Gárdonyi Géza – Egri csillagok – Olvasónapló

Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének részletes olvasónaplója fejezetenként

A könnyebb kezelhetőség érdekében a regény olvasónaplóját öt bejegyzésre osztottam a regény részeinek megfelelően.

Első rész – Hol terem a magyar vitéz?
Második rész – Oda Buda!
Harmadik rész – A rab oroszlán
Negyedik rész – Eger veszedelme
Ötödik rész – Holdfogyatkozás

Az Egri csillagokhoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

 

“Gárdonyi Géza – Egri csillagok – Olvasónapló” bejegyzéshez 228 hozzászólás

  1. Kicsoda?
    Sárközi
    Papagáj
    Tulipán
    Cserhán
    Enyingi eb
    A teheráni elefántcsorda
    Hösök höse?

    Válasz
    • Kedves Németh Szilvia!

      Ajánlom figyelmedbe a kommentelési szabályokat a főoldalon!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
      • Szia Zsiráf! Nagyon tartalmas olvasónaplót készítettél! Szép igényes munka csak így tovább!
        Még a neved is tetszik! A zsiráf a kedvenc állatom!
        Üdvözlettel: Zsiri

        Válasz
          • Szia Zsiráf!

            Nagyon jó olvasónaplót készítettel. Kiváncsiságból meg lehet kérdezni önnek mi volt a kedvenc része az egri csillagokban és ki a kedvenc szereplője?

          • Kedves Böröndy Nóra!

            Olyan sokszor olvastam már a regényt és olyan régóta válaszolgatok már a kérdésekre, hogy nincs kedvenc szereplőm, illetve mindegyik az! 🙂

            Üdv:

            Zsiráf

          • Szia Zsiráf.
            Tudnál segíteni.Ezeket a kérdéseket tette fel a tanárom:

            1. Sorold fel a fejezetek címét, mutasd be mindegyiket 1-1 mondattal! (10p)

            2. Ki a regény főhőse? Miért őt választotta Gárdonyi történelmi regénye főhőséül? (2p)

            3. Mikor és hol játszódnak a fejezetek cselekményei? Mindegyik fejezethez írj egy

            évszámot, és a jellemző helyszínt nevezd meg! (10p)

            4. Mi a talizmán? Mutasd be néhány mondatban! (2p)

            5. Hogyan kerül a talizmán Gergőhöz? (2p)

            6. Kivel házasodik meg Gergő, mi a különleges a házasságkötésükben? (2p)

            7. Mi a Jedikula? Mit jelent a neve, hol található, mire használták? (3p)

            8. Mutass be egyet Gergely találmányaiból! (2p)

            9. Ki ő? (7p)

            a) „Furcsa járása volt az öregúrnak: az egyik lába nem hajlott térdben, a másik nem hajlott

            bokában. De hogy is hajlott volna, mikor fából volt mind a kettő. És a jobb keze is hiányzott: a

            vászonzeke ujja csak lötyögött a csuklóján.”

            b) Dobó István helyettese, segít Gergőnek a lányszöktetésben is.

            c) Ki az áruló, mi lesz a sorsa?

            d) Ki volt a történetben Balogh Tamás?

            e) Ki volt a rab oroszlán?

            f) Kikből áll a Török Bálint kiszabadítására induló négytagú csapat?

            10. Miért nevezik a regényt a honvédelem és hazaszeretet regényének?

            Visszaküldési határidő:04.22. du.15 óra

          • Kedves Zsiráf!
            Tudnál segíteni abban hogy mit jelent az alábbi mondat?
            „Dagadozó pofával pikogtatja a kalanétját. ”
            Előre is nagyon köszönöm és remek az oldalad.

          • Kedves Milkskitti!

            „Mintha új vért öntöttek volna mindenkibe. Dobó intésére az apród bebocsátotta a síposokat. Három sípos és két trombitás. Köztük a cigány is. Nagy, rozsdás sisak a fején, s benne három kakastoll. Az oldalán hüvelytelen kard madzagon. Meztelen két lábán óriás sarkantyúk. Dagadozó pofával pikogtatja a kalanétját.”

            Tehát adott három sípos és két trombitás, közülük az egyik a cigány. Vagyis Sárközinek vagy sípja van, vagy trombitája, tehát a kalanét vagy sípot jelent vagy trombitát. Az első részben, amikor Gergely Jumurdzsák fogságába esik, és ott találkozik Sárközivel, akkor a cigánynál egy fasíp van, tehát valószínűleg itt is inkább sípról van szú. A pikogtat pedig azt jelenti, hogy fúj valamit.

            Üdv:

            Zsiráf

        • K3dves Zsiráf.nagyon profi vagy..köszönjük neked ezt az összeszedett olvasónaplót..sok anyuka a szivébe zárt😘
          6.osztályos a kisfiam és Gábor papról akar irni jellemzést..segitenél ebbe?

          Válasz
          • Kedves Németh Edina!

            Örülök, hogy tetszik az oldal! 🙂
            Hm…és miben tudnék segíteni?

            Üdv:

            Zsiráf

      • Tudsz nekem segíteni abban hogy hogy hívták a szultán a 2.részben?És hogy ki volt a másik két szultánfi vele?

        Válasz
        • Kedves Víg Lívia!

          A szultánt II. Szulejmánnak hívták.

          „Aranyos alabárdok között egy ragyogó csoport következett.
          Két nyugodt arcú fiatalember lovagolt közöttük. Mind a kettő szürke lovon.
          – A szultán fiai – magyarázta Tulipán tiszteletes hangon -, Mohamed és Szelim.”

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz
      • Kedves Zsiráf! Ki az aki a seregével nem tud bejutni a várba a török megérkezése előtt? Köszönöm szépen Nagyon sürgős lenne!
        Köszönöm előre is!♡

        Válasz
  2. Szia nagyon szuper az oldalad.Egy kérdésem lenne biztos tudsz segiteni,a magyar és a török sereget kell összehasonlitani fegyverzet ruházat harcmodor… Előre is köszönöm ha segitesz. És mégegyszer gratulálok a munkádhoz .Köszönöm Gergő

    Válasz
    • Kedves Gergő!

      Na szóval! 🙂 Lássuk az összehasonlítás főbb pontjait:

      Létszám: a török és a magyar sereg létszámáról is találsz infókat a „Mekkora volt valójában az egri várat ostromló török sereg” című írásban

      Fegyverzet:
      Az egriek fegyvereiről pontos leírást találsz a IV. rész 4. fejezetében, amikor Dobó felolvastatja Gergellyel a vár fegyverkészletét tartalmazó listát. Ehhez esetleg még hozzáadhatod Gergely különleges fegyvereit, amit az ostrom során bevetett.
      A török sereg erejéről Varsányi Imre, a kém hoz jelentést a IV. rész 6. fejezetében.

      Ruházat:
      Itt szerintem csak általánosságokat tudsz írni: törököknél a turbán, bugyogó, görbe kard és tőr, magyaroknál a sisak, a mente, a tiszteknél testpáncél, szabja

      Harcmodor: A török harcmodor lényege, hogy az első napokban ágyúkkal minél jobban megrongálják a falakat, majd sorozatos ostrommal és további folyamatos ágyúzással bevegyék a várat. A magyarok célja pedig nyilván az, hogy megvédjék a várat és reménykednek a királyi felszabadító sereg érkezésében. A török ágyúzást és ostromot úgy próbálják meg zavarni, hogy többször kicsapnak a várból – több-kevesebb sikerrel.

      Remélem tudtam segíteni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves József!

      Tekintve, hogy az olvasónaplók menüpont alatt találtad: nem, ez nem egy rövidített változat. Ez egy olvasónapló.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  3. Holnapra kell befejeznem az olvasónaplót viszont még csak a 4. résznél tartok. Ha ez az oldal nem lenne valószínű hogy még sehol sem tartanék, nagyon jó az oldal így tovább

    Válasz
    • Kedves Egy lusta tanuló!

      Hát…tényleg eléggé a végéra hagytad, de nem lehetetlen mutatvány! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  4. Kedves zsiráf!

    Nagyon sokat segített ez az olvasónapló és csak annyit szeretnék tudni, hogy tervezed-e az „alkalmazítását”ennek a honlapnak.

    Üdv: Bence

    Válasz
  5. Szia!

    Van egy olyan kérdés az olvasónaplóban, hogy:
    Hogyan és kiknek szól a szultán meghívása? (2. fejezet)

    Tudnál segíteni? Előre is köszi.

    Válasz
    • Kedves Dénes!

      Második rész lesz az, ha jól sejtem… 🙂

      „- Ez okból – folytatta a követ – kéreti felségedet a hatalmas padisah, méltóztassék a kis király őfelségét a dajkával együtt kocsiba ültetni, és méltó kísérettel hozzá bocsátani.[…]
      – Továbbá – folytatta ekkor a török – az én uram és császárom azt óhajtja, hogy János Zsigmond őfelségét mindazok az urak kísérjék el, akik Buda védelmében kitüntették magukat. Ismerni óhajtja a magyar hősöket; valamennyit a maga hőseinek tekinti.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
      • Lenne még kérdésem ezzel kapcsolatban:

        A meghívottak közül valakinek rossz előérzete támad. Ő Török Bálint. Mi történik vele?

        Bocs, hogy későn kérdezek, csak a 2. rész holnapra kell. Ennyi van hátra.

        Válasz
  6. Szia! Lenne néhány kérdésem:

    Kikből áll a Török Bálint kiszabadítására induló csapat?

    Kik csatlakoznak később hozzájuk?

    A drinápolyi út mentén egy szerájban véletlen találkozásra kerül sor. Kire ismerünk rá?

    A héttoronyba új rabok érkeznek. Kik ők?

