Giovanni Boccaccio – Dekameron – Második nap – Olvasónapló

Második nap hatodik novella

Mesélő A novella
Emilia főbb szereplői helyszíne
Arrighetto Capece, a gazdag úr
Beritola Caracciola, Arrighetto szépséges felesége, akit
később Őzikének hívnak
Giusfredi és Scacciato, Arrighetto és Beritola fiai
Egy őz és két gidája
Currado őrgróf és felesége
Lunigiana
Guasparrino d’Oria, a kalóz
Giannotto di Procida, Giusfredi álneve
Spina, Currado őrgróf lánya
Niccolň da Grignano, Spina férje
Szicília
Lipari szigete
Ponza szigete
Genova

Frigyes halála után Manfréd lesz Szicília király. Manfréd udvarában él egy nápolyi származású gazdag nemes úr, Arrighetto Capece és felesége, Beritola Caracciola.

Arrighetto volt Szicília kormányzója. Ebből akkor lett probléma, amikor I. Károly legyőzte és megölte Manfrédot, aminek következtében Arrighettót elfogták és I. Károly foglya lett.

Arrighetto feleségének, a második gyermekükkel terhes Beritolának és fiúknak, 8 éves Giusfredinek sikerült elmenekülniük Szicíliából és hajóval Lipari szigetére utaztak. Itt született meg második fiúk, aki a Scacciato nevet kapta.

Beritola úgy tervezi, hogy szüleihez hajózik Nápolyba, azonban a viharos tenger miatt kénytelenek kikötni Ponza szigetén. Itt várják, hogy az idő jobbra forduljon.

Beritola semmit sem tud férjéről, de feltételezi, hogy meghalt. Emiatt búskomorságba esik, és rendes szokásává válik, hogy a sziget egyik barlangjában sírdogálással tölti az idejét.

Egy nap, miközben Beritola szokásosan magányosan ücsörög a barlangban, egy kalózhajó támadja meg a többieket, mindenkit foglyul ejt és a hajójukat is elragadja, majd távozik a szigetről. Mikor Beritola visszamegy a partra, már senki sem talál ott, mire eszméletlenül esik össze.

Mikor Beritola magához tér, kénytelen elfogadni, hogy egyedül van a szigeten, ezért visszamegy barlangjába. Hamarosan egy őzsutát vesz észre, aki a szomszédos barlangból surran ki. Beritola abban a barlangban két őzsutát talál. A szépséges hölgy hamar összebarátkozik a gidákkal és a sutával, akik hamarosan a kezéhez szelídülnek.

Hónapokkal később a pisai származású Currado őrgróf és felesége köti ki a szigeten. Az őrgróf sétálni indul a kutyáival, amikor az ebek kiszagolják és megtámadják az őzet. Beritola pedig az őz védelmére kel egy bottal, így találkozik Currado gróffal.

Currado gróf és felesége elcsodálkozik az elvadult külsejű, magányos asszonyon, aki hosszas unszolásra elmeséli, ki ő, és hogy került a szigetre.

Currado gróf jól ismerte Beritola férjér, Arrighettót, így természetesen magukkal viszik Beritólát Lunigianába. Mivel Beritola nem hajlandó az őzek nélkül utazni, így azok is velük tartanak. Beritólára a szolgák ekkor ragasztják az Őzike nevet.

Currado gróf udvarában Beritola a feleség társalkodónőjeként él évekig, anélkül, hogy tudná, mi történt férjével, fiaival.

A kalózok, akik Beritola hajóját elfogták, Genovába hajóznak, ahol felosztják egymás között a zsákmányt. Így kerül Beritola két fia és azok dajkája egy Guasparrino d’Oria nevű embernek, akinek természetesen fogalma sincs, milyen értékes foglyai vannak.

Az öreg dajka pedig jobbnak látja, ha nem is tudja meg, ezért az idősebb fiúnak, Giusfredinek, a Giannotto di Procida álnevet adja. A kisebbik fiú, Scacciato, még annyira fiatal és ismeretlen, hogy ő nem kap új nevet.

Az idősebbik fiú, Giusfredi, azaz immár Giannotto di Procida persze pontosan tisztában van nemes és gazdag származásával, de egyetért a dajkával, nem lenne szerencsés ezt a kalóz tudomására hozni.

Évek telnek el így, Giannotto rongyos ruhában a kalózt szolgálja. 16 éves korára azonban elunja a dolgot és elszökik a kalóztól. 3-4 évig különböző gályákon szolgál, majd elvetődik Lunigianába és éppen annak a Currado őrgrófnak a szolgálatába szegődik, akinek udvarában anyja, Beritola is él, anélkül, hogy tudnának egymásról.

