Giovanni Boccaccio – Dekameron – Harmadik nap – Olvasónapló

Harmadik nap kilencedik novella

Mesélő A novella
Neifile, az aznapi királynő főbb szereplői helyszíne
Isnardo, Rossiglione grófja
Gerardo di Nerbona, Isnardo orvosa
Beltramo, Isnardo fia
Giletta, Gerardo lánya
A francia király
Egy szegény firenzei nemes asszony és a lánya
Rossiglione
Párizs
Firenze

Élt Franciaországban egy Isnardo nevű nemes, aki egyben Rossiglione grófja is volt. Isnardo beteges ember volt, ezért mindig maga mellett tartott egy Gerardo di Nerbona nevű orvost.

Isnardónak volt egy fia, Beltramo, az orvosnak pedig egy lánya, Giletta. A két kisgyerek együtt nevelkedett a gróf udvarában. Giletta pedig idővel halálosan beleszeretett Beltramóba.

A fiatalok azonban hamarosan elszakadnak egymástól, mert Beltramo, apja halála után a francia királyi udvarba kerül.

Nem sokkal később meghal Giletta apja is, aki egyedüli gyerekként örökli apja hatalmas vagyonát. Gyerekkori szerelmét azonban nem tudja elfelejteni, elhatározza, hogy megpróbál újra találkozni a királyi udvarban élő Beltramóval.

Hamarosan az alkalom is elékezik: Giletta tudomására jut, hogy Franciaország királyának kellemetlen betegsége van, a mellén lévő fekély rossz gyógykezelése miatt visszamaradt sipolytól szenved.

A sipoly valamilyen sérülés/sebesülés után visszamaradt, be nem gyógyult seb, vagy begyulladt, gennyes kelés. Magyar neve a latin fistula szóból származik, aminek jelentése: cső, síp. A novella cselekményének idején viszonylag gyakori egészségügyi problémának számított, mára az orvostudomány, a sebészet és a korszerű fertőtlenítő eljárásoknak köszönhetően jelentősen csökkent az előfordulása. A sipoly meglehetősen kellemetlen és gyógyulása is hosszadalmas.

A francia királyt számtalan különböző orvos kezelte már, de a legtöbb esetben csak rontottak a helyzeten, annyira, hogy a király most már hallani sem akar a doktorokról.

Giletta, aki orvos apja mellett komolya gyakorlatra tett szert az ilyen típusú sebek kezelésében, úgy gondolja, hogy az általa készített por meggyógyítaná a királyt. Cserébe pedig kérhetné, hogy feleségül mehessen Beltramóhoz.

Giletta tehát elutazik Párizsba és felajánlja a királynak a segítségét. A francia király ugyan meghallgatja a fiatal és szépséges Giletta ajánlatát, de nem igazán hisz neki: mit tudhatna egy fiatal lány a sipolyával kapcsolatban, amit tapasztalt orvosok tucatjai nem tudtak?!

De Giletta nem hagyja lerázni magát:

„- Felséges uram, te kigúnyolod művészetemet, mivelhogy ifjú vagyok s méghozzá asszonyféle; de figyelmeztetlek, hogy én nem tudománnyal gyógyítok, hanem Istennek segedelmével és Gerardo di Nerbona mester tudományával, ki atyám volt s világéletében híres orvos.”

A király elgondolkozik: lehet, hogy valóban Isten küldte a fiatal lányt, hogy meggyógyítsa? Mindenesetre, ártani nem fog, ha megpróbálhatja a kezelést.

Végül megszületik az alku: ha Giletta 8 napon belül nem gyógyítja meg a királyt, akkor megégetik. Ha sikeresen jár, akkor a király ahhoz adja férjhez, akit Giletta szeretne.

Giletta számára nem kihívás a király sipolyának gyógyítás, nem is kell neki 8 nap, sikeresen kezeli a sebet. Cserébe pedig azt kéri, hogy Beltramóhoz mehessen feleségül. A király rábólint a dologra.

A novella azonban további bonyodalmakat tartogat. Giletta ugyanis nem számolt azzal, hogy bár ő halálosan szerelmes Beltramóba, a férfi nem szereti őt.

Beltramo ezt a királynak is megmondja, de Franciaország királyával nem nagyon lehet ellenkezni és ő a szavát adta Gilettának.

Az esküvőt tehát megtartják, de Beltramo még a nászéjszaka előtt engedélyt kér a királytól, hogy visszamehessen ősi családi birtokára, Rossiglionéba, hogy rendbe hozathassa a felesége érkezésére. Az engedélyt megkapja.

