Giovanni Boccaccio – Dekameron – Második nap – Olvasónapló

Második nap hetedik novella

Mesélő A novella
Pamfilo főbb szereplői helyszíne
Beminedab szultán
Alatiel, a szultán lánya
Pericone da Visalgo, az 1. szerető
Marato, Pericona öccse, a 2. szerető
A genovai hajótulajdonos
Morea fejedelme, a 3. szerető
Ciuriaci, a fejedelem kamarása
Athén hercege, a 4. szerető
Constantino, a konstantinápolyi császár fia, az 5. szerető
Osbech, a török király, a 6. szerető
Anioco, Osbech bizalmasa, a 7. szerető
Egy ciprusi kereskedő, a 8. szerető
Antigono
Garbo királya, a 9., utolsó szerető
Babilónia
Majorka szigete
Chiarenza
Athén
Chios szigete
Szmirna
Rhodos
Ciprus

A hosszú, bonyolult, sokszereplős történet azzal kezdődik, hogy Babilónia szultánja, Beminedab feleségül akarja adni legszebb lányát, Alatielt, Garbo királyához. A lányt értékes kincsek és hatalmas szolgahad kíséretében hajóra rakja és elküldi Garbóhoz.

A hajó azonban több napos viharba kerül és Majorka szigeténél léket kap. A legénység leereszti a csónakot, de túl sokan ülnek bele, a csónak elsüllyed.

Alatiel, a szultán lánya félelmében a süllyedő hajón marad, ami jó döntésnek bizonyul, mert a vihar partra futtatja a léket kapott hajót. A szerencsétlenséget csak Alatiel és néhány szolgája éli túl.

Délutáni sétája során éppen a roncs közelébe vetőtik egy Pericone da Visalgo nevű nemesúr, aki megmenti Alatielt és egyik kastélyába viszi.

Periconét elbűvöli a lány szépsége, az egyetlen probléma, hogy nem tudnak kommunikálni, nem beszélik egymás nyelvét. Pericone azonban a lány holmijából hamar rájön, hogy valamilyen magas rangú, gazdag család tagja lehet Alatiel.

Ez és a lány hihetetlen szépsége hamar felkelti szerelmét, a szeretőjévé akarja tennie Alatielt. A lány azonban erkölcsös teremtés, ellenáll. Még.

Pericone egyre jobban vágyik a lány után, szenvedélye egyre nagyobb. Egy ünnepség során borral leitatja a lányt. Alatiel először találkozik alkohollal, hiszen addig a vallása tiltotta neki a bor fogyasztását, azt sem tudta, hogy létezik ilyen, tetszik neki az ital.

A bor mámorának meg lesz a hatása, az ünnepség után Alatiel enged Percionénak, a férfi szeretője lesz.

Marato, Pericone 25 éves öccse azonban szintén beleszeret Alatielbe és semmitől sem riad vissza, hogy megszerezze a lányt. Éjszaka leszúrja a bátyját, elrabolja Alatielt és egy Chiarenzába, (Görögországba) tartó hajón megszökteti.

Alatiel eleinte búslakodik Pericone elvesztése miatt, Marato azonban jóképű, csinos legény, hamar megvigasztalja a lányt, aki immár a fiatal öcs szeretője lesz.

Alatiel híres szépsége azonban újabb bajt hoz. A hajó két tulajdonosa, két genovai ifjú, azonnal beleszeret a lányba. Hamar rájönnek, hogy mindketten szerelmesek belé, ezért eldöntik, hogy közösen szerzik meg.

Egy nap, amikor Marato a hajó farában ácsorog a két ifjú a vízbe dobja a férfit. Ezután azonban összevesznek azon, hogy kié legyen először a lány. Kést rántanak, összeszurkálják egymást, az egyik bele is hal a sebeibe, a másik állapota pedig súlyos.

Alatiel megint egyedül, férfi és védelmező nélkül maradt. A hajó hamarosan megérkezik Chiarenzába, fedélzetén Alatiellel és a súlyosan sebesült ifjú hajótulajdonossal.

Egy fogadóban szállnak meg, és a városban hamar elterjed Alatiel hihetetlen szépségének híre. Megtudja ezt Morea fejedelme is, aki éppen a városban tartózkodik. Amikor meglátja a lányt, azonnal beleszeret, most már csak az a kérdés, hogyan szerezze meg.

A probléma hamar megoldódik, mert amikor a sebesült ifjú szülei megtudják, hogy a fejedelem érdeklődik a lány iránt, úgy gondolják, jobban járnak, ha önként átengedik Alatielt.

