mint a gyöngy. Azt mondják, mindennap mossa, de azt ő nem tudta elképzelni, hogy lehet mosni a fogat. Szappannal a mosdóvízbe? – hisz az utálatos.” (negyedik fejezet)

• Gőte

• A vén Gőte Misiék falujában sírásó. Egy szójátékban kerül elő a neve.

  „- Ez Goethe.
  
  – Gőte? – és a kis Nyilas nevetett.
  
  – Igen.
  
  – Az minek vóna az?
  
  – Az a német.
  
  – Az nem német, az magyar, nem is tud németül egy szót se.
  
  – Ki? Goethe?
  
  – Igen – s hamisan nevetett hozzá.
  
  – Te – mondta csodálkozva Orczy – az a legnagyobb német költő.
  
  – Költő… hisz az a mi sírásónk… a vén Gőte minálunk otthon sírásó – és hangosan nevetett a viccén, s eszébe jutott az öreg, részeges Gőte, a sírásó.” (harmadik fejezet)

• Gyéres tanár úr

• A latin tanár

  „Ez a tanár fiatal ember volt, amint lejött a katedráról, illatszer szaga áradt utána, aztán le s föl járt a teremben, szórakozottan, a kezét mindig letette minden lépésnél egy-egy pad szélére, a keze nagyon erősen meg volt mosva, a körmei igen fényesek voltak. Misi drukkolt, ha köze¬lében volt, mert sohasem volt biztosítva az ember, hogy meg nem szólítja azt, aki éppen a keze ügyében van. A kézelője mindig ragyogó fehér volt, s az aranygomb csillogott benne, mindig tarka selyem nyakkendője volt, egészen lazán kötve, de sohasem csokorra. Ez a tanár nagy gigerli volt, a nadrágja olyan bő volt, mint a cipője hossza, s fel volt hajtva tenyérnyi magasan, még ha sár nem volt is. Nem lehetett a beszédére figyelni, mert minden szaván érzett, hogy nem az a fontos, amit mond, hanem az, hogy a nadrágján gyűrődés ne legyen, hogy a mellénye kifogástalanul simuljon, s egy porszem se szálljon rá.” (második fejezet)

  Gyéres tanár úr bízza meg Misit a negyedik fejezetben, hogy Misi korrepetálja Doroghy Sanyit hetente kétszer (szerdán és szombaton) latinból és számtanból.

• H
• Haranghy úr

• Nyolcadgimnazista, Misi szobafőnökének, Liszanyai úrnak a barátja, „aki verseket írt, meg is jelent a debreceni lapokban” (második fejezet)

• Harmathy

• Fűszerkereskedő és antikvárius, az antikvárium tulajdonosa, ahol Misi a Csokonai Vitéz Mihály életéről szóló könyvet veszi.

  Mellékszereplő, a történet szempontjából nincs jelentősége

  „s azóta olyan mérgesen is szokott a boltja ajtajában ácsorogni, csak akkor lett nyájas, ha valaki bement hozzá vásárolni, s most újakat rakott ki, hogy hátha ezek inkább megtetszenének a jövő-menőknek. De rossz helyen volt a bolt, arra nem szokott senki sem menni, csak cselédlányok kannával a karjukon, meg egyik tanár, aki arrafelé ment haza.” (első fejezet)

• Hektor

• Orczy kutyája, a történet szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik meg.

• Hertelendy

• Gyéres tanár úr mellett a másik latin tanár, Misiéket nem tanítja, az ötödikesek osztályfőnöke.

• I
• Ilonka kisasszony

• Török bácsi és Török néni lánya

• Isaák Géza

• Misi nagybátyja és példaképe, sárospataki tanár. Ő menti ki végül Misit a debreceni kollégiumból.