    Hogyan reagál erre a két korábbi magyar rab?

    Hogyan járnak túl Veli bég eszén és jutnak be a Héttoronyba Gergelyék?

    Ennyi lenne. Előre is kösz.

    Válasz
    • Kedves Dénes!

      Ezek azért teljesen alap kérdések, mindegyikre benne van a válasz az olvasónaplóban…

      Kikből áll a Török Bálint kiszabadítására induló csapat? 5. fejezet

      Kik csatlakoznak később hozzájuk? 7. fejezet

      A drinápolyi út mentén egy szerájban véletlen találkozásra kerül sor. Kire ismerünk rá? 5. fejezet

      A héttoronyba új rabok érkeznek. Kik ők? 8. fejezet

      Hogyan reagál erre a két korábbi magyar rab? 8. fejezet

      Hogyan járnak túl Veli bég eszén és jutnak be a Héttoronyba Gergelyék? 11. fejezet

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  7. Szia!
    A tanérom ezt adta fel feladatnak:
    Színesen és képszerűen mutasd be a török és a magyar sereget ( létszám, összetétel, öltözet, fegyverzet, szándék, lelkület stb.) leíró fogalmazásban!
    Előre is köszönöm a válaszodat!

    Válasz
  8. Kinek a kardjára írta ezt az igét Tinódi?
    Aki bátor az az erős, / Aki erős könnyen is győz…

    Válasz
  9. Akkor kezdjük újra:

    Szia!

    Kinek a kardjára írta ezt az igét Tinódi?
    Aki bátor az az erős, / Aki erős könnyen is győz…

    A választ előre is köszönöm 🙂

    Válasz
    • Mennyivel volt nehezebb normális kommentet írni? 🙂

      Mekcsey kígyós kardjára írja.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves Valaki!

      Ha már ilyen szépen köszöntél és megszólítottál…

      Keresztesfalva.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  10. Kedves Zsiráf!
    Szia tudnál nekem abba segíteni,hogy: Hogyan tesz szert Gergő lóra és kardra??
    A választ előre is köszi!
    😊

    Válasz
  11. Kedves Zsiráf!
    Nagyon szépen köszönöm

    Válasz
  12. Kedves Zsiráf!
    Tudnál nekem abba segíteni még hogy: Mit olvastak le a rabok a pap lábán lévő bilincsről??
    A választ előre is köszönöm!☺😃

    Válasz
  13. Kedves Zsiráf!
    Tudnál segiteni, hogy mi az epizód az Egri csillagokban?
    Köszönöm!
    Üdv.
    Karina

    Válasz
    • Kedves Karina!

      Induljunk ki abból, hogy mit jelent a epizód? Az epizód egy olyan rövidebb történet, esemény, vagy leírás, ami nem tartozik szorosan a cselekményhez, nem viszi előrébb a történetet. Ha elhagynánk, a történet akkor is tökéletesen érthető lenne. Feladata annyi, hogy általa jobban megismerünk pl. egy szereplőt, vagy egy szereplő jellemvonását.

      Így pl. ilyen epizód az, amikor Gergelyt és Vicuskát elrabolja Jumurdzsák és a többi rabbal közösen ülnek a tűz körül és vacsoráznak. A pap pedig felolvassa a lábán lévő bilincsbe karcolt helyneveket, egy másik rab pedig kommentálja. (1. rész 4. fejezet)

      Vagy ilyen epizód később Móré László elfogása is.

      Remélem tudtam segíteni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  14. Kedves Zsiráf!
    Köszönöm. Közben az jutott eszembe, hogy epizodikus az is, amikor az elején,bemutatja a párbajozó Török Bálintot. Jól gondolom?
    Köszönöm!

    Válasz
  15. Kedves zsiráf
    Azt szeretném kérdezni hogy hány évesek voltak Török Bálint fiai amikor megismerkedtünk velük a regényben

    Válasz
    • Kedves Dorka!

      Ugyanezt a kérdést már feltetted tegnap a 3. rész olvasónaplójánál és ott meg is válaszoltam…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  16. Kedves Zsiráf!

    Mit jelent az, hogy : „Dagadozó pofával pikogtatja a kalanétját?”
    A szövegkörnyezetből egy szájjal fújható (?) hangszerre gondolunk, de konkrétan nem találtunk róla semmit.

    Köszi a választ,
    H&M

    Válasz
    • Kedves H&M!

      Ugyanabból a bekezdésből kiderül, hogy a zenészek öten vannak, három sípos és két trombitás. Tehát a kalanét vagy síp, vagy trombita. Hirtelen nem találom, de mintha úgy emlékeznék, hogy van olyan rész, ahol szó van róla, hogy Sárközinek van (fa)sípja. Vagyis több mint valószínű, hogy a kalanét sípot jelent… 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  17. Kedves Zsiráf!

    Ki adhatta fel a táviratot? 🙂

    Majdnem beleszerettem a széparcú vendégbe. STOP. Kiderült róla, hogy lány. STOP. Utána szöktem Konstantinápolyba. STOP. Rab lettem. STOP.

    (Nem Téged akarlak próbára tenni, a 6 hasonló stílusú táviratból erre nem tudom a választ.)
    Köszönöm az idődet és a türelmedet!
    Üdv,
    Fanny Paz

    Válasz
    • Kedves Fanny Paz!

      Ha jól sejtem, akkor ő Cserhán lesz, a cigány lány, a vajda lánya, akivel Gergőék akkor találkoznak, amikor Konstantinápolyba menet megállnak egy cigány tábornál, és ott összefutnak Sárközivel.

      Viszont ez a táviratos dolog baromira tetszik, megírod nekem e-mailben a többit is? cím a lap alján! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  18. Kedves Zsiráf!
    Segítségedet szeretném kérni. Több kérdésem lenne, de nem mindre kell válasz. Az első, a görög kocsmáros neve. A regényben nem emlékszem névre csak arra, hogy görög. Ellenben Te örmény származásúnak írod. Második, bár most tartok az utolsó fejezet olvasásában, nem tudom ki az egyetlen sértetlen magyar. Én Gergely fiára gondolok, de ő nem harcol.
    Végül van két kérdésem aminek szerintem ugyan az a lényege.
    1. Milyen nem szokványos módon védték a török támadástól az egri várat?
    2. Miért győzhettek az egriek a túlerejű törökkel szemben?

    Válaszod előre is köszönöm!

    Fregoli

    Válasz
    • Kedves Fregoli!

      A görög kocsmáros neve:

      „Kerti lakás lehetett az valamikor, valami szép márványnyaraló még abban az időben, mikor Konstantinápolyt Bizáncnak hívták. De haj, az idő meg a földrengés meglazítja a márvány-kockákat is, letördeli a teraszok alabástrom-balüsztréit, az ablakok kővirágait; félremozdítja a lépcsőket, és dudvát ültet az oszlopok hasadékába. A nyaralóból kurta kocsma lett.
      Járt oda mindenféle nép, s a gazda, akinek Milciádesz volt a keresztneve, mellékesen orgazdasággal is foglalkozott.”

      És valóban görög, ezt valószínűleg én írtam el… 🙂

      Az egyetlen sértetlen magyar ügyében nem jó felé keresgélsz 🙂

      „És seb nélkül nincs a vár népe között se férfi, se asszony. Azazhogy mégis van: a cigány.”

      1. Milyen nem szokványos módon védték a török támadástól az egri várat?

      Ezzel kapcsolatban ajánlom ezt a bejegyzést. Illetve, ha nagyon akarom, akkor végül is ide lehet még sorolni, amikor a dobra tett borsóval, majd utána a lavórban lévő vízzel figyelik a török aknászok munkáját.

      2. Miért győzhettek az egriek a túlerejű törökkel szemben?

      Nos, ez azért egy elég összetett kérdés. Egyrészt azért – mint ahogy Dobó is elmondja a vacsorán a tiszteknek -, mert mind magyarok és a hazájukat védték. „Ha kell vérrel, ha kell élettel” Tehát itt a hazaszeretet a fő motiváció, és aki véd egy számára kedves, fontos dolgot, az mindig előnyben van azzal szemben, akit mondjuk csak a zsákmány motivál.

      Másrészt – de ez már nem feltétlenül derül ki a regényből – vannak ennél földhözragadtabb okok is. Eger ostroma a 1552-es török hadjárat utolsó hadi eseménye volt és eredetileg nem is szerepelt a „programban”. A török seregnek az ostrom végére fogytán volt az élelme, és az idő is kezdett elromlani, végéhez közeledett az évnek az az időszaka, amikor még lehet és érdemes hadi cselekményeket folytatni..

      A hadtörténészek szerint egy megerősített helyet – várat – mindig könnyebb védeni, mint ostromolni, tehát a védők mindig előnyben vannak. Dobó és emberei remekül használták ki a vár adottságait, és húzták el az időt addig, míg a török kénytelen volt elvonulni a vár alól azért, hogy még időben a téli szálláshelyükre érjenek.

      Tehát több dolog játszott össze, a hősiesség, a helytállás, a tudás, és a szerencse is kellett a győzelemhez.

      Remélem tudtam segíteni!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  19. Kedves Zsiráf!
    Hol találok a regényben bonyodalmakat? Illetve bátorságra hol találok példát?
    Nagyon szépen köszönöm a segítségedet!

    Válasz
    • Kedves Horváth Judit!