Alatiel tehát most Morea fejedelmének szeretője lesz, aki annyira beleszeret a lányba, hogy szinte a feleségeként bánik vele. Azt a fejedelem sem tudja, hogy honnan származik a lány, milyen a családja, Alatiel ugyanis még mindig nem beszéli a nyelvet, de viselkedésén látszik, hogy nemesi származású.

„Mivel pedig a leány az elszenvedett sanyargattatásokhoz képest igen jól érezte magát, egészen megvigasztalódott, felvidámodott, és szépsége oly pompázatosan kivirult, hogy szinte mind egész Moreában egyébről sem beszéltek.”

Alatiel messze földön híres szépsége persze újabb problémát okoz. Morea fejedelmét meglátogatja barátja, Athén hercege, aki természetesen azonnal beleszeret a lányba és gonosz tervet eszel ki a megszerzésére.

Lefizeti a fejedelem Ciuriaci nevű kamarását, aki éjszaka beengedi őt a fejedelem hálószobájába. Athén hercege leszúrja Morea fejedelmét, megfojtja Ciuriacit és mindkét hullát kidobja az ablakon.

Ezután elrabolja Alatielt és Athénba viszi. Némi nehézséget jelent, hogy Athén hercege nős ember, ezért nem helyezheti el a lányt a palotájában, hanem egy tengerparti nyaralóba viszi. Alatiel persze eleinte el van keseredve, de Athén hercege csinos, izmos fiatalember, hamar feledtetni tudja a lány búját.

A chiarenzai kettős gyilkosság azonban nem marad következmények nélkül. Másnap felfedezik a fejedelem és kamarásának hulláját, Alatiel és a herceg eltűnését. Morea meggyilkolt fejedelmének öccsét választják fejedelemmé, aki azonnal nagy hadsereget gyűjt, és Athén ellen vonul, hogy bosszút álljon.

Erről persze Athén hercege is értesül, ő is elkezdi összehívni a csapatatit. Segítséget kap a konstantinápolyi császártól is, aki csapatai parancsnokaként fiát, Costantinót és unokáját, Manovellót küldi a herceghez.

A történet akkor vesz újabb fordulatot, amikor kiderül, hogy Athén hercegének felesége tudomást szerzett Alatielről és arról, hogy a szépséges nő a férje szeretője. A hercegi feleség pedig Constantinóhoz és Manovellóhoz fordul segítségért, akik a rokonai. Egész pontosan a hercegné Constantino húga.

Constantino és Manovello már egyébként is sokat hallottak Alatiel szépségéről, megkérik a herceget, hogy mutassa meg nekik. A herceg pedig – ostoba módon – eleget is tesz a kérésnek. Nem meglepő módon Constantino azonnal beleszeret a lányba, mindenáron birtokolni akarja.

A kedvező lehetőség akkor jön el, amikor Morea fejedelmének csapatai már Athén közelében járnak. Az athéni herceg – szövetségeseivel együtt – megszállja az athéni határt, készülődve a csatára. Constantino úgy találja, hogy ez remek lehetőség a lányrablásra, betegséget színlelve elhagyja csapatit és visszatér Athénba.

Ügyesen kihasználja hatalmát és húgának, a hercegnének a becsületén esett foltot, azzal veszi magához Alatielt, hogy nem elrabolni akarja, hanem csak a húga becsületén esett foltot akarja eltűntetni. Constantino hajón viszi a lányt Chios szigetére.

Alatiel persze megint búsul egy darabig, de nem meglepő módon Constantino – aki ne feledjük a konstantinápolyi császár fia – jóképű legény, hamar megvigasztalja.

A következő fordulat akkor következik be, amikor Osbech, a törökök királya megtudja, hogy ősi ellensége, a konstantinápolyi császár fia Chios szigetén tartózkodik a szeretőjével. Osbech szerint ez remek alkalom egy kis rajtaütésre és zsákmányolásra.

Megtámadja a szigetet, felégeti az egészet, hatalmas zsákmányt és rengeteg foglyot – köztük Alatielt – ejt, majd Szmirnába hajózik. Amikor közelebbről is szemügyre veszi a foglyokat, feltűnik neki Alatiel szépsége, azonnal beleszeret. A lány tehát most már a török király szeretője, sőt felesége lesz.

A Constantino elleni támadás azonban nem maradhat megtorlatlanul, a konstantinápolyi császár nem tűrheti a fia elleni merényletet. Szövetséget köt Basanóval, Cappadocia királyával, hogy két oldalról támadják meg a törököket.

