Polina megjegyzi, hogy mennyire sajnálja a lányát, amiért az továbbra is reménytelenül szerelmes Trepljovba. De Másának nem kell a sajnálat:
„MÁSA
Ostobaság az egész. Reménytelen szerelem! Ilyen csak a regényekben van. Szamárság. Csak nem kell elhagynia magát az embernek, szüntelenül lesni és várni a sült galambot… Ha egyszer befészkelte magát a szívébe a szerelem, ki kell tépni belőle. A minap megígérték, hogy más járásba helyezik át a férjemet. Átköltözünk oda, és mindent elfelejtek… gyökerestül kitépem a szívemből.”
Más kérdés, hogy Mása már a Medvegyenkoval kötött házasságtól is azt remélte, hogy azzal majd sikerül elfelejtenie Trepljovot…
Érkezik Dorn és Medvegyenko, akik tolószékben gurítják Szorint.
Medvegyenko tehát nem ment haza, és mint mindig, most is a pénzről beszél, arra panaszkodik Dornnak, hogy mivel megszületett a gyereke, most már hatan vannak otthon, és neki alig van pénze.
Erre Dorn megjegyzi, hogy bizony neki sincs pénze, 30 évnyi munkával, csak 2000 rubeles évjáradékot sikerült összehoznia, ami semmire sem elég.
Mása leszidja a férjét, amiért az nem ment haza, Medvegyenko hiába védekezik azzal, hogy Mása apja nem adott neki lovat.
Hamarosan kiderül, hogy Szorin állapota annyira súlyos, hogy értesítették Arkagyinát, aki Trigorinnal együtt hamarosan megérkezik.
Szorin azért morog, mert bár mindenki azt állítja, hogy súlyos beteg, orvosságot mégsem kap. Dorn pedig ugyanazt mondja neki, mint két évvel korábban: 62 évesen már hova akarja gyógyíttatni magát?
„DORN
Ismerje be: hatvankét éves korában elégedetlenkedni az élettel – ez nem valami nagy lélekre vall.
SZORIN
Ej, de makacs! Értse meg, élni szeretnék.
DORN
Ez könnyelműség. A természet törvényei szerint minden életnek vége szakad egyszer.
SZORIN
Így gondolkozik a jóllakott ember. Maga jóllakott, így hát közömbös az élettel szemben. Magának mindegy a halál. De magának is szörnyű lesz.”
Bejön Trepljov, a társalgás akadozik, nem igazán találnak közös témát.
Végül Dorn, nem túl szerencsés módon, megkérdezi, hogy mi van Nyinával, hiszen tulajdonképpen már csak ő hiányzik a két évvel korábbi társaságból.
Trepljov nem szívesen beszél a lányról, de végül kiböki, hogy Nyina bizony elszökött otthonról és Moszkvába ment, ahol összeállt Trigorinnal.
Született egy gyermekük, de a csecsemő meghalt, Trigorin pedig elhagyta Nyinát, és visszatért Arkagyinához. Illetve Trepljov szerint, igazából soha nem is hagyta el Arkagyinát, mert Trigorinnak mindig is több barátnője volt egyszerre.
Nyinának a színésznői karrierrel sem volt túl nagy szerencséje, nem bizonyult igazán tehetségesnek, csak kisebb színházakban kapott kisebb szerepeket.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!