      Hát, bonyoldalom az van bőven a regényben! 🙂 Rögtön az elején nagy bonyodalmat okoz, hogy Gergely megengedi Vicuskának, hogy vele menjen lovat legeltetni, mert így kerülnek Jumurdzsák fogságába.
      Bonyodalmat okoz Móré László is, akivel Gergely a fogságban ismerkedik meg, hiszen Móré később elárulja Jumurdzsáknak, hogy a közelben van egy falu – Keresztesfalva – és ott lakik Cecey, akinél biztos sok kincs van. A törökök ezért támadják meg a falut.
      A bátorságra is rögtön van példa az elején, amikor Gergely és Vicuska az éjszaka közepén megszöknek a török fogságból, ez egy igen bátor húzás Gergőtől, sőt, nem csak a saját lovukat viszik magukkal, de még Jumurdzsák lovát is.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  20. Ki vagy Te „Zsiráf”, aki mintegy önkèntes segèlyszolgálat, itt vagy, válaszolsz minden – a művet el nem olvasók – „utolsópillanatos” kèrdèsère??

    Kiváló stílusban adsz közre minden fogalmazást ès a művet az utolsó szögig ismered. A regènyből kèszült film vagy a musical rendezője sem ismerheti jobban..
    Ma vègig olvastam az összes bejegyzèsed a tèmában. Hihetetlen! Esetleg töritanár vagy? Vagy irodalmár vagy bölcsèsz? Fèrfinek gondollak, max 40-es 🙂
    Honnan ered a mű iránti ekkora èrdeklődès, munkabírás, kapacitás?? Ès az önzetlensèg amivel a szellemi termèkedet fáradhatatlanul megosztod?
    -Hála!-

    Válasz
    • Kedves Andy!

      Köszönöm a méltató szavakat, majdnem el is pirultam 🙂 Nem vagyok tanár, ez „csak” a hobbim, tudod, mindenkinek kell valami agymenés, az enyém ez… Az pedig szinte véletlen, hogy az én hobbim összeér azzal, amire másoknak szüksége van. Hidd el, két-három éve én lepődtem meg a legjobban, hogy ilyen sikere lett az oldalnak és a visszajelzések alapján érdemes csinálni, mert van rá igény. Ez motivál. 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  21. Kedves Zsiráf!!
    Nagyon nagyon szépen köszönöm a segítségedet! Nagyon hálás vagyok Neked!
    További sok erőt és egészséget kívánok a munkádhoz!
    Üdvözlettel: Horváth Judit

    Válasz
  22. Kedves Zsiráf!
    Meg tudod mondani nekem milyen véletlenszerű események viszik előre a cselekményt a regényben?Válaszodat előre köszönöm.
    U.I. Sokat segített az oldal!

    Válasz
    • Kedves Csongor!

      Nos, ilyenből van bőven… 🙂 Rögtön az elején Dobó és az emberei csak véletlenül keverednek el Keresztesfalvára, nem is tudják, hogy ott van egy falu. Aztán később Gergelynek egy véletlen elszólásából derül ki Cecey és Dobó számára, hogy másnap a törökök meg fogják támadni a falut.
      De Gergely pl. kétszer is véletlenül találkozik Sárközivel, a ragyás cigánnyal, az is véletlenül, Mekcsey egy fél mondatából derül ki, hogy Évát éppen férjhez készülnek adni Fürjes Ádámhoz.

      Remélem ilyenekre gondoltál!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  23. Kedves Zsiràf.Nagyon jò ez az oldal.
    Azt szeretnèm kèrdezni,hogy hàny àlruhàs jelenet van a könyvben?
    Vàlaszodat előre is köszönöm.☺

    Válasz
    • Kedves Viola!

      Lássuk csak… Gergelyék töröknek álcázva utaznak Konstantinápolyba, aztán olaszoknak álcázva jutnak be a Héttoronyba. Jumurdzsák magyar nemesnek álcázva megy Évához, Sopronba. Éva és Miklós diák ismét törökek álcázva vegyülnek el az Egert ostromló török táborban.
      Hirtelen ennyi jut eszembe!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  24. Kedves Zsiráf!
    Szeretném megkérdezni hogy hogyan hal meg Török Bálint, mert előlöre kell tudni és még nem tartok ott a könyvben.

    Válaszodat előre és köszönöm!

    Válasz
    • Kedves Domonkos Dóra Luca!

      „- Igaz, hogy Bálint úr meghalt?
      – Az bizony, szegény, már egypár hónapja. A bilincseit csak a halál oldotta le.
      – Mennyivel élte túl az asszonyt?
      – Jó egynéhány esztendővel. Az asszony, tetszik tán tudni, akkor halt meg, mikor mink Konstantinápolyból hazajöttünk. Éppen temették, mikor Debrecenbe érkeztünk.
      – Jó asszony volt – mondta Dobó elgondolkodva.
      S a poharáért nyúlt, mintha érte akarna inni.
      – Bizony olyan nem sok terem a földön – mondta Gergely.
      És ő is a poharáért nyúlt. Némán koccintottak. Talán mind a kettőnek az volt a gondolata, hogy a jóságos asszony látja odafenn az érette emelt poharat.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  25. Szia Zsiráf! Van itt olyan rész amiben az egész történet tömören lévén írva mert nagyon elvagyok maradvan ezzel az egésszel!

    Válasz
    • Kedves Levi aki szeret olvasni csak elfejwti!

      Ez egy több száz oldalas regény, de gondolom ez már Neked is feltűnt! 🙂 Egy ennél rövidebb olvasónaplónak már nem lenne értelme, mert akkor érthetetlen és követhetetlen lenne, és túl sok fontos dolog maradna ki belőle! Ha hétfőn kell leadnod, akkor azért van még időd, csak komolyan neki kell feküdni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  26. Szia!
    Vizsgázni fogok irodalomból és lenne egy kérésem az Egri Csillagokból : „Mutasd be a két cselekményszál egybefonódását „cselekményszálat
    Válaszodat előre is köszi!!Egy Diák

    Válasz
    • Kedves Egy Diák!

      Az a bajom ezzel a kérdéssel, hogy ennek így nincs értelme… Az Egri csillagok egy több száz oldalas történelmi nagyregény, amiben rengeteg cselekményszál van, amik hol egybe fonódnak, hol meg elválnak. Melyik kettőre gondolsz? A magánéleti és történelmi szálra? Gergely és Vicuska történetére? Jumurdzsákra és a gyűrűre? Gergelyre és Jumurdzsákra? Gergelyre és a gyűrűre? Stb., stb. És mit kell írni belőle? Fogalmazást, esszét, vagy csak néhány mondatban???

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  27. Kedves Zsiráf!
    Segítségedet szeretném kérni. A suliban kaptunk egy feladatot az Egri csillagokkal kapcsolatban.
    Kiváló stílusod és fergeteges tudásod a művel kapcsolatban arra ösztönzött, hogy megosszam veled a feladatomat! 🙂
    Privatban esetleg kapcsolatba tudok veled lépni?

    Válasz
    • Kedves Olivér!

      Megtisztelő, hogy fergeteges stílusom és kiváló tudásom miatt rám esett a választásod 😀
      olvasonaplopo[kukac]gmail[pont]com

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  28. Szia Zsiráf!
    olvastam a válaszaidat a rengeteg kérdésekre, nagyon otthon vagy az Egri csillagokban. Gyermekem, magyar irodalomból fogalmazást fog írni – téma -Egri csillagok. Szegénykém el is olvasta, de valahogy semmire sem emlékszik.Témája: Fürjes mesélje el Ceceynek, miért érez engesztelhetetlen gyűlöletet Gergely iránt.
    Ha tudnál segíteni!

    Válasz
    • Kedves Judit!

      Mondjuk ez tényleg egy elvarratlan szál a regényben 🙂 A kiindulópont mindenképpen a második rész, amikor Gergely Budán megismerkedik Mekcseyvel. Ekkor még egyáltalán nem barátkoznak össze, sőt, nagyon is ellenséges a hangulat, Mekcsey megsérti Gergelyt, mire Gergely párbajra hívja ki Mekcseyt, amit az el is fogad.
      Itt jön majd képbe Fürjes, akit Gergely megkér, hogy legyen a párbaj segédje. (2. rész 21. fejezet)
      Maga a párbaj azonban – bár Gergely és Fürjes megjelennek éjfélkor a Szent György téren – elmarad, mert közben a törökök csellel beveszik Budát, a gyáva Fürjes pedig elszalad.
      Két fejezettel később, amikor a királyné (és vele Vica is) elhagyja Budát, akkor a menetben ott van Fürjes is, akit Gergely meg is vádol gyávasággal.
      Ekkorra már tisztában vagyunk Fürjes jellemével: gyáva.
      Gergely pedig évekkel később vesz rajta elégtételt, hiszen a Gyalu várában unatkozó királyné azzal múlatja az időt, hogy házasságot szervez Vica és az ekkor már királyi hadnagy, Fürjes Ádám között. Gergely pedig az esküvőről szökteti meg Vicát, így Fürjes hoppon marad, és ez azért elég nagy megaláztatás ahhoz, hogy gyűlölje érte Gergelyt.
      Mint jeleztem ez a szál nincs elvarrva, Fürjes további sorsáról semmit sem tudunk.

      Remélem valami ilyesmire gondoltál! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      u.i.: Egyébként, ha játszunk egy kicsit, és ismerjük a regény szereplőinek jellemét, akkor valójában nincs értelme a kérdésnek, mert ha Fürjes odament volna nyavalyogni Ceceynek, akkor az öreg habitusát ismerve, simán elhajtott volna 🙂

      Válasz
  29. Kedves Zsiráf!

    Először is szeretném megköszönni az olvasónaplót. Én olvastam a könyvet, de nagyon nagy hasznomra szolgált a saját olvasónapló megírásában.
    Szeretnék feltenni pár kérdést, amiben nem vagyok biztos vagy már nem emlékszem rá:
    Mi a hasonlóság a következő szereplők között?
    Mekcsey,Zoltay,Fügedy válasz: hadnagyok ?
    Jumurdzsák, Hajván válasz: mind a kettő bég lett ?
    Illetve Mekcsey jellemzése az ostrom alatt tanúsított viselkedése alapján
    Tetőtől talpig sebek és ütések gyűjteménye, bátran harcol, hősiesen küzd

    Nagyon köszönöm!

