Giovanni Boccaccio – Dekameron – Negyedik nap – Olvasónapló

Negyedik nap tizedik novella

Mesélő A novella
Dioneo főbb szereplői helyszíne
Mazzeo della Montagna, az orvos
Mazzeo della Montagna felesége
Ruggieri da Jeroli, Montagna feleségének szeretője
A szolgálólány
A két uzsorás
A városbíró
Salerno

Ne felejtsük el Dioneo kiváltságát, aki azt kérte, hogy minden nap ő mondhassa el az utolsó novellát, aminek témája eltérhet az aznapra meghatározottól!

Élt Salerno városában egy híres orvos, Mazzeo della Montagna. Montagna már öreg ember volt, ennek ellenére egy fiatal és csinos hölgyet vett feleségül, akivel viszont nem foglalkozott annyit, főleg a hálószobában, mint amennyit az asszony szükségesnek tartott volna.

Montagna felesége ezért elhatározza, hogy szerető után néz. Meg is találja az ideális jelöltet Ruggieri da Jeroli személyében.

Ruggieri da Jeroli nemesi származárú volt ugyan, de nagy gazember is, városszerte ismert volt kicsapongásairól, rablásairól, duhaj életmódjáról.

Montagna felesége ezzel nem sokat törődött, mert tetszett neki az ifjú és hamarosan elérte, hogy Ruggieri da Jeroli belészeressen és a szeretője legyen.

Ezután azon Montagna felesége megpróbálja megváltoztatni, jó útra téríteni a férfit, több-kevesebb sikerrel.

Egy nap Montagna mesterhez egy súlyos beteget hoznak, akiről a doktor megállapítja, hogy műteni kell a lábát. Montagna kever egy bódító italt, amit majd bead a betegnek, hogy az kibírja a fájdalmas beavatkozást, az itallal teli üveget leteszi a szobájában, de senkinek sem mondja el, mi van benne.

Az orvost azonban hirtelen egy tömegverekedés áldozataihoz hívják el, ahol az ellátás valószínűleg egész éjszakai el fog tartani, így a műtétet másnapra halasztja.

Felesége pedig kihasználja az alkalmat, hogy az öreg orvos nem tölti otthon az éjszakát és elhívja a szeretőjét, akit bezár addig a hálószobába, amíg a ház el nem csendesedik.

Ruggieri da Jeroli pedig megszomjazik a várakozásban és megissza annak az üvegnek a taralmát, amit az orvos hagyott ott az altatóval. Persze hamarosan elálmosodik és elalszik.

Érkezik a feleség, aki hiába próbálja felébreszteni Ruggieri da Jerolit, úgy tűnik, a férfi meghalt. A feleség kétségbe esik, egyrészt mert valóban szerette a férfit, másrészt pedig mert most a férje hálószobájában van összezárva egy hullával.

Az egyik szolgálójától kér tanácsot, aki elmondja, hogy a szomszéd asztalos műhely mellett látott egy ládát, tegyék bele abba a férfit, ejtsenek rajta két-három tőrszúrást és tegyék ki az utcára. Mivel Ruggieri da Jeroli városszerte ismert zsivány volt, mindenki azt fogja gondolni, hogy valaki leszúrta és a ládában rejtette el.

Az asszony belemegy a dologba, csak a tőrszúrásokba nem egyezik bele – Ruggieri da Jeroli nagy szerencséjére – mert nem akarja szerelme holttestét meggyalázni.

A szolgálólány segítségével tehát leviszik a férfit, akit halottnak hisznek és beleteszik az udvaron álló ládába.

Néhány nappal korábban az egyik szomszéd házba két fiatalember költözött, akik uzsoraügyletekkel foglalkoztak, ennek megfelelően rendkívül fukarok voltak. Nekik éppen bútorokra volt szükségük, többek között egy ládára is, ezért úgy döntenek, hogy minek vegyenek, ha lophatnak is, ezért éjszaka – miután a feleség és a szolgálólány már belerakták Ruggieri da Jerolit – ellopják a ládát az udvarról és a feleségeik hálószobája mellett helyezik el.