Beltramóak azonban esze ágában sincs Rossiglionéba utazni, ehelyett Firenzébe megy. A firenzeiek éppen háborúban állnak a sienaiakkal, Beltramo ezért felcsap zsoldosnak.

Giletta egyedül kénytelen Rossiglionéba utazni, ahol egy elhanyagolt tartományt talál, hiszen Beltramo évek óta nem járt a családi birtokon.

Giletta kézbe veszi az ügyeket, hamarosan rendbe teszi férje uradalmát, mindenki csodálja és megbecsüli szorgalmát és ügyességét.

Giletta ezután üzenetet küld Beltramónak: rendbe hozta a birtokát, és ha a férfi csak őmiatta nem akar visszatérni a családi várba, akkor szóljon nyugodtan, és Giletta elmegy onnan.

A háborúskodással elfoglalt férfit pont nem érdekli sem Giletta, sem a birtok, válasza elég lehangoló:

„Felőlem tehet, amit akar; én majd akkor térek meg oda, hogy véle maradjak, ha majd ujján lesz eme gyűrű, karján pedig fia, ki tőlem vagyon.”

Mindkét feltétel teljesítése nehéz, gyakorlatilag lehetetlen. Beltramónak ugyanis van egy régi családi gyűrűje, amit soha nem vesz le az újáról és Giletta nehezen tudna a gróftól teherbe esni, hiszen az még a nászéjszaka előtt elutazott tőle, ráadásul találkozni sem akar vele, nemhogy teherbe ejteni.

Giletta azonban elhatározza, hogy teljesíti a gróf feltételeit, kerül, amibe kerül.

Giletta zarándoknak öltözve Firenzébe utazik, ahol egy kis fogadóban száll meg. Hamarosan meglátja férjét is, sőt a fogadósnétől azt is megtudja, hogy Beltramo gróf halálosan szerelmes a szomszédban lakó nemes asszony lányába.

A probléma, hogy a nemes lány nagyon szegény, anyja pedig nagyon erényes. Vagyis a lány hajlandó lenne beteljesíteni a gróf szerelmét, ha az anyja hagyná.

Giletta fejében rögtön megszületik a terv. Elmegy a nemes asszonyhoz és elmeséli neki addigi életét, hogy mennyire szerelmes férjébe, a grófba, az mennyire nem foglalkozik vele és milyen lehetetlen feltételeket támasztott elé.

Üzletet ajánl az asszonynak: Giletta tud róla, hogy férje az asszony lányába szerelmes. Azt is tudja, hogy a fiatal lány már eladósorban van, de nem tud férjhez menni, mert az anyja szegény, nem tud elég hozományt adni vele.

Az asszony lánya üzenje meg a grófnak, hogy hajlandó mindenben a kedvére tenni, de csak akkor, ha szerelme bizonyítékaként elküldi neki a gyűrűjét. Amikor a gróf ezt megteszi, akkor szervezzenek randevút, ahol a lány helyet a grófné fog az ágyba feküdni.

Cserébe Giletta vállalja, hogy tisztességest hozományt ad a szegény nemesasszony lányának, aki így férjhez tud menni.

Az üzlet megköttetik. Beltramo pedig elküldi gyűrűjét a lánnyal és megjelenik a randevún is, ahol az éjszakai sötétségben nem veszi észre, hogy a saját eleségével szeretkezik. A légyottot többször is megismétlik, a gróf pedig távozáskor különböző drága ékszereket ajándékoz a saját feleségének, anélkül, hogy tudná, kivel is töltötte valójában az éjszakákat.

A szerelmes találkáknak meg is lesz az eredménye, Giletta fiú ikrekkel teherbe esik. Ekkorra jut Beltramo fülébe, hogy felesége eltűnt családi birtokáról és senki sem tudja, hol lehet.

A gróf ezért úgy dönt, ideje hazatérni. Giletta Firenzében szüli meg a két fiút, akik a megszólalásig hasonlítanak az apjukra.

Giletta ekkor visszautazik Rossiglionéba, ahol Beltramo éppen nagy bált rendez. Giletta pedig a báli tömeg előtt, karján a két fiúval mondja el férjének, hogy íme, teljesítette a férfi feltételeit, megvan a gyűrű és a fiúgyermek (ek) is.

Beltramo persze bizalmatlan, de Giletta mindent elmesél neki, mire a férfi rájön, hogy felesége tényleg szereti és mennyi mindent megtett annak érdekében, hogy kedvében járjon.

„nem csupán emez egész álló napon, hanem sok más napokon által pompás ünnepséget tartott; és ama naptól fogva az asszonyt mindig hites felesége gyanánt tisztelte és szerette, és fölöttébb megbecsülte.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..