    Maxi

    Válasz
    • Kedves Maxi!

      Érdekes, hogy a Mekcsey, Fügedy és Zoltay közötti hasonlóság vagy két hónapja egyszer már előkerült egy kommentben, és akkor is értetlen voltam… A válasz biztos nem az, hogy mindannyian hadnagyok, mert ez nem igaz, Mekcsey kapitány, vagyis feljebb áll a parancsnoki láncban, mint Fügedy és Zoltay.
      Neked is ugyanazt tudom írni, mint akkor: egyetlen helyen említik ezt a három nevet egymást után, akkor, amikor Éva már bejutott a várba, és először beszél Dobóval, aki elmondja Évának, hogy miért kell rejtve maradnia, miért nem szabad, hogy Gergely felismerj és elvonja a figyelmét a vár védelméről:

      “- Gergely a várnak az esze. Az ő elméjét nem szabad elvonni a vár védelmétől egy percre se. Kit ismer még itt kegyed?
      – Mekcseyt, Fügedyt, Zoltayt. Apám is itt van, Bálint bácsi is, a papunk.”

      Vagy ez a válasz – és akkor igazán gratulálok a kérdés feltevőjének, mert ehhez olyan szinten kell ismerni a regényt, ami nem várható el egy gyerektől -, vagy hibás a kérdés…

      Amíg viszont a magyar tisztek között nehéz hasonlóságot találni, addig Jumurdzsák és Hajván között lehet, hogy túl sok is van. Azon túl persze, hogy igazad van, mindketten bégek, bár Jumurdzsák kezdettől fogva tiszt volt, míg Hajván csak később kaptam meg ezt a rangot Manda bég néven. Mindketten törökök ugye és katonák. Mindkettejüknek komoly hatása van Gergely életére: Hajván segít neki megszökni, Jumurdzsák pedig egy fél életen át kutat Gergely és a gyűrűje után. Gergely mindkettejükkel találkozik a konstantinápolyi kaland során, habár ott Hajván csak nagyon halvány mellékszereplő, és ott vannak Eger ostrománál is.

      Ami Mekcsey jellemzését illeti, nagyjából jól összefoglaltad a figurát, talán annyit lehet még hozzátenni, hogy forróvérű, lobbanékony természet, akit könnyen elragadnak az indulatai, tudja ezt Dobó is, ezért nem engedi, hogy Mekcsey részt vegyen a várból történő kirohanásokban. Történelmi adalék Mekcseyhez, hogy amennyire tudjuk, a aló életben is ilyen volt, ez is lett a veszte: az egri ostrom után nem sokkal összevitatkozott egy jobbágyával, aki úgy gondolta, hogy ha érvekkel nem tudja meggyőzni urát, akkor máshogy próbálja, és egy fejszét állított Mekcsey fejébe…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  30. Szia.Segitsegre volna szuksegem. Szerintem megkaptam a legnehezebb temat. Egri csillagok – Gergely meselje el Zoltaynak az ostrom egyik szuneteben Sarkozivel valo talalkozasait , kozos elmenyeiket. Masfel oldalban egy fogalmazasban kell kidolgoznom. Az Egri csillagokat meg nem sikerult vegigolvasnom. Sokat hianyzok…..ezert vannak nehezsegeim. A neten mar orak ota kutatok de nem talaltam semmit. Tudnal esetleg segiteni?

    Válasz
    • Kedves Bella19!

      Azért nem a legnehezebb, de tény, hogy kell egy kicsit agyalni rajta. 🙂 Gergely és Sárközi háromszor találkoznak a regény cselekménye során, ebből kétszer vannak igazán hatással egymás életére, pontosabban Gergely mindháromszor Sárköziére, Sárközi pedig kétszer Gergelyére.
      A kiindulópont mindenképpen rögtön a regény eleje, amikor Gergely Jumurdzsák fogságába esik, és a többi magyar rab között találkozik Sárközivel is. (1. rész 3. fejezet) Itt azért még különösebb kapcsolat nem alakul(hat) ki a két szereplő között, hiszen Gergely még gyermek, de az tény, hogy Sárközi később (a többi magyar rabbal együtt) Gergelynek (is) köszönheti a szabadulását.
      Sárközi pedig még évekkel később is emlékszik a kis jobbágyfiúra és hálás is neki, ami kiderül a következő (véletlen) találkozásukból a harmadik részben. Ekkor ugye Gergely és társai Török Bálint kiszabadítására igyekeznek Konstantinápolyba, és a cigányok táborában a vajda véletlenül éppen Sárközit ajánlja nekik vezetőnek. (3. rész 7. fejezet)
      Annak ellenére, hogy a szabadítási kísérlet végül nem sikerül, Sárközi sok és értékes segítséget nyújt Gergelyéknek, gyakorlatilag nélküle semeddig sem jutnának Gergelyék a török fővárosban. Az egy másik kérdés, hogy a kaland szerencsétlen véget ér Sárközi számára, mert a törökök elfogják, és tulajdonképpen elvarratlan szál a regényben, hogy aztán Sárközinek hogyan sikerül kiszabadulnia.
      Harmadjára pedig már a felnőtt, királyi hadnagy Gergely találkozik Sárközivel megint csak évekkel később, amikor Egerbe tart az embereivel. (4. rész 2. fejezet) Gergely ráveszi a cigányt, hogy tartson vele Egerbe, a cigány pedig igent mond, bár az nem derül ki, hogy a Gergely iránti ragaszkodása, vagy a beígért jutalom miatt.
      Az ostrom alatt a cigány különösebben nem erőlteti meg magát, de kétségtelen érdeme, hogy az áruló Hegedüs leleplezését ő indítja el, illetve még egy fontos tényező vele kapcsolatban, hogy a cigány az egyetlen várvédő, aki egyetlen karcolás nélkül ússza meg az ostromot, nyilván nem azért, mert vitézen küzdött a falon…
      További ajánlott bejegyzések a témában: Sárközi jellemzése, Hegedüs jellemzése

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  31. Kedves Zsiráf!

    Nagyon köszönöm a segítségedet. Feladatlapokat kaptunk minden részhez, ezek az 5.
    részhez tartozó feladatlap kérdései voltak. 🙁

    Köszönöm!
    Üdv!
    Maxi

    Válasz
  32. Kedves Zsiráf
    Nagyon szépen koszonom a válaszodat,
    sokat segitetél. Orok hálám!

    Udv:
    Bella19

    Válasz
  33. Szia!
    Azt szeretném megkérdezni, hogy szerinted mit raknák bele egy Egri csillagok nagydolgozatba (nagydogát írunk holnap belőle)
    Válaszodat előre is köszi!

    Üdv:
    Niki

    Válasz
    • Kedves Niki!

      Értékelem a bizalmadat, de sajnos ennyire nem látok a jövőbe! 🙂 A feltett kérdéseket általában meg tudom válaszolni, de hogy mik lesznek a kérdések? Ez sajnos csak holnap fog kiderülni 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  34. Kedves Zsiráf!
    Azt szeretném kérdezni, hogy Évát kihez akarták férjhez adni?
    Válaszod előre is köszönöm!

    Válasz
    • Kedves Fárajó!

      Huh…azért erre nem lehet két mondattal válaszolni, hiszen jó pár szálon fut a cselekmény…
      1. Az alapvető szál, az Gergely életének nyomon követése a gyerekkortól a kamaszkoron át a felnőttkorig és Eger ostromáig.
      2. Jumurdzsák és Gergő „kapcsolatának” szála, ami a gyűrű mozgat.
      3. Gergely és Vicuska gyerekkori szerelme, ami a sok nehézség ellenére is beteljesedik.
      És ezek csak a fontosabbak…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  35. Kedves Zsieáf!
    Segítségededt kérnénk 3-an böngésztük a netet anyu a könyvet is de nem találjuk a 6 nevet aki a táviratott küldte.
    Segítségededt előre is köszönjünk

    Válasz
    • Kedves Szandra!

      Huh… Hogy hangzik a kérdés pontosan, mert ennyiből még én sem tudom belőni, hogy miről is van szó? Ha neves távirat??

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  36. Kedves Zsiráf!

    Először is gratulálok az oldalhoz, nagyszerű a tartalma, az aprólékossága, a kidolgozottsága. Nagyon tetszik! Tényleg óriási segítség a gyerekeknek – és szülőknek is- akik egy egy olvasmány nem minden apró részletét jegyzik meg. Később tudnak mihez nyúlni 🙂
    A fiam nyáron olvasta az Egri csillagokat (én pedig 30 évvel ezelőtt), de csak most jutottak el hozzá a tananyagban. Olyan témákat kell nekik kifejteni fogalmazás keretében, amikre már nem nagyon emlékszik. A témák a következők: táplálkozás, öltözködési szokások, török ünnepek, török szokások, illemek. Ha tudsz ajánlani olyan részeket a könyvből, ahol ezek részletesebben le vannak írva, légy szíves segíts!

    Köszönettel: Egy 3 gyerekes anyuka

    Válasz
    • Kedves Ócsai Szilvia!

