Második felvonás:
Helyszín: „Krokettpálya. A háttérben jobbra ház nagy terasszal, balra a tó látszik, amelyen a nap visszfénye tündöklik. Virágágak. Dél. Forróság. A pálya mellett, egy vén hárs árnyékában Arkagyina, Dorn és Mása ül egy padon. Dorn térdén nyitott könyv.”
Néhány nappal, esetleg héttel vagyunk az első felvonás után.
Dorn, az orvos, éppen felolvas egy könyvből, amikor Arkagyina hirtelen felpattan, felállítja Mását is, egymás mellé állnak, majd megkérdezi Dorntól, hogy melyikük néz ki fiatalosabban.
A kérdés persze Mása számára sértő, hiszen a lány 22 éves, majdnem feleannyi, mint Arkagyina.
Dorn, a gáláns orvos, pedig természetesen úgy válaszol, ahogy illik, Arkagyina a fiatalosabb.
„Arkagyina
No lám… És miért? Mert én dolgozom, én érzek, én állandóan sürgök-forgok, maga meg ül itt egy helyben, és nem is él… Énnálam az a szabály: ne kukucskáljunk a jövőbe. És sohase gondolok sem az öregségre, sem a halálra. Ahogy lesz, úgy lesz.
Mása
Én pedig úgy érzem, mintha már régen, nagyon régen születtem volna; csak vonszolom az életemet, mint egy végtelen uszályt… És gyakran semmit kedvem sincs élni (Leül) Mindez persze csak ostobaság. Ha megrázza magát az ember, lepereg róla mind.”
Nem olyan nagy csoda, hogy a két nő másképp vélekedik az életről: Arkagyina sikeres, kissé sekélyes, nagyvilági, városi nő, míg Mása falusi kis fruska, aki ráadásul viszonzatlanul szerelmes.
Bár Arkagyina megkapta, amit akart, elismerték, hogy milyen fiatalos és szép, mégis tovább illegeti magát. Dornt ez rendkívül untatja, vissza akar térni a felolvasáshoz.
Mivel Arkagyina látja, hogy tovább már nem tudja erőltetni, hogy róla legyen szó, de mindenképpen a középpontban akar maradni, ezért inkább ő veszi át a felolvasást:
„És természetesen a nagyvilági emberek számára ugyanolyan veszélyes a regényírókat dédelgetni és magukhoz csalogatni, mint amilyen veszélyes a gabonakereskedőnek, ha magtárában patkányokat tenyészt. És mégis szereti őket. Úgyhogy ha egy nő egy írót akar rabul ejteni, akkor bókkal, kedvességgel ostromolja…”
Ez a felolvasott (Maupassant) idézet Arkagyina számára ismét tökéletes lehetőség arra, hogy saját magára terelje a figyelmet, hiszen neki is író a barátja, Trigorin.
Érkezik botjára támaszkodva Szorin, akit Nyina támogat, mögöttük Medvegyenko egy tolószéket gurít.
Szorin örömmel újságolja a hársfa alatt ülőknek, hogy Nyina apja és mostohaanyja három napra elutazott, így Nyinának van lehetősége ezt a három napot náluk tölteni.
Természetesen Nyina is boldog, és az egész társaság biztosítja arról, hogy milyen jó, hogy náluk van.
A társaság hiányzó tagjairól kiderül, hogy Trigorin horgászik, Trepljov pedig napok óta zaklatott és csak csónakázik a tavon.
A szereplők reakcióján le lehet mérni, hogy ki kihez vonzódik: amikor Trigorin kerül szóba, akkor Nyina lesz izgatott, amikor pedig Trepljov, akkor Mása pirul el.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!