• István

• Az egyik iskolai pedellus (a másik András)

  „- Jöjjön az igazgatói irodába – mondta István, a tüdővészes pedellus, akinek egészen uras formája volt, sokan tanárnak is nézték, de megtörten s halkan járt, az arca rozsdavörös volt a tüdőkórtól, s a fiúk azt beszélték, hogy már régen meghalt volna, de fiatal feleséget vett, s az fog előbb meghalni, de ha annak a halála után megint fiatal leányt kap, akkor az megint éltetni fogja a saját haláláig. E miatt a hír miatt, amit különben nem hitt el, mert ő már oda¬haza hozzászokott, hogy a parasztok babonái csak ostoba fecsegések, mégis titokzatos alak volt Misi előtt ez az ember, s nagyon félt tőle.” (tizenegyedik fejezet)

• K
• Kelemen Imre

• Nyilas Misi osztálytársa

  Misi tőle veszi öt krajcárért a Történelmi Arcképcsarnok egyik füzetét

• K. Sánta

• „Ez egy csizmás fiú volt, az apja, azt mondják, favágó, nagyon szótalan fiú, debre¬ceni: ez mindent tud. Persze, csak azt, ami lecke volt már, ennél ő is sokkal többet tud, olyanokat, amiről még nem tanultak az iskolában, mert ő az édesanyjától sokat tanult. De a coniugatiót senki sem tudta az osztályban, csak K. Sánta. És mégis csak negyedik, mert igazságtalanul két kettese van.” (Harmadik fejezet)

• Kiss Mátyás

• Debrecen város rendőrfőkapitánya. A történet szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer kerül elő a neve

• Kocsis Jóska

• Nyilas Misiék szomszédja otthon. Különös ismertetőjegye, hogy mindent ellop, amihez csak hozzáfér, így ellopta Misi nagybátyjának szerszámát is. Érdekesség, hogy amikor megismerték, hogy nála van a szerszám és felelősségre akarták vonni, akkor az apja, az öreg Kocsis csak annyit mond, hogy „nem azé a madár, aki elereszti, hanem aki megfogja.”

  Mellékszereplő, a történet szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik meg.

• L
• Lisznyai úr

• Misi szobájában a szobafőnök, nyolcadgimnazista

• Láng

• Misi osztálytársa, egyszer összeverekedett Orczy-val. Mellékszereplő, a történet szempontjából nincs jelentősége.

• M
• Margitai Magda

• A gyerekek között terjedő pletyka szerint neki udvarol Gyéres tanár úr

• N-Ny
• Nagy úr

• Misi szobatársa, nyolcadgomnazista

  „Ez a Nagy úr egy valódi nyomorék vállú diák volt, púpos is egy kicsit, de rém okos, a legokosabb fiú volt az egész kollégiumban, mindig olvasott, amikor a többi labdázott vagy korcsolyázott, persze ő nem mehetett velük, hát olvasott, végigfeküdt az ágyán s tanult, és mindent tudott is, és tudott beszélni akármiről a világon.” (második fejezet)

  A második fejezetben ő ajánlja be a vak Pósalaky úrhoz Misit felolvasni.

  „- Nézze csak, én három éve mindennap felolvasok egy vak öregúrnak, újságot olvasok neki délután öttől hatig, s fizet érte tíz krajcárt egy órára.
  
  Nyilas várakozva nézett rá.
  
  – Nekem az idén már nagyon sok a tanulnivalóm, nem volna kedve elvállalni?
  
  A kisdiák lángvörös lett, s nem tudott szólani, csak intett, hogy igen.
  
  – Csak egy dolog a fontos, mindig pont ötkor kell kezdeni, s pont hatkor abbahagyni; az öregúr nagyon pontos ember. Egy hónapban három forint!…
  
  – Köszönöm szépen, Nagy úr… – s tele lett a szeme könnyel.” (második fejezet)

• Názó

• Az öreg földrajz tanár

• Nyilas Feri

• Misi egyik öccse, nem kap szerepet a regényben, csak egyszer említik a nevét

• Nyilas Mihály

• A regény főszereplője.