      Nézzük csak… Érdekesek az ilyen kérdések, mert ezekhez azért elég mélyen kell ismerni a történetet, és hogy mi hol van benne…
      Táplálkozás:
      -A magyarok táplálkozására jó példa az I. rész 4. fejezet , amikor a raboknak kell főzniük, a kocsis legény pedig szándékosan paprikázza túl a pörköltet, hogy a törököknek túl csípős legyen. Itt magyarázza el Gárdonyi, hogy miért nincsen pl. a korban még krumpli. Ugyancsak a magyar ételere jó példa a IV. rész 5. fejezete, amikor Dobó vacsorát ad a várbeli tiszteknek, ott részletesen fel van sorolva az egész menü.
      -A török táplálkozási szokások már fogósabb kérdés, azt hiszem, hogy itt a történet nem távolodik el az alapoktól és a bevett sztereotípiáktól: Tulipán beszél arról a II. rész 4. fejezet fejezetében, hogy annak ellenére iszik sok török bort, hogy a vallás tiltja, valamint megjegyzi, hogy milyen jó dolog a paprikás szalonna, amit a török nem eszik meg, mert disznóhúsból van.
      Öltözködés:
      -A török öltözködésre jó példa szintén a II. rész 4. fejezete, amiben elvonul a török sereg sereg, ott sok helyen konkrétan le van írva, hogy milyen ruhát viselnek. Sokszor jut szerep az álruháknak is (Gergelyék török delinek öltözve mennek Konstantinápolyba, majd olasz énekesnek öltözve jutnak be a Héttoronyba, Éva szintén delinek öltözve oson be a török táborba, Jumurdzsák pedig magyar nemesnek öltözve keresi fel Évát Sopronban, amikor a gyűrű után kutat), ezeket is bele lehet venni.

      Török ünnepek, szokások, illem:
      -Itt mindenképpen érdemes szólni a napi ötszöri imáról, a bor és a disznóhús tilalmáról. A bort sok török megissza, pl Jumurdzsákék isznak az I. rész 4. fejezetében, vagy később, amikor Gergelyék már a konstantinápolyi úton találkoznak a hollóképű agával, aki azért rikoltozik ivás közben, hogy a lélek lemenjen a fejéből a lábába, mert akkor nem látja, hogy iszik, illetve van még az alkoholista török katona, akinek borszeretetét Gergelyék ki akarják használni, hogy megmentsék Török Bálintot.

      -Ünnepekre, szokásokra jó példa az I. rész 3. fejezetben a törökök imájának leírása, illetve a III. rész 7. fejezet lehet még fontos, ahol a vallási körmenet leírása van. A II. rész 4. fejezetben, a török sereg elvonulásakor is megemlítenek néhány szokást.

      Hirtelen ennyi jut eszembe, de szerintem ezek alapján már el lehet indulni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
      • Kedves Zsiráf!

        Hát ez az, nagyon ismerni kell(ene) a történetet…. Nem egy hagyományos, olvasónaplós feldolgozás 😊

        Ahogy olvassuk, amit írtál lassan kezd derengeni valami 😉
        Nagyon köszönjük a segítségedet!

        Üdv: Ócsai Szilvia

        Válasz
  37. Szia.
    Nekem pár mondatban kell leírnom:
    Hogyan győzhetett egy maroknyi sereg, a hatalmas török had ellen.?
    Erről 2-3 mondat.
    Köszönöm

    Válasz
  38. Kedves Zsiráf!
    Köszönöm, nélküled már nem lennék életben 😂🙂
    Ui: jó a blogod

    Válasz
  39. Kedves Zsiráf!

    Segítségedet kérném.
    Egri csillagokból kell olvasónaplót írnom.
    A következő felbontásban: részenként :-helyszínek
    -időpontok
    -szereplők:nevük,külső és belső tulajdonságok
    -rövid tartalom

    megköszönöm ha tudsz nekem segíteni ,nem nagyon boldogulok!!!!!

    üdv:Tücsi

    Válasz
    • Kedves Tücsi!

      És miben tudok még én segíteni? 🙂 Az olvasónapló részekre van bontva, minden rész egy poszt. A posztokon belül minden (a legtöbb) fejezet elején ott a táblázat a helyszínekkel és időponttal. A jellemzések menüpont alatt ott egy csomó szereplő leírása, illetve megtalálod a szereplők listáját is, rövid leírással…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  40. Kedves Zsiráf!
    Köszönöm, köszönöm, köszönöm!!! Egy Anya vagyok, olvasási nehézséggel küzdő gyermekemnek nagyon sokat kell segítenem. Kötelező olvasmány az Egri csillagok. Nincs kivétel… Olvasónapló írása kötelező, nincs kivétel… Küzdelem. Nekünk.
    Ekkor találtam meg az oldalt. Nagyon sokat segít. Átlátható, érthető, kezelhető. Nagyon szépen köszönjük.
    Tisztelettel: egy Anya

    Válasz
    • Kedves Petra!

      Szuper, örülök, hogy hasznosnak találjátok az oldalt, és sok-sok türelmet kívánok Neked! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  41. Kedves Zsiráf!
    Neharagudj, hogy most zavarlak.
    Azt szeretném kérdezni, hogy melyek a fontosabb részek és melyek az epizódok a könyvben.
    Nem tudtam eldönteni…
    Előre is köszönöm
    Réka

    Válasz
    • Kedves Réka!

      Hát, ennek a kérdésnek így nem nagyon van értelme, mert túl általános… Tényleg pontosan ez a kérdés? Fontosabb résznek tekinthető a könyv öt része, de például epizódból, ami egy jóval kisebb egység, rengeteg van…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
      • Kedves Zsiráf!
        Neharagudj férreírtam…
        A rész helyett fejezetet szerettem volna írni.
        Köszönöm a választ!!!
        üdv. Réka

        Válasz
        • Kedves Réka!

          Továbbra sem értelek… Az Egri csillagok 95 fejezetből áll, az epizódok száma pedig ennek a többszöröse… Szerintem mindenki mást tart fontosnak ebből a 95 fejezetből, ráadásul mi az, hogy fontosabb fejezet? Most akkor fontos, kicsit fontos, a kicsitnél kicsit fontosabb? És hány ilyen fejezet van?

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz
  42. Szia Zsiráf!
    Gratulálok az oldalhoz!
    Nagyon jó!
    Lenne egy kérdésem.
    Mi az,ami a törökök között hatalmas pusztítást végzett?
    Válaszodat előre is köszönöm.

    Válasz
    • Kedves Timona!

      Hm…fura kérdés… Szerintem itt Gergely különleges fegyvereiről lehet szó, mint pl. a tüzes kerék, részleteket itt találsz róla!
      Egyébként, ha van humora a tanárodnak, akkor én azt írnám, hogy a magyar katonák… 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  43. Szia Zsiráf!
    Vanda vagyok és az Oda Buda részben van egy mondat,hogy ” De hiszen azt mondták,hogy a pap felakasztotta” és a munkafüzetem kérdése erre,hogy mikor és hol pillantották meg Jumurdzsákot és azt szeretném kérdezni,hogy tudnál segíteni kérlek?

    Válasz
  44. Kedves zsiráf!
    Az lenne a kérdésem hogy (mára kéne beküldeni):

    Sorold fel a regény fejezetcímeit, és értelmezd a fejezetcímeket annak tükrében, hogy mi történik abban a fejezetben. Miért kaphatta ezt a címe?

    Ui: előre is köszönöm!

    Válasz
  45. Kedves Zsiráf !
    A lenne egy kérdésem.
    A törökök és a magyarok közötti kulturális különbségek, szokásokat ( Egri csillagok ) kérlek segítesz összehasonlítanimert így vagyok vele jelenleg: ¯\_(ツ)_/¯
    Üdv: Ádi

    Válasz
    • Kedves Ádi!

      Nyugi, elsőre is megkaptam! 🙂
      Lássuk csak… Az első és leglátványosabb különbség a törökök és a magyarok között a vallásból adódik. A muzulmán vallás tiltja a szeszes ital és a sertéshús fogyasztását. Más kérdés, hogy ezt nem minden török veszi komolyan, Altin aga vagy a bagolyképű, iszákos török a konstantinápolyi kaland során például egyáltalán nem, de a regény legelején, amikor Gergő Jumurdzsák fogságába esik, akkor Jumurdzsák is bőven iszik a magyar borból.
      (Egyébként az iszlám alkoholfogyasztást tiltó rendelkezését a valóságban is elég rugalmasan kezelték a törökök, sokan azt vallották, hogy a hitetlenek országában, azaz Magyarországon nem kell olyan szigorúan venni ezt.)
      További különbség ugyancsak a vallás által előírt napi ötszöri ima, illetve előtte a rituális tisztálkodás.
      A törökök tartanak rabszolgákat, a magyarok nem.
      Természetesen eltér a ruházat és fegyverzet is (turbán, bugyogó, handzsár, szemben a süveggel, zekével, egyenes vagy enyhén ívelt karddal)
      Más a köszönés is, a törökökre jellemző, hoy nem kezet fognak egymással, hanem keresztbe teszik a mellükön a kezüket és meghajolnak. Jumurdzsák ezzel pl. majdnem lebukik Éva előtt, amikor magát Balogh Tamás magyar nemesnek álcázva hátrálva távozik a házból, miközben törökösen meghajol.

      Ezekkel szerintem már el fogsz tudni indulni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  46. Kedves Zsiráf !
    Nagyon szépen köszönöm munkásságod
    Király az oldal jövök máskor is .

    Válasz
  47. Szia Zsiráf!
    Nagyon szuper az oldalad, csak gratulálni tudok hozzá!
    Lenne egy kérdésem is, hátha tudsz segíteni 🙂
    Ezt a feladatot kaptuk: „Mutasd be, mire tanítja Gábor pap Török Bálint fiait és Gergőt!”
    Én csak ezt találtam: szintakszis, geográfia, história, botanika helyett ezentúl németet, törököt és kémiából a lőpor készítését. A tanításról csak Gergő álmából értesülünk, mint emlékről, amikor Hajvánt várja a ruhákkal. Vagy Te tudsz valami mást is ezzel kapcsolatosan? Válaszodat előre is nagyon köszönöm!