Éppen ekkoriban történik, hogy Currado őrgróf egyik szépséges lányának, Spinának, meghal a férje, Niccolň da Grignano és Spina visszaköltözik a szülői házba. Az ifjú özvegy még csak 16 éves, és nem kell sok idő, hogy Giannottóval egymásba szeressenek és ezt hm… a gyakorlatba is átültessék.

Spina tehát Giannotto szeretője lesz, persze a szülők tudta nélkül. Kapcsolatuk még viszonylag régóta tart, anélkül, hogy bárki észrevenné, emiatt a fiatalok elbizakodottá válnak, aminek következtében egy erdei pásztoróra alkalmával Spina apja, Currado rajtakapja őket.

Az apa haragja persze határtalan, azonnal lefogatja a fiatalokat és halálra ítéli őket. Spina anyja – bár természetesen ő sem örül lánya erkölcstelenségének – addig könyörög a férjének, amíg az a halálbüntetéstől eláll ugyan, de külön-külön tömlöcbe csukatja a fiatalokat.

Giannottóék már egy éve vannak börtönben, amikor ismét változik a politikai helyzet. Péter, Aragónia király ugyanis fellázítja Szicília szigetét és megszerzi I. Károlytól. Currado, aki nem Károly híve, erre nagy ünnepséget rendez.

Az ünnepség előkészületeit Giannotto is hallja a tömlöcbe és az egyik börtönőrtől kérdezi az okát. A porkoláb elmondja neki, mire Giannotto meg az őrnek meséli el, hogy ki is ő valójában: nem Giannotto di Procida, hanem Giusfredi Capece, Szicília egykori kormányzójának, Arrighetto Capecének a fia és kiskorában került a kalózok fogságába.

A börtönőr hiszi is, nem is, amit a rongyos Giannotto mond, mindenesetre jelenti a dogot urának, Curradónak. Az őrgróf még annyira sem hiszi a történetet, de elmegy Beritólához és megkérdezi tőle, hogy volt-e neki Arrighettótól egy Giusfredi nevű fia.

Beritola pedig könnyek között meséli, hogy igen, első fiát valóban így hívták és ha még élne, akkor éppen 22 éves lenne. Currado ezután összerakja, hogy a börtönében raboskodó ifjú, aki lányának a szeretője, valószínűleg tényleg azonos Beritola kalózok által elrabolt és rég halottnak hitt fiával.

Maga elé kéreti az ifjút és felajánlja neki, hogy mivel már úgyis elcsábított a lányát, amennyiben hajlnadó feleségül is venni, akkor ő ehhez hozzájárul, sőt gazdag hozományt is ad a lnnyal. Giannottónak persze több sem kell, hiszen tényleg szereti a lányt, igent mond.

A történet tehát jóra fordul, a fiatalok összeházasodnak, Beritola visszakapja az egyik fiát, és Currado őrgróf is elégedett lehet, hiszen erkölcstelen lányát végül is egy olasz nemes vette feleségül.

Egy nap Giannotto arra kéri Curradót, nézessen utána, mi lehet apjával és öcsével, aki még mindig a kalózok fogságában van. Currado embereket küldet Genovába és Szicíliába, tudakozódjanak a két ember sorsa felől.

Currado Genovába érkező embere elmeséli Guasparrino d’Orianak, a kalóznak, hogy ki az a fiú, aki már 14 éve nála van. A kalóz nem nagyon hiszi a történetet, de mikor kikérdezi az öreg dajkát, annak története összevág a követével. A kalóz kissé megijed, hogy ilyen magas rangú nemes ember fiát tartotta cselédsorban. Természetesen elengedi az ifjút, sőt előtt még gyorsan hozzá is adja feleségül 11 éves lányát.

Beritola tehát mindkét fiát visszakapta, sőt, hogy teljes legyen a happie end, az a követ, akit Szicíliába küldtek, hogy tudakozódjon Beritola férje, Arrighetto sorsáról jó hírrel tér vissza. Arrighetto él és magas rangot kapott Péter királytól. Ugyanis a város, aminek börtönében volt, fellázadt I. Károly uralma ellen, megrohanták a börtön és kiszabadították a foglyokat. Arrighetto, akiről mindenki tudta, hogy Károly halálos ellensége pedig ezzel igen jól járt. Péter visszahelyezte rangjába, vagyont és birtokokat kapott.

Arrighetto, Beritola, Giusfredi és Scacciato tehát sok viszontagság után újra egymásra találnak, teljes a család.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..