Ez persze Osbech, a török király előtt sem maradhat rejtve, aki jónak látja először lépni. Seregével rátámad Basanóra, azonban a csatában vereséget szenved, ő maga is meghal.

Osbech, még a csata előtt rábízta Alatielt egyik bizalmasára, Antiocóra. Antioco pedig – micsoda fordulat! – rögtön beleszeretett a lányba, amit Alatiel – immár rutinosan – viszonzott is. Amikor megjött a hír, hogy Osbech elvesztette a csatát és az életét és Basanó serege Szmirna felé közeledik, Antioco és Alatiel összeszedik a török király legértékesebb kincseit és Rhodos szigetére menekülnek.

Itt azonban Antioco megbetegszik, haldoklik. Magához hívja egy ciprusi kereskedő barátját és rá hagyja a vagyont és Alatielt, majd meghal.

A kereskedő pedig a Ciprusba tartó hajóúton hamar beleszeret a lányba, aki pedig újabb védelmezőt – és szeretőt – talál ezzel magának.

A ciprusi kereskedő és Alatiel már viszonylag régen együtt élnek Cipruson, amikor a Ciprusi király egyik belső embere, Antigono, véletlenül megpillantja Alatielt. A lány szépsége persze megbabonázza, de emlékezteti is valakire a lány, de nem tud rájönni, hogy kire.

Alatiel is felfigyel Antigonóra, ő azonban azt is tudja, honnan ismerik egymást. A lány látta Antigonót még évekkel korábban apja, a szultán alexandriai udvarában. Hamarosan Antigonó is ráismer a szultán lányára, csodálkozva kérdezi, hogy mi történt vele, hiszen a szultáni udvarban már évek óta halottnak hiszik.

Alatiel ekkor elmeséli hánytatott sorsát és kalandjait, de biztos benne, hogy nem térhet vissza a szultánhoz, hiszen az évek során nyolc férfi szeretője volt. Antigonó azonban ennél okosabb, ő meglátja a saját lehetőségét a lány történetében. Ekkor jön kapóra, hogy a lány nem beszélte a nyelvet, mert így egyik szeretője sem tudta, hogy valójában kicsoda. Az emberek nem tudják összekötni Alatielt és a szultán lányát.

„- Madonna, mivel hányattatásaid során titokban maradt, hogy ki vagy, én visszaadlak atyádnak, ki bizonyosan még jobban fog szeretni, mint bármikor annak előtte, azután pedig feleségül adlak Garbo királyához.”

Antigono fejében máris kész a terv, amibe Alatielt is beavatja. Antigono elmegy a ciprusi királyoz és elmondja, hogy megtalálta a babilóniai szultán rég halottnak hitt lányát. Ciprus királya bizonyára jó pontokat szerezhetne a nagyhatalmú szultánnak, ha – Antigono kíséretében – visszaküldené őt a szultánhoz.

Ciprus királya így is tesz, Alatiel hazatér az apjához. A szultán – az első öröm után – persze kíváncsi rá, hol, hogyan töltötte lány az elmúlt éveket.

Alatiel pedig – Antigono tanácsára – egy egészen más történetet ad elő, mint ami a valóságban megtörtént:

Eszerint a hajótörés után Alatiel egy apácakolostorba került, ahol éveken át élt. eleinte nem beszélte a nyelvet, nem tudott kommunikálni. Később megtanulta a nyelvet és a szokásokat, de akkor meg attól kezdett el félni, hogy az apácák megölik, h kiderül róla, hogy nem keresztény.

Ezért azt hazudta, hogy egy ciprusi kereskedő lánya, aki hajótörést szenvedett. Az apácák vezetőjének segítségével került vissza ciprusra, ahol találkozott Antigonóval, így menekült meg.

Alatiel történetét Antigono is megerősíti – naná! –, sőt, még rá is tesz egy lapáttal, mondván, hogy tudakozódott a lány kolostorban eltöltött idejéről, ahol megerősítették, hogy Alatiel mennyire erkölcsös életet élt. Így a szultán hisz nekik, egyébként is határtalan az öröme, amiért visszakapta rég halottnak hitt lányát.

A szultán gazdagon megajándékozza Antigonót, majd az eredeti elképzelés szerint férjhez adja Alatielt Garbo királyának.

„Az pedig, ki már nyolc férfival talán tízezerszer ölelkezett, szűz leány gyanánt feküdt melléje, s elhitette vele, hogy valóban az; s királynő gyanánt hosszú időn által boldogan élt együtt vele. Annak okáért mondották: elcsókolt csók nem vész kárba, megújul a hold módjára.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..