    Válasz
  48. Kedves Zsiráf!

    Nagyon sokat segített az olvasónapló.
    Nekem csak két kérdésem lenne kérdésem lenne. Ki volt az áruló? hogyan árulta el a várvédőket?

    Üdvözlettel: Anna

    Válasz
  49. Kedves Zsiráf!
    Tudnál nekem abban segíteni, hogy mi okozza a bonyodalmat a műben?

    Üdv.:Bogi

    Válasz
    • Kedves Bogi!

      Hát, ez így elég furcsa kérdés… Az Egri csillagok egy több száz oldalas regény, rengeteg bonyodalom van benne: pl.: Jumurdzsák gyűrűje, ami végigvonul az egész történeten, aztán Gergely és Vicuska kapcsolatának alakulása, ami szintén nem bonyodalommentes, ott van Török Bálint kiszabadítási kísérlete, hogy a török ostromról ne is beszéljük, és ezek éppen csak a főbb bonyodalmak.

      Túl általános a kérdés, nem lehet rá egyértelműen válaszolni.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  50. Szép napot! Segítséget szeretnék kérni ,mert régebben olvastam a könyvet és nem emlékszem a részletekre.Előre is köszönöm!
    1:Miért Réz Miklós diákkal indul el Cecey Éva az egri várba?
    2:Ki válik árulóvá az egri várban, mi a tisztsége? (pluszpontért: Miért lesz áruló?)
    3:Mi lesz a büntetése ennek az árulónak?
    4:Ki fedezte fel az árulást?
    5:Hogyan kerül vissza Jancsika a szüleihez?

    Válasz
    • Kedves Szeréna!

      1. Miért Réz Miklós diákkal indul el Cecey Éva az egri várba?
      Mert Jancsi a diák felügyelete alatt volt a vásárban, amikor Jumurdzsák elrabolta a gyereket, és Miklósnak lelkiismeret furdalása van.

      A 2., 3. és 4. kérdéshez ezt a posztot ajánlom, minden benne van, mi neked kell.

      4. Hogyan kerül vissza Jancsika a szüleihez.
      A török táborban megszökik Jumurdzsáktól, bár ennek a részleteit nem tudjuk meg, mint ahogy azt sem, hogy hogyan kerül a magyar fogságba esett török fiúcska, Szelm anyjához. Az ostrom után Szelim anyja cseréli ki Jancsit a saját fiára.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  51. Kedves Zsiráf!
    Van egy munkafüzeti feladat, amire csak egy-egy választ tudunk, pedig 4-4 kellene. „Milyen „átlépésekre” találsz példát a regényben a két nemzet fiai között? ” törökből magyar ( Tulipánt írtuk) magyarból török (Móré Lászlót írtuk)
    Előre is köszönjük szépen!

    Válasz
    • Kedves Juhászné Kis Gabriella!

      A kérdés egyik fele nem probléma, magyarból törökké egész sok szereplő lesz: Móré mellett a két fia is felveszi az iszlám hitet, aztán Gábor pap testvérét, Imrét még gyerekkorában rabolják el a törökök, és majd Eger ostrománál hal meg mint török janicsár, aztán Hajván jegyzi meg, amikor Gergellyel beszélget, hogy „Szolimán pasa is magyar volt. Tudott írni olvasni, most pasa”

      A másik verzió már jóval nehezebb, és csak ravaszkodva lehet megoldani: Tulipán ugye adott, ő egyértelmű. Ide vehetjük Jumurdzsákot, amikor Balogh Tamás révfalusi nemesként felkeresi Évát Sopronban, bár ez ugye sántít, mert valójában nem adja fel a hitét, vagy a nemzetiségét, csak álcázza magát. Aztán ott van az a jelenet, amikor Gergelyék rátámadnak a török seregre, és foglyul ejtenek egy törököt, akiről a várban kiderül, hogy nem is török, hanem valójában Varsányi Imre, magyar kém. Ez is sántít, hiszen a szó szoros értelmében nincs szó átlépésről. És ha nagyon akarjuk, akkor szintén ide vehetjük a foglyul esett török kisfiút is, akit bevisznek a várba, bár ez sem igazi átlépés.

      Az igazság az, hogy Tulipánon kívül nincs a regényben több olyan szereplő, aki egyértelműen törökből lenne magyar… Őszintén szólva én is kíváncsi lennék, hogy kikre gondoltak a munkafüzet készítői… 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  52. Kedves Zsiráf!
    Nagyon szépen köszönjük gyors, korrekt választ! Mi is kíváncsiak vagyunk a megoldásra! 🤗
    Gabriella

    Válasz
  53. Kedves Zsiráf!
    Olyan feladatot kaptunk,hogy külön kell a történelmi és a kitalált személyeket csoportosítani.
    Az oldalad nagyon sokat segített az olvasónapló megírásában!
    Előre is nagyon-nagyon köszönöm a segítségedet!
    Virág

    Válasz
    • Kedves Virág!

      Ez a kérdés majdnem minden évben előkerül, és mindig bosszankodok egy kicsit, mert az Egri csillagok egy több száz szereplőt mozgató nagyregény, ha az össze szereplőt csoportosítani akarod, az oldalakra rúgna… Reméljük, hogy csak a főbb szereplőkről van szó, de akkor is csak példálózva lehet őket felsorolni:
      Történelmi személy pl: Dobó István, Mekcsey István, Hegedüs István, és úgy általában a várvédő tisztek és katonák, Török Bálint és fiai, Tinódi Lantos Sebestyén, Izabella királyné és a fia, Móré László, Szulejmán, Werbőczy stb.
      Kitalált személy pl.: Cecey Éva, Gábor pap, Sárközi, Tulipán, Cserhán, Jumurdzsák, Hajván stb.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  54. Kedves Zsiráf!
    Segítséget szeretnék kérni:
    Miért nem örült Dobó a nőknek a várban és erre hogyan cáfoltak rá?
    Köszönettel!

    Válasz
    • Kedves Nikoletta!

      Dobó szerint a vár védelméhez katonák, vitézek kellenek, azaz férfiak. Természetesen szükség van valamennyi nőre is, hiszen a harcoló férfiakat el kell látni, ki kell szolgálni, de nem szerencsés, ha túl sok az asszony. „Az asszonyi szem gyengíti az embert”. Az egri nők viszont kiálltak a várfalra harcolni is akár, amikor szükség volt rá, ezzel cáfolva rá Dobóra.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  55. Kedves Zsiráf

    1.Mikor és hol kezdődik a történet?

    2. Mit talált Éva asszony a mellény zsebében?

    3. Milyen néven mutatkozik be Jumurdzsák és mit akar?

    4. Hány emberrel indul Gergő Egerbe?

    5. Kit fogad fel menet közben?

    6. Miről szól az idézet? „Az ágyúk között volt egy nagy testes bronzágyú. Öblös torkába emberfej nagyságú golyó fért. A betűk és cifrázatok aranyként ragyogtak rajta.”

    7. Mi volt a felirat?

    8. Hogy hívták a másik nagy ágyút?

    9. Ki hozza a török első levelét?

    10. Mi lesz a sorsa?

    11. Mekkora volt a vár védelmi ereje 1552. szeptember 9-én?

    12. Mire esküdtek meg az ostrom előtt a várvédők?

    13. Ki volt a legfiatalabb apród?

    14. Egyik éjjel bekiáltanak a várba. Kinek és miről szól az üzenet?

    15. Mikor kezdik a törökök bombázni a várat?

    16. Hogyan járt az a paraszt, aki a töröktől üzenetet hozott?

    17. Mi volt a levélben?

    18. Mi volt Dobó válasza?

    Válasz
    • Kedves Vanda!

      Szívesen segítek bárkinek a feladatában, de ez nem azt jelenti, hogy megcsinálom helyetted a komplett házidat. Ezek teljesen alap kérdések, és a válaszokat is megtalálod, ha legalább az olvasónaplót elolvasod.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  56. Kedves Zsiráf!
    A könyv elolvasása után hihetetlenül nagy segítség volt az olvasónaplód ahol szinte bármit amit elfelejtettem percek alatt megtalálok, nagyon szépen köszönöm! 🙂

    Válasz
  57. Kedves Zsiráf!
    Szerintem ez egy nagyon hasznos oldal, és nem csak azért mert segítesz hanem mert már maga az olvasó napló is hasznos. Mondjuk én szeretek olvasni, de azért jó átolvasni amit már olvastam!
    Tudnál nekem segíteni ebben a pár kérdésben a második fejezetből?
    – ,,a török szultán leborult a templom közepén, .. és hálálkodott Buda váráért”
    Mikor volt?
    – a szultán és fiai neve?
    -mi került a leütött kereszt helyére?
    Előre is köszi!
    Üdv Anna

    Válasz
    • Kedves Anna!

      „A szultán leborult a templom közepén, és hálálkodott a törökök istenének Buda Buda váráért.”
      A második rész 22 kettedik fejezetének legvégéről van az idézet, miután a törökök csellel bevették Budát. Ha az év a kérdés, akkor 1541.