• Nyilas Bertalan

• Misi apukája, ács. Személyesen nem jeleni meg a regényben, mindig csak Misi visszaemlékezéseiből, álmaiból, tűnődéseiből tudunk meg róla dolgokat

• O
• Orczy Henrik

• Orczy bátyja, mellékszereplő, a történet szempontjából nincs jelentősége

• Orczy Vilmos

• Misi barátja, osztály- és padtársa, főszereplő

  „Mert hárman ültek egy padban, s mivel érdem szerint ültek, tehát Orczy volt az első az osztályban, ő a második, s Gimesi a harmadik. Orczy a latintanár kedvence volt, [..]” (második fejezet)

  Nem a kollégiumban lakik, csak bejár órákra

  „mert az ő apja igen nagy úr, egész Debrecenben a legnagyobb, persze ő meg olyan úrfi volt, hát mit tudta a kollégiumi szokásokat, csak bejárt oda, csúfolták is eleget titokban, a háta mögött, a bársony¬ruhája miatt, meg a térdnadrágja s a karcsú lábszárai miatt, amelyeken úgy lépett, hogy min¬den lépésnél meghajlott a térde, mintha ringatná magát a menéssel. Szóval, rettenetesen nagy úrfi volt, s nem illett a csikó mellől beszabadult fiúk közé.” (második fejezet)

  Katolikus, ezért nem jár hittanra és énekre.

  Misi elmegy hozzájuk a harmadik fejezetben, ahol megismerkedik a családjával, ekkor tudjuk meg, hogy az otthoni beceneve Bébuci.

  Orczynak megjelent egy fogalmazása is a Kis Lap című újságban „Nyári gyönyörűségek címmel”.

• Ónodi Lajos

• Misi osztálytársa, mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik meg a nevét

• P
• Páncél úr

• Nyolcadgimnazista, Misi szobafőnökének, Lisznyai úrnak a barátja.

  Teljes neve Somorjai Páncél, vagyis a Páncél a keresztneve.

• Petky hercegné

• Doroghy Bella nagynénje

• Pósalaky úr

• A vak öregúr, akinél Misi minden délután felolvas.

  „Az öregurat Pósalaky úrnak hívták, s a patikán túl lakott egy nagy, sárga háznak az udva¬rában, hátul, egy igen csinos kis faházban.” (harmadik fejezet)

  „egészen piros öregúr volt, nem is lehetett nagyon öreg, vastag bajusza volt, olyan, mint mikor télen ráfagy a zúzmara a rozmaringra, dús és lobogó, nagyon gyönyörű fehér bajusz. Egészséges és derült ember volt, s oly tisztán nézett kék szemével, hogy az ember zavarban volt előtte, nem hitte volna az ember, hogy nem lát, ha a homlokán nem lett volna egy félkör alakú zöld selyemellenző.” (harmadik fejezet)

  „[…]testes öregember volt, éppen betöltötte a karosszéket, a keze is puha és rózsaszínű volt, az arca frissen borotválva, s majd kicsattant az egészségtől, s olyan derült volt s olyan kellemes, a szája mindig mosolygott egy kicsit.” (harmadik fejezet)

  „Pósalaky úr városi tanácsnok volt, amíg meg nem vakult” (harmadik fejezet)

  Pósalaky úr megálmodik néhány számot, amit Misivel megtetet a lutrin. Ennek a következménye lesz a reskontó- ügye

• S-Sz
• Sándor Mihály

• Misi osztály- és szobatársa, ő megy el Misivel, amikor a kisfiú pakkot kap.

• Simonffy Pista

• Misi osztálytársa, mellékszereplő, csak egyszer jelenik meg

  „Ez is egy igazi nagyszerű gyerek volt, olyan kotnyeles, hogy mindenkibe belekötött. Állandóan fut¬kározott, mint egy kis pincsikutya, sok bátyja volt, s óra közben sorra futotta az osztályokat, hol az ötödikbe volt, hol a hetedikbe, hol a negyedikbe, s minde¬nütt bent lakott, és hogy olyan picike volt, valósággal dédelgették az idegen osztályokban, ha bement Pisti, akkor vállra kapták, cigarettát adtak neki, és folyton egészen furcsán hecce¬lődtek vele. Ő szokta aztán a pletykákat hordani a többi osztályból.” (hetedik fejezet)

• Simonyi óbester

• Valós történelmi figura, Misi verset ír róla

• Szegedi Ferenc

• Misi osztálytársa, mellékszereplő, csak egyszer jelenik meg a cselekményben, amikor a hetedik fejezetben nehezményezi, hogy Misi jelest kapott a földrajz fejezetére, pedig egy szót sem szólt, az öreg Názó, a tanár mondott el helyette mindent.