Ruggieri da Jeroli hamarosan felébred, de nem tudja hol van. Arra gondol, hogy talán elaludta Montagna feleségnek hálószobájában, a férj hazatért, a feleség pedig ebbe a ládába rejtette, amire ő nem ébredt fel.

Kicsit sántít a magyarázat, ezt Ruggieri da Jeroli is érzi, de nem tud jobbat kitalálni. A láda azonban egyre kényelmetlenebb lesz, Ruggieri da Jeroli fészkelődni kezd benne, mire hatalmas robajjal leesik a láda fedele, felébresztve a szomszédban az uzsorások feleséget, akik azonban nem mernek megszólalni.

Ruggieri da Jeroli kimászik a ládából és egy ismeretlen házban találja magát, ahol a sötétben próbál botorkálni valamerre. Közben az uzsorások feleségei is magukhoz térnek a félelemből és elkezdenek Tolvaj!-t kiabálni.

Erre az utcáról betódulnak az emberek, elfogják Ruggieri da Jeroli és a városbíró elé viszik, aki rablás kísérletével vádolja meg a férfit, aki azt sem tudja, hogy került az uzsorások házába. Mivel azonban kínpadra vonják, inkább bevallja a rablást, csak ne kínozzák tovább.

Másnap tehát hamar híre megy, hogy Ruggieri da Jeroli a városszerte ismert tolvaj és garázda megpróbálta kirabolni az uzsorások házát.

A hír persze Montagna feleségéhez és a szolgálólányhoz is eljut, aki elcsodálkoznak, hiszen ők beletették a férfit egy ládába, mert halott volt, akkor hogyan tudott után még rabolni?!

A helyzet végül tisztázódik, mert megérkezik az orvos, aki nagy lármát csap, amikor megtalálja a szobájában a kiürült üveget, amiben az altató volt. Ebből a felesége megérti, hogy Ruggieri da Jeroli nem halt meg, csak elaludt, amikor beletették a ládába, amit pedig valószínűleg  az uzsorások loptak el. Így került Ruggieri da Jeroli oda.

A előzményeket így már tudják, de baj még nincs elhárítva, mert Ruggieri da Jerolit másnap a bíró valószínűleg halálra ítéli. Montagna feleségének azonban mentő ötlete támad.

A szolgálója magára vállalja a dolgot, vagyis bevallja az orvosnak, hogy ő – azaz a szolgáló – hívta Ruggieri da Jerolit az orvos házába, ahol a férfi megitta az alttót, amiről nem tudták, hogy altató, és azt hitték meghalt.

Ezután a szolgáló egyedül tette ládába a halottnak hitt férfit, és a ládát utána az uzsorások lopták el.

A szolgáló ezután bemegy a börtönbe Ruggieri da Jerolihoz és elmondja neki is ezt a verziót, majd a bíróhoz megy és ott is ugyanezt mondja. A bíró pedig kihallgatja az orvost, aki megerősíti a lány sztoriját, majd Ruggieri da Jerolit, aki szintén.

A bíró ezután pénzbírságra bünteti az uzsorásokat és szabadon engedi Ruggieri da Jerolit

Mindenki elmondta a maga novelláját, Dioneo vicces története kissé feledtette a korábban elhangzott komor hangulatú meséket.

A király a következő napra Fiammettát nevezi ki utódjául, vagyis ő lesz a másnapi királynő. Fiammetta pedig meghatározza az új témát:

„ki-ki készülődjék, hogy holnap oly szerelmesekről kell novellát mondanunk, kik kemény és siralmas megpróbáltatások után megnyerték boldogságukat.”

A nap további része ezután pihenéssel, játékkal, énekléssel telik. Fontos kiemelni Filostrato – az aznapi király – által énekelt szomorú dalt, amiben Filostrato egy viszonzatlan szerelemről énekel, vagyis valakibe szerelmes lett, de az illető nem viszonozza érzelmeit.

„Eme dalnak szavai nyilván megmutatták Filostrato lelkének állapotját s ennek okát; s talán még világosabban elárulta volna ezt egyik hölgynek arca, ki a táncban volt, hahogy a leszálló éjszaka el nem födözte volna az arcába szökkenő pirulását.”

-Vége a Dekameron negyedik napjának olvasónaplójának-

A Dekameron ötödik napjának olvasónaplóját itt találod




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..