      A szultán és fiai neve:
      I. Szulejmán, Mohamed és Szelim

      Mi került a leütött kereszt helyére?
      „Az ezüstsípokat és remekművű arany és ezüst gyertyatartókat, oltárszőnyegeket és oltár¬terí-tőket, miseruhákat három másik szekér vitte le a szultán kincstárosának. A templom gyönyörű falifestményeit bemeszelték. A toronyról leütötték a keresztet, s egy nagy, aranyozott réz félholdat vontak föl és tűztek a helyére.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  58. kedves Zsiráf!
    ismét van pár kérdésem ha nem probléma.
    -Budavár a Duna és a Tisza vidékével a törökök kezébe került.
    Melyik országrészeken kormányzott ezután János Zsigmond?
    -Ki/kik kísérték a királynét Lippába?
    Válaszod előre is köszi!
    üdv Anna

    Válasz
    • Kedves Anna!

      „Budavár a Duna és Tisza vidékével együtt tehát a felséges padisah oltalma alá kerül, felségtek pedig Lippára költöznek, és onnan kormányozzák Erdélyt és a tiszántúli országrészt. Budán két kormányzó lészen: egy török és egy magyar. Ez utóbbi méltóságra a felséges úr Werbőczy István őnagyságát fogja kinevezni, s bírája és kormányzója lesz ő a tartomány magyar lakosainak.”

      A legtöbb főúr, Fráter György és Éva.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  59. Kedves Zsiráf! Nagyon hasznos ez az oldal, fantasztikus! Szeretném a segítségedet kérni én is.A következő kérdésekre keresem a választ.Milyen álruhák vannak a regényben?Melyik szereplő,szereplők milyen álöltözetet vesz,vesznek fel?Milyen helyzetben,miért viselik? Legalább négyet kellene összegyűjteni.Egy hálás anyuka

    Válasz
    • Kedves Hálás anyuka!

      Gergő szpáhiköpenyben és -süvegben szökik meg a török fogságból Hajván segítségével
      Gergő, Vica, Mekcsey és Török Jancsi delinek öltözve utaznak Konstantinápolyba.
      Ugyancsak ők aztán olasz énekesnek öltözve jutnak be a Héttoronyba.
      Éva és Réz Miklós diák szintén delinek, illetve rabnak öltözve jutnak be a török táborba. hogy megkeressék a várba vezető alagutat.
      Varsányi, Dobó kéme hol dervisnek, hol janicsárnak, hol aszabnak öltözve bukkan fel a regényben.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  60. Kedves Zsiráf!
    Ismét kenne pár kérdésem, de most a harmadik részből (1-6.fejezet):
    -Hány év telt el az Oda Buda történései óta?
    -Útközben egy régi ismerőssel találkoztak Keresztesfalván Ceceyék. Ki voltő?
    -Hol készülődtek az esküvőre?
    -Hogy hívták a Héttornyot törökül?
    -A két magyar rab neve: Török Bálint és ?
    -Milyen hatással volt az egyik rabra a ,, Ki aTisza vizét issza” kezdetű dal?
    -Gergely visszakérte az örökségét.Mennyi volt a vagyon kára? Honnan volt ennyi pénze afiúnak?
    -Hol kötöttek házasságot Éva és Gergely?
    Válaszodat előre is nagyon köszönöm!!!!!!!
    Üdvözlettel: Anna

    Válasz
    • Kedves Anna!

      Nem ér ám minden alkalommal velem megcsináltatni a házit! 🙂 Főleg akkor nem, ha teljesen alap kérdésekről van szó, amikre egy kivételével benne van a válasz az olvasónaplóban!
      A kivétel: Milyen hatással volt az egyik rabra a „Ki a Tisza vizét issza” kezdetű dal?
      „Török Bálintnak elállt a lélegzete. Emelt fővel, merő szemekkel nézett a hangok felé.
      Ősz fürtjei szinte szerteborzolódtak, arca szinte megmárványosodott.
      És amint a vén oroszlán így elkövülten hallgatta a dalt, szeméből kigyöngyözött két nagy könnycsepp, és lecsordult az orcáján, szakállán.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  61. Szia Zsiráf!
    Tudnál nekem segíteni?
    Milyen más címeket tervezett Gárdonyi a regénynek?
    Válaszodat nagyon köszönöm.🥺
    Ja és nagyon jó az oldal, sokat segít.😉

    Válasz
  62. Szia Zsiráf Ricsi vagyok én jelenleg 7-es vagyok és idén is meg tavaly is az Egri csilagok volt a kötelező olvasmány tanárváltozás miatt. Nekem az első gondolatom az volt hogy tavaly is innen néztem akkor már idén is nézzem innen. ( Egy kicsit lusta vagyok olvasni a könyvet.) De a kedves tanárnő azt írta le nekünk ( a korona miatt távoktatásban) hogy aki szeretne valakitől/ valamitől segítséget kérni az használja ezt a linket https://olvasonaplopo.eu/gardonyi-geza-egri-csillagok-olvasonaplo/ Na hát aamikor megnyitottam és ide dobott azt hittem hogy ez valami vicc vagy hogy gondolatolvasó tanárom van. A lényeg a lényeg: köszönök mident kedves Zsiráf. (Az arany ember fiait is tőletek nézem) 😀
    Üdv: Ricsi

    Válasz
  63. Jó napot Zsiráf!
    Tudnál nekem segíteni?
    4.Miket véstek a lábszárra lakatolt sima vasra?
    5.Mi lett a sorsa Gergőéknek?

    Köszönettel: Nóra

    Válasz
  64. Kedves Zsiráf!
    Ezekre a kérdésekre kellene válaszolnom hétfőig, nagyon remélem hogy tudsz segíteni.
    1. Milyen volt Jumurdzsák gyűrűje?

    2. Hogy hívták Gábor pap faluját?

    3. Hol tűnnek fel először Török Bálint színei és melyek azok?

    4.kivel párbajozik Török Bálint?

    5. Ki mondja, kinek? Beteljesül-e az átok?

    a) „Hát verjen meg Allah, te rothadt szívű gyaur! Bilincsben őszülj meg! Özvegyed, árvád legyen, mielőtt meghalnál! Tanítson meg Allah háromszor úgy sírni, mint ahogy én sírok, mielőtt a pokolra löknék a lelkedet!”

    b) „Hallottam micsoda forrázáson estél keresztül. Sebaj páterkám, legalább új bőröd nyől, mint a hernyónak.”

    6.Hogy hívják Török Bálint fiait és hány évesek, amikor megismerjük őket?

    7. Kire bízza Dobó István Gergőt?

    8. Ki volt jumurdzsák apja?

    9. Hol tartotta az amulettet Jumurdzsák?

    10. Ki segít kiszabadítani a rabokat Dobónak?

    11. Kinek jósolják? Beteljesedik-e?

    a) „A tizennyolcadik madárral egy angyal repül. Jeszáll hozzád és veled marad. Kendőt rak a homlokodra. A neve Sára.”

    b) „De tűz és tűz környékez. Kezedből is tüzes kerekek indulnak…”

    12. Ki mondta, kinek? ” Az az első, fiam, hogy ne féljen a legény.”

    13. Ki kapja a zsákmányból? „de volt közötte egy könnyű kis meggyszín bársony hüvelyű kard is.”

    14. Mi történt Gergő édesanyjával?

    15.Mit zsákmányol Gergő a töröktől?

    16. Kit nevez Gergő cigány hóhérnak?

    17. Ki vigyáz a gyerekekre a rabságban?

    18. Miért pofozza meg András kocsist Jumurdzsák?

    19. Hogy hívják Vicuska apját?

    20. Ki a zarándok és miért jött?

    II. Oda Buda

    1.Mikor kezdődik a történet és milyen eseménnyel?

    2. Mire készül Gergő és Gábor pap?

    3. Hogy hívják Cecey törökét?

    4. Milyen meglepő hírt kap Gergő és Gábor pap?

    5. Miért nem viszi Gergőt magával Gábor pap?

    6. Ki lesz Gergő kísérője, mit visz magával az útra és miért?

    7. Mi van Jumurdzsák gyűrűjére írva?

    8. Ki kér Gergőtől segítséget a török táborban? Milyen feltétellel engedelmeskedik?

    9. Gergő álmában Török Bálint udvarában jár. Miről énekel akkor Tinódi?

    10. Hová indul Gergő, miután sikerül megszöknie? Hol találja meg Vicuskát?

    11. Mire mondja Török Bálint: „Fiam, megmenthettétek volna Magyarországot!”

    12. A stultán kincseket küld az özvegy királynénak és János Zsigmondnak. Mit kér cserébe?

    13.Mi történik a látogatás közben?

    III. A rab oroszlán

    1. Kivel találkozik Dobó a Berettyó partján?

    2. Hol őrzik a fejedelmi rabokat a törökök? Kik raboskodnak itt?

    3. Ki mondja:” Ahonnan az Isten elfordult, elfordulnak az emberek is”?

    4. Mit írt Tinódi Dobó kardjára? És Gergőére?

    5. Mit fogad meg Török Jancsi, Gergő és Mekcsey? Milyen hírt tud meg Gergő Mekcseytől?

    6. Mi volt Gergő öröksége?

    7. Vica szökése után merre indulnak a vándorok?

    8. Kivel találkoznak a szálláson és mit tudnak meg róla?

    9. Sikerül-e a küldetés?

    IV. Eger veszedelme

    1. Mikor és hol kezdődik a történet?

    2. Mit talált Éva asszony a mellény zsebében?

    3. Milyen néven mutatkozik be Jumurdzsák és mit akar?

    4. Hány emberrel indul Gergő Egerbe? Kit fogad fel menet közben?

    5. „Az ágyúk között volt egy nagy testes bronzágyú. Öblös torkába emberfej nagyságú golyó fért. A betűk és cifrázatok aranyként ragyogtak rajta.”

    – Miről szól az idézet?

    – Mi volt a felirat?

    – Hogy hívták a másik nagy ágyút?