  Gimesi kel Misi pártjára, össze is verekednek Szegedivel.

• Szikszayék

• Török bácsiék barátai, Szikszay bácsi különös ismertetőjegye, hogy mindig hangosan dúdol, az utcán is.

  „Ezek a Szikszayék a Török bácsiék legjobb barátai voltak, ritka vasárnap volt, hogy együtt ne lettek volna. Most jött az egész család, elöl a bácsi, egy hatalmas, piros, dúdolgató ember, aki az utcán egész hangosan szokott dalolgatni magában, s csak úgy ragyogott róla a jókedv s a megelégedés; utána a néni, aki sovány volt, mint a kóró, s a karján egy pici gyereket hozott, akit ő még nem látott, mellette pedig két sovány és rossz fiú jött, akik mindig pajkoskodtak, s a nagyobbik csak csokoládét akart enni, semmi mást, rossz is volt a foga, ritka, és két oldalról romlott mindenik.” (ötödik fejezet)

• Szikszay Lajos

• Szikszay bácsi, a Szikszay család feje, a tizedik fejezetben Misi véletlenül kihallgatja, hogy Szikszay Lajos elvesztette a munkáját. Városi hivatalnok volt és egy ellenőrzés során 179 forint hiányt találtaka városi pénztárban. Szikszay szerint csak elszámolási hiba volt, de ezt kihasználva a polgármester, aki Szikszay régi ellensége, most kirúgatja.

• Szüts Istók

• A tornatanár

  „A tornatanár, Szüts Istók, vastag kis ember volt, kis fekete bajszú, kövér ember, peckes, őrmes¬teresen beszélt, s olyan vastag válla, karja volt, hogy kidagadt a kabátból, de azért soha semmit sem mutatott meg, csak kommandírozott, szerette az erős gyerekeket, azokat külön dolgoztatta, az volt neki a jó tornász, aki hazulról vaskosan, erősen jött el, a többi kákabélűre rá se nézett.” (hetedik fejezet)

• T
• Tajthy Marci

• A osztályos diák, mindenki csak Tök Marcinak hívja.

  Böszörményi, Andrási Lázás és Tök Marci bontják fel Misik pakkját az első fejezetben, és Böszörményi vezetésével megeszik a cipőkenőcsöt, mert az hiszik, hogy sajtkrém.

  Később Misi és Orczy akkor találkoznak vele, amikor Gyéres tanár urat mennek kilesni és találkoznak a kápsáló diákokkal.

• Tannenbaum

• Misi osztálytársa, tulajdonképpen a legokosabb fiú az osztályban, de mivel zsidó, ezért senki – a tanárok sem – veszi komolyan. Mellékszereplő

• Tikos Gyuri

• Misi osztálytársa, mellékszereplő, csak egyszer jelenik meg

  „Tikos Gyuri, egy igazi cívisgyerek, olyan komoly, magától sosem nevet, kis barna gyerek, amilyen kurta, olyan öreges, ezzel nem lehet verekedni, ha ennek valaki azt mondja, hogy pofon váglak, akkor feljelenti a tanárnak. Nem azért, mintha félne, vagy ártani akarna a másik¬nak, hanem azért, mert a vériben van, hogy a közrend oltalma alá helyezze magát.” (hetedik fejezet)

• Tök Marci

• Lásd: Tajthy Marci

• Török Antal

• Török bácsi és Török néni egyik fia (a másik kettő Imre és János), mellékszereplő, nem jut komoly szerephez.

  „Antal úr nagy szamár, Imre úr meg egy nagy lump, János meg még nagyobb, arról másképp nem is beszélnek soha, tavaly egész évben csak kétszer volt odahaza, és miatta szoktak pörölni, szegény bácsi meg szegény néni.” (ötödik fejezet)

• Török bácsi (Török Pál)

• Misi ismerőse, akiknél előző évben lakott. Török bácsi különös ismertetőjegye, hogy mindig tarka hálósapka van a fején, pipa van a szájában, de csak nagyon ritkán gyújtja meg, és alig beszél a családjával.

• Török Imre

• Török bácsi és Török néni egyik fia (a másik kettő Antal és János), mellékszereplő, nem jut komoly szerephez.

  „Antal úr nagy szamár, Imre úr meg egy nagy lump, János meg még nagyobb, arról másképp nem is beszélnek soha, tavaly egész évben csak kétszer volt odahaza, és miatta szoktak pörölni, szegény bácsi meg szegény néni.” (ötödik fejezet)

• Török János

• Török bácsi és török néni egyik fia (a másik kettő Antal és Imre). Főszreplő, bár nem sokszor jelenik meg, ellenszenves figura, aki ellopja (illetve nem adja vissza) a reskontót, amikor Misi megmutatja.

  Később kiderül, hogy felvette a nyereményt és elszökött a városból Doroghy Bellával együtt.

  „Felnézett a falra, s nagy meglepetéssel látta, hogy nem volt ott a falon a János szénnel nagyobbított arcképe, amit egy kollégája csinált, s tavaly a bácsi a szobából kidobta a kony¬hába, azt mondta, tegyék a tűzre… Vajon hova lett?
  
  Ettől a Jánostól ő mindig félt, mert olyan heccelődő volt. Nagy legény volt a kollégiumban, és iszonyatosan tudott lumpolni. Tavaly oda is volt valahol, s nem is volt Debrecenben, de mintha azt hallotta volna, hogy évek óta nem volt neki szabad otthon lakni, mert az apja nem tűrte: az édesanyja egyszer kifizette az adósságát titokban, akkor Török bácsira nem lehetett ráismerni.” (ötödik fejezet)

  János Misivel küldi el a szerelmes levelet Doroghy Bellának.

• Török néni (Török Júlia)

• Török bácsi felesége

  „hatalmas, erős asszony volt, egész óriás, de jósága és a szívessége még óriásibb volt, s az arca úgy ragyogott, mint a hold.” (ötödik fejezet)

• V
• Valkai tanár úr

• A vallástanár

  „A vallástanár nagy, kövér, fekete ember volt, a bőre olyan, mint a kordován, s igen kevés kis fekete bajusza volt. Méltóságosan szokott bejönni, most is a hóna alatt nagy paksaméta írás volt, azt le sem tette az asztalra, hanem megállott a tanári asztal előtt, végignézett az osztá¬lyon, s intett, hogy: üljetek le.” (második fejezet)

  „Pedig a vallástanár, Valkai tanár úr, nem volt emberevő, szépen kisegítette a felelettel a gyereket: ugye, ez volt… s elmondta a leckét, annak csak éppen rá kellett mondani, hogy igen vagy nem… És aztán lehetetlenség volt, hogy valaha egy gyerek nemet mondott volna, mikor igent kellett mondani, mert Valkai tanár úr úgy kérdezett, hogy: „Ugye Jákóbnak tizenkét fia volt? – Nagyon jól van”.” (második fejezet)

  „[…] oly halálos közönnyel foglalkozott a tananyaggal, mintha kukoricát morzsolt volna szakmányba.” (második fejezet)

  „[…] aki pedig még a legemberibb volt a tanárok között.” (második fejezet)

• Varga János

• Misi osztálytársa, mellékszereplő

• Z
• Zábráczky

• Szüts Istók előtt a tornatanár volt, Misiék már nem találkoznak vele, csak egyszer említik meg a nevét.