Gárdonyi Géza: Egri csillagok: Máshogy van a regényben és filmben

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: a film és a regény összehasonlítása

3. rész: Máshogy van a filmen és a regényben

Nnnnna, ez a leghuncutabb rész, ugyanis az ember sokszor hajlamos nem emlékezni arra, hogy ezt a jelenetet a filmben látta, a regényben olvasta, vagy netán a könyvből készült hangoskönyv hallgatása közben „videózta be” magának.

(Jajj, ha már itt tartunk: ha nem magával a regénnyel, hanem az olvasással vannak gondjaid, egészen szívből tudom ajánlani a könyv audio változatát, amit Homonai István zseniális interpretációjában tudsz az elejétől a végéig egyszerűen meghallgatni, a Te dolgod itt csupán a képzeleted beindítása!)

De vissza a fősodorba: itt a legnagyobb a rizikója egy tárgyi tévedésnek, így egy (természetesen nem teljes, de egészen jó) lista a legfeltűnőbb eltérésekről a hasznodra válhat:

  • Gergő és Vica szökése a töröktől

A filmben egy török kisfiú segít Gergőnek és Vicuskának a szökésben, úgy, hogy nem bilincseli le Gergőt a többi rabhoz hasonlóan éjszakára, így a fiú sötétedés után el tud surranni a kisleánnyal.

Ezzel a jelenettel talán azt akarták a film készítői sugallni, hogy nem minden török egyformán rossz és gonosz – gyerekként még legalábbis van bennük némi együttérzés.

De a segítőkész török fiú csak a forgatókönyvíró fantáziájában létezett, a regényben Gergőnek senki sem segít a szökésben.

  • Az öreg Cecey élete – halála

Akit „kispóroltak” a filmben az egri várvédő viadalból, az az öreg Cecey, aki kora és fakeze-lába ellenére is hősiesen ott forgott a várfalon és aktívan részt vett a csatában.

Érzékletes jelenet, amikor a nagy hadakozásban tüzet is fog a fakéz, amit az öreg a csata hevében észre sem vesz.

Ezzel ellentétben a filmben Cecey élete fonalát rövidebbre vágják: az elrabolt gyermeke után az egri várba készülő Vicának édesanyja a következőt mondja: „ha élne szegény uram, most biztos azt mondaná, a szentségit”

  • Dobó István várkapitány „bejárónője”, Baloghné

A filmben Baloghnét, mint valami zsörtölődő, öregedő bejárónőt ismerhetjük meg, miközben a regényben ő valójában nemesasszony, aki az éppen Dobónál apródkodó egyetlen fiát, Balázst  próbálná az egri várból kimenekíteni, még mielőtt azt török körülzárja… de később ez több szempontból is rossz döntésnek bizonyul: fiát nem találja ott.

Dobó már egy tisztje kíséretében hazaküldte a zsenge korú apródot, aki aztán levelet hagyott hátra, hogy visszaszökik a várba, de anyjával, aki hamarabb ért oda, elkerülték egymást.

Másrészt Balogné a várból való kijutással is elkésik, hiszen a török addigra teljesen körülzárja azt, így  a várban kénytelen maradni.

  • Török Jancsi a várban

Dobó és Bornemissza párbeszédéből tudjuk meg, hogy bár a várkapitány nagyon várná őket, a Török fiúk mégsem vesznek részt a várvédelemben.

Félrevezető, hogy a filmben Török Jancsi ezzel ellentétben ott vitézkedik a várfalon.

  • Jumurdzsák – Éva harca életre-halálra

A jelenet egészen a végéig elég „könyvhűre” sikeredett, kivéve a csattanót, a párbaj végkimenetelét.

Jumurdzsák tehát feltűnik a falon, ahol Éva a halott Balázs apród páncélját magára öltve vitézkedik. Éva megpróbálja leszúrni, de a törököt megvédi a páncélinge, és hatalmasat sújt Vica fejére – DE! Jumurdzsák számára egyáltalán nem világos, hogy éppen Bornemissza feleségével harcol, és NEM IS HAL MEG a jelenet végén!

Későbbi sorsáról csak annyit tudunk meg, hogy félholtra verve vitték el Dervis béget a várfalak alól.

Nos, fiatalok, reményeim szerint elég átfogóra sikeredett a kis összehasonlításom, és hasznotokra válik a felkészülés során! Ha valamit kifelejtettem volna a szórásból, szívesen várom kiegészítő ötleteiteket, észrevételeiteket, érdemleges hozzászólásaitokat!

Akinek meg nem tetszett, annak joga van megtartani a véleményét! 😀 Csak vicceltem…

-Vége-

 A sorozat első részét itt találod, a második részét pedig itt.

Vissza a bevezetőhöz.




Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A regényben van, a filmből kimaradt

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: a film és a regény összehasonlítása

2. rész: A regényben van, a filmből kimaradt:

Ez egy nagyon FONTOS felsorolás abból a szempontból, hogy az emberben lelkifurkát, de legalább kíváncsiságot ébresszen azzal kapcsolatban, mit is hagy ki, ha nem olvassa el a regényt… Bár, remélem, ez még csak meg sem fordult senki fejében sem! 😊

Ha netán, egészen véletlenül éppen akkor dőlt össze a világ, sodort el a cunami, nyílt meg a föld és ezzel egy időben kapta ki egy hurrikán a könyvet a kezedből, mikor ezen részeket olvastad volna, segítek őket megtalálni az oldalon található olvasónaplóban… nehogy a jó jegy múljon rajta… és, mert eszméletlen jófej vagyok…

  • Gábor pap és Gergő (Gergő ifjúkora, a merényletkísérlet, seregszemle)

Gábor pap az a rendkívül jelentős figura, akit személy szerint nagyon hiányolok a filmből. Egyrészt, mert a regény cselekményének alakulásában/alakításában rendkívül jelentős szerepet játszik, aktív, elhivatott, kezdeményező, pap létére már-már harcos egyéniség.

Kulcsjelenetekben van döntő szerepe: el tudjuk képzelni, mi történt volna, ha nem engedi el a rabok kiszabadítása után az ő belátására bízott és vele sorsára hagyott félszemű törököt?

Vagy, hogy mennyire szükséges volt a történet szempontjából, hogy valami kósza ötlettől vezérelve a török élete helyett mindössze talizmánját vette el?  – ugye, hogy ugye!

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a seregével Buda felé menetelő török szultán ellen tervezett – aztán sajnos öngyilkosra sikeredett – merénylet értelmi szerzője és kivitelezője is egy személyben ő, Gábor pap.

Ezekről bővebben itt: I. rész 34. fejezet, 10-17. fejezet, valamint II. rész 1-7. fejezet

Másrészt elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy az árván maradt, mezítlábas, eszes parasztgyerekből az a Bornemissza Gergő válhatott, akit felnőttként úgy ismerünk, mint nagy tudású, több nyelven beszélő, magát minden szorult helyzetből kivágni tudó, harcművészetekhez értő rettenthetetlen polihisztort. Oktatója, példaképe, gyámolítója és férfimintája egyben ő Gergőnek, nélküle nem lenne hősünk valódi hős.

  • Tulipán, a Cecey törökje

A számunkra szokatlan, megmosolyogtató név valóban egy színes és érdekes személyiséget takar.

Az identitászavarában (és vehemens felesége elől) alkoholfogyasztásba menekülő szolgáló azt bizonyítja, lehet a török is „rendes ember”, feltéve, ha magyarrá lesz…

Zseniális meglátásai, mint például, hogy Allah sem tiltaná a sertéshús fogyasztását, ha lett volna lehetősége megkóstolni a paprikás szalonnát, vagy hogy mindenki bolond, aki nem magyar, véleményem szerint igenis gazdagítaná a filmet is… sajnos onnan kimaradt, de szerepéről és Gergővel átélt kalandjairól itt olvashatsz: II. rész 2-7. fejezet

  • Török Bálint udvara, a török „átka”

Török Bálint udvarában egy valódi lovagi tornának, vívójelenetnek lehetünk tanúi… sajnos, csak a regényt olvasva…

A rettenthetetlen Bálint úr ugyanis minden nála raboskodó töröknek megadja a lehetőséget a szabadulásra, egy feltétellel: őt kell legyőzni.

Jelzem, nem kell Isztambulba különjáratos pótló buszt indítani a tülekedő hazautazók számára, ugyanis ez senkinek sem sikerül.

Az egyik, saját kudarcától keserűvé és kétségbeesetté vált török tehetetlen haragjában megátkozza a fizikailag sérthetetlennek tűnő Török Bálintot, akin a kard éle nem, de az átok sajnos később fog. Erről bővebben itt: Török Bálint átka

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A filmben van, a regényben nincs

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: A film és a regény összehasonlítása

 1. rész: Filmben van, regényben nincs:

Ezek szinte kizárólag olyan jelenetek, amelyekből a kor szokásait, öltözködését, kultúráját és szertartásait ismerhetjük meg, és amelyek a film azon célját hivatottak szolgálni, hogy pontos, korhű ábrázolást adjon.

  • Szulejmán szultán kezdő jelenete

A film kezdőjelenetében egy török sátorban találjuk magunkat, ahol is I. Szulejmán szultán szertartásos öltöztetését kísérhetjük figyelemmel.

Háttérinfó: a mindenkori szultán udvartartásának elmaradhatatlan alakja volt az u.n. dülbend aga (öltöztető), akinek a feladatkörébe tartozott az uralkodó alkalomhoz illő ruházatának összeállítása, az anyagok minőségének ellenőrzése, a kelmék illatos olajokkal való átitatása.

Persze magát az öltöztetést szolgák végezték, az aga inkább egyfajta stylist-ként funkcionált az uralkodó mellett.

  • Török Bálint „átöltöztetése” a szultán sártáig

Előtörténet: I. Szulejmán seregével Buda alá érkezik, és a várat csellel tervezi elfoglalni. Ehhez „atyai jóbarátként” magához rendeli a gyermekkirályt vendégségbe, akit édesanyja, Izabella királyné csak az általa igen nagyra tartott Török Bálint kíséretében – értsd: védőszárnyai alatt – hajlandó az „oroszlán barlangjába” küldeni.

Az egész meghívás lényege a figyelemelterelés: míg az udvar és minden fontosabb katonai tekintély azt figyeli-óvja, mi történik a szultán sátra körül, a török sereg „betúristáskodja” magát a várba, és alattomban elfoglalja azt.

A látványos figyelemelterelő-hadművelet részeként állítják a kíséret fő alakját, Török Bálintot a „kifutóra”; a szultán színe elé vezető úton sátorról-sátorra átöltöztetik az egyébként is díszes, magyaros öltözetű főurat török aranyos-selymes turbános-kaftános kombinációba.

  • Mekcsey – Gergő párbaja

A filmben van egy jelenet, amelyben a Konstantinápolyban raboskodó Török Bálint kiszabadítására három ifjú készülődik, Török Jancsi, Mekcsey és Bornemissza Gergő.

A jelenetben Mekcsey „beszól” az olasz selyemruhát viselő Gergőnek, gyávának nevezi őt, mire Gergő párbajra hívja. A küzdelem első vérig megy csupán, komoly sérülést egyik sem szerez a kakaskodásban.

Ilyen jelenet a regényben egyáltalán nem szerepel.

Gergő párbajozna ugyan, kihívottja pedig a későbbi kebelbarát, azaz Mekcsey, a „kakaskodásra” viszont éppen aznap kerülne sor, mikor a török a jól kigondolt városnézős-csellel egy kardcsörte vagy ágyúdörrenés nélkül beveszi Buda várát.

Ráadásul úgy tűnik, hogy Gergő ura, Török Bálint is hosszabb ideig kényszerül a török „vendégszeretetet” élvezni – így az ifjonti hév által vezérelt összecsapás ezen prózai okok miatt elmarad.

A forgatókönyv írói viszont kapva kaptak a látványos akciójelenet ötletén, így kerül az végül filmvászonra.

  • Izabella királyné és Vicuska vívójelenete

Szintén a kor szokásait és sportöltözetét mutatja be a korabeli „fitneszjelenet”, melyben Izabella királyné és kedvenc udvarhölgye, Vicuska jóga- vagy piláteszóra helyett dolmányban, bő ujjú ingben, nő létükre nadrágban (!!!) és tollas sisakban vívótréninget tartanak.

Vica copfba font haja a lányok tipikus hajviseletét mutatja, míg a királyné kibontva és vállára engedve hordja a trendnek megfelelő frizurát.

  • Vicuska esküvője előtti tánca Fürjes Ádámmal

Vicuskát a királyné jó szándékból ugyan, de férjhez akarja adni egy olyan férfihez, akit Vica nem szeret.

A menyegző előtt a kor elvárásainak megfelelően eljárja a jegyespár az úgynevezett érintős táncot, amely során a leendő ara az ujjaira húzott karmokkal és hegyes szúrós gyűrűkkel üti a vőlegény tenyerét és felsőtestét, míg abból vér nem serken.

Az elsőre igen brutálisnak és pogánynak tűnő harci tánc célja, hogy a menyasszony kiérdemelje a fátylat… és mivel Fürjes Ádámot egyébként sem kedveljük, nyilván Vicának szurkolhatunk, hogy minél jobban elnáspángolja a legényt 😊

A regényben valóban van egy „esküvő előtti” jelenet, ebben azonban Vicuska férfi énekesnek öltözik a később hoppon maradt násznép szórakoztatására, nem szado-mazo amazon-menyasszonynak.

Újabb személyes kitérő, ha már itt tartunk: Itt egy nőalak – mármint a Vica – aki elég intelligens, elegáns és kifinomult ahhoz, hogy a királyné kedvenc udvarhölgye legyen, mellette úgy vív, hogy az a harcedzett férfiaknak is becsületére válna.

Átváltozó- és átöltözőművész (kész kaméleon), tökéletesen énekel, hangszereken játszik, nyelveket beszél – törökül mellesleg megtanul Konstantinápolyba utazva útközben.

Mindemellett gyönyörű és úgy lovagol, hogy a lovuk nyergéből hátrafelé nyilazó ősmagyar eleink is párás tekintettel bólogatnának elismerően.

Egy baró szuperkémnő minden tulajdonságával rendelkezik, mégis otthonosan mozog a „klasszik” női szerepkörben is: szerető feleség, gondoskodó anya, háztartás csilli-villi.

Zokszó nélkül keresztülvág egy ostromló seregen, hogy aztán anyatigrisként férfipáncélban küzdjön meg fia elrablójával egy csata kellős közepén… szóval, na ja, persze… Macskanő meg Wonderwoman… biztos menő… de hogy a Marvelnél sírva könyörögnének Gárdonyi receptjéért, az holtbiztos!

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Shakespeare – Hamlet – Elemzés

Shakespeare Hamlet című tragédiájának részletes elemzése

Az elemzést Esszina készítette, ha hasznosnak találtad, kérlek ismerd el a munkáját egy like-al!

Köszi: Zsiráf 🙂

Az elemzés vázlata:

  • Bevezetés
  • Hamlet, dán királyfi
  • A kiinduló szituáció
  • A konfliktus kibontakozása
  • Tetőpont
  • Késleltető jelenetek
  • A végkifejlet
  • A tragédia nagy kérdése
    • A gyenge Hamlet
    • Az érzékeny Hamlet
    • A bizonyítékok hiánya
    • A bizonytalan Hamlet
    • A perfekcionista Hamlet
    • „A tett halála az okoskodás”
  • Befejezés

 

Az angol reneszánsz legkiemelkedőbb drámaírója William Shakespeare (1564-1616) az I. Erzsébet uralkodásával fémjelzett Tudor-korszak nagyhatalommá váló Angliájának sikerszerzője volt.

Nemcsak íróként, hanem színészként és rendezőként is részt vett a kor színészvilágában, sőt, saját darabjaiban is vállalt mellékszerepeket. Mint egyik művében olvasható: „Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő”.

Drámáit színpadi előadásra szánta, de ma már nem úgy játsszák őket a színházak, mint az ő korában.

A Hamlet például a leghosszabb darabja, és a teljes szöveg előadása hat órát venne igénybe, ezért a rendezők rövidíteni szoktak rajta.

A többi darabot is felvonásokra tagolva adják elő, ami Shakespeare idején még nem volt szokás: a reneszánsz korban egyvégtében, szünetek nélkül játszották el a darabokat. Így aztán a szerző nem is tagolta felvonásokra műveit, ezt a felosztást az utókor végezte el.

Shakespeare első sikerét Romeo és Júlia című szerelmes tragédiájával aratta, amely a mai napig közismert és népszerű darab. Életművének világirodalmi jelentősége Homérosz, Dante és Goethe nagyságával mérhető.

Hamlet, dán királyfi

Az egyik legismertebb és legtöbbet elemzett Shakespeare-dráma kétségkívül a Hamlet, mely 1600-1601 körül keletkezett.

Nyomtatásban először 1603-ban jelent meg, majd 1604-ben újra kiadták. A két kiadás szövege jelentősen eltér egymástól.

1623-ban harmadszor is megjelent a mű, ennek a szövegnek és az 1604-es kiadás szövegének kombinációját tekintik ma az elfogadott „hivatalos” szövegváltozatnak.

A Hamlet cselekményvázát Thomas Kyd egyik bosszúdrámája adta (akkoriban még nem volt követelmény, hogy a történet a szerző saját ötlete legyen).

Az eredeti műben azonban szó sincs habozásról vagy késlekedésről: a bosszú csupán a gyilkos király elővigyázatossága miatt nem következik be hamarabb.

Shakespeare ezt a történetet egész másként dolgozta fel, hiszen nála a főhős személyisége teremti meg a darab feszültségét és akadályozza a bosszú bekövetkeztét.

A történet mindent összevetve nagyjából 2-3 hónapot tesz ki (a szorosan vett cselekmény kb. 7-8 napot vesz igénybe, de a jelenetek között sokszor hetek telnek el).

A dráma valamikor a középkorban játszódik, helyszíne pedig a dániai Helsingőr (a helsingőri vár belső helyiségei, a kastély előtt tér, a temetőkert), de Shakespeare nem sokat törődött a korfestéssel és a történelmi háttérrel, így a helyet és az időt is inkább fiktív városként és korszakként érdemes elképzelni.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Tamási Áron – Ábel a rengetegben – Olvasónapló

Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényének részletes olvasónaplója fejezetenként

A regény mindössze négy fejezetből (egyes kiadásokban részből…) áll, de az egyes fejezetek elég hosszúak, ezért négy külön bejegyzésbe tettem őket a könnyebb kezelhetőség érdekében! 🙂

1. fejezet

2. fejezet

3. fejezet

4. fejezet

Remélem hasznosnak találjátok majd az olvasónaplót! 🙂

 

Zsiráf