Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk olvasónapló
1. fejezet
| Főbb szereplők | Időpont | Helyszín |
| Boka Csónakos Nemecsek Csele Geréb Barabás A törökmézes ember |
1889 március | Pest Gimnáziumi osztályterem Az iskola előtt az olasz édességárus (törökmézes ember) standja |
1889 márciusában járunk egy iskolai osztályteremben délután háromnegyed egykor. A gyerekek már izegnek-mozognak, mert a tanóra egy óráig tart. Ez az utolsó órájuk, szeretnének már túllenni rajta.
Megismerjük az osztály főbb tagjait, egyenlőre csak név szerint említve, akik a cselekmény folyamán fontosabb szerepet kapnak: Barabás, Geréb, Boka, Csónakos, Nemecsek, Csele.
Csónakos egy papírgalacsint gurít oda a padok között a földön Nemecseknek. Nemecsek felveszi a papírgombócot, aminek egyik oldalára az van írva, hogy „Add tovább Bokának”. Nemecsek rendkívül becsületes módon nem olvassa el a papírlap másik oldalát, hanem továbbgurítja a galacsint Bokának, a címzettnek. A papír másik oldalán pedig ez áll:
„Délután háromkor közgyűlés. Elnökválasztás a grundon. Kihirdetni.”
Egy órakor kicsengetnek, az órának vége, a gyerek kiszaladnak az iskola épületéből. A gimnázium mellett az egyik kapualjban egy olasz édességárus árulja portékáját. Itt alkudozik az egyik diák, Csele, törökmézre.
Alkudni pedig azért kell, mert az olasz törökmézes ember felemelte az árait. Addig ugyanis minden egy krajcár volt, most minden két krajcár lett. Ennek oka pedig az, hogy a gimnázium tanárai nem nézik jó szemmel, hogy a gyerekek minden zsebpénzüket az olasznál költik el, ezért nagy valószínűséggel ki fogják tiltani a törökmézes embert az iskola mellől.
Az olasz tudja ezt, ezért úgy van vele, hogy amíg nem küldik el onnan, addig is duplájára emeli az árakat. Ezért kénytelen Csele alkudni. Az alku azonban nem jár sikerrel, hiába háborognak a gyerekek, az olasz nem enged a dupla árból.
Csele és Geréb tehát szomorúan veszik tudomásul az áremelkedést, majd Bokával hármasban hazafelé indulnak. Itt kapunk először leírást a regény egyik főszereplőjéről, Bokáról
„Tizennégy esztendős volt, s arcán kevés nyoma volt még a férfiasságnak. De ha kinyitotta a száját, nyert néhány évet. a hangja mély volt, szelíd és komoly. s amit mondott, az is olyanforma volt, mint a hangja. Ritkán beszél ostobaságot […] Szóval okos fiúnak látszott a Boka, és úgy indult, mint aki az életben, ha sokra nem is viszi, de becsületes férfi gyanánt fogja a helyét megállni.”
A három fiú – Csele, Geréb és Boka – beszélgetve mennek hazafelé, a Soroksári utcából befordulnak a Köztelek utcába.
A Köztelek utca közepén várja őket két másik fiú, Csónakos és a kis szőke Nemecsek. Csónakos egy hatalmas füttyel köszönti az érkezőket, ez különben Csónakos legfőbb jellemzője, senki sem tud úgy fütyülni az egész gimnáziumban, mint ő.
Csónakos és Nemecsek azért vár a másik három fiúra, hogy elmeséljék nekik, hogy előző nap a múzeumkertben a Pásztor testvérek einstandot csináltak.
„Ehhez tudni kell, mi az az einstand. Ez különleges pesti gyerekszó. Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollazni vagy szentjánoskenyér-magba – pesti nyelven boxenlibe – játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot el akarja venni tőlük, akkor azt mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is.”
Elmeséli a részleteket is. Kiderül, hogy előző nap délután Nemecsek, Weisz, Richter és Kolnay a múzeumkertben voltak golyózni.
„Azt játszottuk, hogy mindenki gurít egy golyót, és akinek a golyója eltalál egy olyan golyót, ami már oda van gurítva, akkor azé az összes golyó. És sorban gurítottuk a golyókat, már volt a falnál vagy tizenöt golyó, és közte volt két üveg is.”
Ekkor jelentek meg a Pásztor testvérek, akik nagyobbak és erősebbek is, mint a golyózó gyerekek. Nem szóltak semmit, csak álltak és vártak. Végül, amikor Nemecsek elgurította az utolsó golyót is, akkor a kisebbik Pásztor testvér kijelentette, hogy „Einstand!”, és elvitték a golyókat.
A fiúk nagyon felháborodnak ezen, kiderül, hogy ez nem az első eset volt, a Pásztor testvérek már nem először csináltak einstandot. Az összes fiú Boka véleményére kíváncsi, arra várnak, hogy ő mit fog mondani. Ebből tudja meg az olvasó először, hogy Bokára felnéz a többi gyerek, vezérüknek tekintik.
Boka is érzi, hogy ezt már nem lehet szó nélkül hagyni.
„- Hát most csak menjünk ebédelni. délután találkozunk a grundon. Ott mindent meg fogunk beszélni. most már én is azt mondom, hogy ez hallatlan dolog!”
A gyerekeknek tetszik ez a kijelentés, izgatottak lesznek, hiszen ha már a megfontolt, mindig komoly Boka is azt mondja, hogy ez hallatlan dolog, akkor valami történni fog!
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!