    6. Ki hozza a török első levelét? Mi lesz a sorsa?

    7. Mekkora volt a vár védelmi ereje 1552. szeptember 9-én?

    8. Mire esküdtek meg az ostrom előtt a várvédők?

    9. Ki volt a legfiatalabb apród?

    10. Egyik éjjel bekiáltanak a várba. Kinek és miről szól az üzenet?

    11. Mikor kezdik a törökök bombázni a várat?

    12. Hogyan járt az a paraszt, aki a töröktől üzenetet hozott? Mi volt a levélben? Mi volt Dobó válasza?

    V. Holdfogyatkozás

    1. Ki volt a kapitány Szarvaskőn és Szolnokon?

    2. Miért gondolja Gergő, hogy Jancsika a töröknél van?

    3. Miért megy a török az erdőre Dobó szerint?

    4. Ki volt az áruló? Mi lett a jutalma?

    5. Ki segít Évának az alagútban? Hogyan jutnak be a várba?

    6. Az ostrom után megszámolták a várba belőtt ágyúgolyókat. Mennyi volt?

    Tényleg nagyon fontos lenne hogy minél előbb választ kapjak, előre is köszönöm!!

    Válasz
    • Kedves Egy tanuló!

      Azt hiszem, egy kicsit eltévedtél… Szívesen segítek bárkinek, ha elakad valamiben, esetleg nem tudja EGY-KÉT kérdésre a választ, de az oldal nem azért jött létre, és én sem azért vagyok, hogy neked semmit se kelljen csinálni. Nem készítem el a házidat helyetted. A kérdések nagy részére megtalálod a választ az olvasónaplóban vagy az Egri csillagokhoz kapcsolódó többi anyagban. Ha esetleg valamit mégse találnál, na AKKOR kérhetsz tőlem segítséget.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  65. Kedves Zsiráf!

    lenne két kérdésem
    1. A váralaprajnak kiknél volt( időrendi sorrenbe léci)
    2. Mi lett gergely sorsa az ostrom urán
    Vélaszaidat előre is köszönöm
    Az oldal fantasztikus és Csodálatos lett biztos sok munkád volt vele

    Válasz
    • Kedves Elefánt!

      1. Az alaprajt Hajvántól kerül Gergelyhez, évekkel később pedig Éva találja meg Gergely egyik kabátjában.
      2. Hogy rögtön az ostrom után mi lett Gergely sorsa, az kiderül az utolsó fejezetből. Ha a további élete is halála is érdekel, akkor olvasd el ezt a posztot.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  66. Szia Zsiráf!

    Milyen hatással volt az egyik rabra a ,, Ki a Tisza vizét itta” kezdetű dal? kérdésben tudnál nekem segíteni? válaszodat előre is köszönöm!

    Válasz
    • Kedves Panna!

      „A hárfa akkordjai sóhajjá lágyultan enyésztek bele az éjjeli csöndességbe, aztán újra össze-pendültek a húrok, és egy vékonyka, bús női hang dala hangzott föl tiszta magyar nyelven:
      Ki a Tisza vizét itta,
      Vágyik annak szíve vissza…
      Hej! Én is ittam… belőle…
      Török Bálintnak elállt a lélegzete. Emelt fővel, merő szemekkel nézett a hangok felé.
      Ősz fürtjei szinte szerteborzolódtak, arca szinte megmárványosodott.
      És amint a vén oroszlán így elkövülten hallgatta a dalt, szeméből kigyöngyözött két nagy könnycsepp, és lecsordult az orcáján, szakállán.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  67. Kedves Zsiráf!
    Egy kérdésem lenne ami nagyon fontos egy-két mondatba légyszíves össze tudnád nekem foglalni,(hogy az egész egri csillagok miről szólt?) Meg már 14 mondatot le írtam de nem tudok többet semmi ötletem. Köszönöm a válaszod amúgy sürgősen kéne (holnapra) köszönöm szépen előre is.

    Üdv: Olvasó_napló🙂

    Válasz
    • Kedves Olvasó_napló🙂!

      Vagyis azt kéred tőlem, hogy egy-két mondatban foglaljak össze egy több száz oldalas regényt, anélkül, hogy tudnám, hogy másik 14 mondatban mit írtál?!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  68. Kedves Zsiráf!

    Csak annyit szeretnék kérdezni,hogy esetleg nem tudnád-e,hogy az egri csillagokból az olvasó napló az hol van ezen az oldalon.

    Előre is köszönöm szépen a segítséget,választ.

    Üdv: Girls

    Válasz
  69. Kedves Zsiráf!

    Tudnál ebben a kérdésben segíteni?

    Mutass be egyet Gergely találmányaiból!

    Előre is köszönöm: Eszti

    Válasz
  70. Kedves Zsiráf! Jó lenne ha a mai nap folyamán válaszolnál! Előre is köszike 😊👌
    A kérdés:
    Gergely nem találkozhatott Kersztesfalván Vicuskával ugyanis Cecey Péter a családjával
    Pécsre? Budára? Szigetvárra? Költözött….

    Válasz
  71. A kérdésem az hogy milyen fegyvereik voltak a törököknek. Nagyon fontos légyszi gyorsan küld a választ két napon belül kéne.

    Válasz
  72. Szia!
    Tudnál válassuolni egy kérdésemre?
    Egy mondat kiegészítéséröl lenne szó.
    Gergely már biztosan tudta, hogy a fia Jumurdzsáknál van, mert bedobták a várba a fiú ……….

    Válasz
  73. Üdv zsiráf az első fejezetet nem tudom még nyitni vagyis még nyitom és azt írja nem találhato benne semmi

    Válasz
    • Kedves Kristóf!

      Valóban, igazad van, nem tudom, mi lehetett a gond, lehet, hogy nyaralt egyet az oldal 🙂 Belinkeltem újra, most már működnie kell! Köszi a jelzést!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  74. Kedves Zsiráf!

    Nagyon király vagy. Az olvasónaplót nyár végén kezdtem el, de ezzel 10 nap alatt befejeztem. Kösz, hogy létre hoztad ezt az oldalt. Jövőre is innen csinálom.

    Üdv: Kristóf Gáspár

    Válasz
  75. Kedves zsiráf! Az egész osztály tőled olvasta az egri csillagokat! Holnap témazárót írunk belőle! mit ne mondjak nagyon izgulok. Rengeteget segített a szereplők és a fontosabb tárgyak jellemzése!
    majd jelentkezek hogy milyen eredményem lett a dolgozatba !
    ÜDV:Viktória

    Válasz
  76. Kedves Zsiráf !

    Szeretnék neked feltenni két kérdést, ha nem baj!

    1.Van kedvenc könyved?
    Tegyük fel ,hogy a kedvenc könyvedet olvasod és elérsz egy olyan részhez ami nagyon vidám és az nagyon felvidít ( a napod pedig nagyon rosszul telt ) és olyan boldog leszel , hogy még el is felejtetted , hogy nagyon rosszul telt a napod.

    Most 11 éves vagyok és a SZENT JOHANNA GIM sorozatát olvasom és annyira jó könyv , hogy nagy hatással van rám mert boldog vagyok ha a főszereplő is az. Ajánlom nagyon jó.

    Ha valaki olvasni akarja akkor figyelmeztetem hogy az első rész a Szent Johanna gimi 1. (kezdet)
    Mi bele estünk abba a hibába , hogy az utolsó rész az a 8. mert az két részre van osztva 8/1 , 8/2 és azt olvastam el nem az elsőt.

    2.Hány könyvet olvastál el?

    Azt hiszem a lényeget elmondtam , válaszodat előre is köszönöm.

    Üdv.:
    KÖNYVMOLY

    Válasz
    • Kedves KÖNYVMOLY!

      1. Nincs kedvenc könyvem, illetve mindig van, és mindig változik, hogy melyik az. Túl régóta olvasok ahhoz, hogy ki tudjak nevezni egy kedvenc könyvet. Szerintem ez az életkorral, a tapasztalattal, a megélt élethelyzetekkel, az elolvasott könyvekkel együtt változik.

      „Tegyük fel ,hogy a kedvenc könyvedet olvasod és elérsz egy olyan részhez ami nagyon vidám és az nagyon felvidít ( a napod pedig nagyon rosszul telt ) és olyan boldog leszel , hogy még el is felejtetted , hogy nagyon rosszul telt a napod.”

      Ezzel tökéletesen össze is foglaltad, hogy mire való az olvasás! 🙂

      2. Nem számoltam. Sok ezer lehet…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Szia! Nagyon örülök annak,hogy van olyan ember,aki ugyan úgy érez,mint a szereplő. Én 9-10 éves korom közt olvastam ki a SzJG-t és nagyon szerettem. Pl amikor Cortet és Viki lépcsős jelenete volt,akkor azt megkönnyeztem. Igazából nem tudom,hogy miért írom le a dolgokat,de megörültem,hogy van hozzám hasonló ember 😀

      Válasz
  77. Kedves Zsiráf!

    Köszönöm szépen ezt a részletes olvasónaplót! Nagyon sokat segítettél! Szerintem egy Levél a királynak olvasónapló nagyon sok mindenkinek segítene, de ez a te döntésed. Még egyszer köszi!
    (Ha van benne helyesírási hiba, akkor bocsi)

    Üdv.: Leo

    Válasz
  78. Kedves Zsiráf!🦒
    Köszönöm szépen hogy létrehoztad ezt az olvasónaplót nagyon részletes és nagy segítség volt! Különösen, hogy a legapróbb részletekre is kitértél! 👏Remélem ez még sok más embernek segíteni fog úgy mint nekem. 😃
    Üdv.: Vakond

    Válasz
  79. Kedves Zsiráf!

    Csak egy ötlet: egy gomb vagy link amellyel le lehet görgetni az oldal legaljára, így egyszerűbben lehet kommentet írni.

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .