Homérosz – Odüsszeia – Olvasónapló

Ötödik ének: Odüsszeusz tutaja.

Az Odüsszeia olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:

• Odüsszeusz 10 kalandja
• Odüsszeusz ellenfelei a kalandok során
• Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés
• A trójai faló története
• Létezhetett-e a trójai faló?
• Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

 

Eközben az Olümposzon az istenek újabb gyűlést tartanak, ahol Pallasz Athéné panaszolja apjának, Zeusznak, hogy nem történt előre lépés Odüsszeusz ügyében.

Odüsszeusz még mindig Kalüpszó nimfa szigetén „raboskodik”, ráadásul most már a kérők is meg akarják ölni a fiát, Télemakhoszt.

Pallasz Athéné tehát durcás, így Zeusz sem tehet mást, most már tényleg elküldi Hermészt, hogy parancsolja meg Kalüpszó nimfának, ideje elengednie Odüsszeuszt.

Hermész pedig felcsatolja repülő saruját és máris Kalüpszó szigetén terem, ahol csodálatos fák állnak, és Kalüpszó barlangja előtt négy forrás is csobog.

Kalüpszó, ha nem is örömmel, de tisztelettel fogadja Hermészt és megvendégeli ambróziával és nektárral.

Hermész átadja az üzenetet: Zeusz parancsára el kell engednie Odüsszeuszt, mert elérkezett az ideje, hogy a sokat bolyongott hős végre hazatérhessen.

Kalüpszónak nem tetszik a dolog, kijelenti, hogy az istenek irigyek rá, amiért beleszeretett egy halandó férfiba. Éppen Zeusz volt az, aki villámával elsüllyesztette Odüsszeusz hajóját. A szerencsétlenséget csak Odüsszeusz élte túl, minden társa a tengerbe veszett és Kalüpszó mentette ki a fadarabba kapaszkodó férfit.

Kalüpszó azonban azt is tudja, hogy Zeusszal nem érdemes ujjat húzni, ezért végül beleegyezik: menjen Odüsszeusz, amerre akar, és ehhez minden segítséget megkap Kalüpszótól.

Hermésznek csak ez a lényeg, az üzenetet átadta, Kalüpszó pedig megígérte, hogy betartja a parancsot, tehát távozik.

Odüsszeusz ezalatt a sziget partján ücsörög és bánatosan vágyakozik haza. Kezdetben még ő is szerette Kalüpszót, mostanra a honvágya már erősebb, szeretne hazajutni, de Kalüpszó bűvölete nem engedi, így kénytelen az éjszakákat a nimfával tölteni (szegény…)

Kalüpszó megkeresi Odüsszeuszt és közli vele, hogy isteni parancsra eljött az ideje, hogy hazamenjen. Fogjon hát fejszét, döntsön ki fákat, készítsen tutajt, Kalüpszó pedig ellátja élelemmel és itallal, sőt még szelet is támaszt, amivel Odüsszeusz elhajózhat.

Odüsszeusznak azonban már túl sok dolga volt az istenekkel, nem hisz Kalüpszónak. Kijelenti, hogy csak akkor hiszi el a nimfa szavait, ha az megesküszik, hogy nem akar semmi rosszat Odüsszeusznak, hanem valóban elengedi.

Kalüpszó pedig leteszi a nagyesküt, majd Odüsszeusszal közösen megvacsoráznak. Vacsora közben Kalüpszó tesz egy utolsó kísérletet, hogy lebeszélje Odüsszeuszt a hazaútról. Egyrészt halhatatlanságot ajánl neki, ha marad, másrészt megjegyzi, hogy még nagyon sok szenvedés és gyötrelem várja a hőst, mire tényleg hazaér. Ráadásul Pénelopé, Odüsszeusz felesége, akiért annyira vágyakozik a férfi, soha nem lesz (volt) olyan szép, mint amilyen Kalüpszó nimfa.

Odüsszeuszt azonban sem a halhatatlanság ígérete, sem a beígért sok szenvedés nem akadályozhatja meg, hogy útra kelljen.

Másnap aztán Odüsszeusz Kalüpszó útmutatása alapján nekiáll a tutaj elkészítésének, ami 20 fatörzsből áll és négy napig készül.

Az ötödik nap pedig útra kel Odüsszeusz. 17 napon keresztül hajózik a tengeren, és a phaiákok földje már látótávolságra van, amikor új csavar következik a történetben.

Poszeidón ugyanis visszatér az aithiopoktól és rögtön észreveszi, hogy Odüsszeusz sorsában nagy változás állt be, amíg távol volt.

Abból, hogy Odüsszeusz eljött Kalüpszó nimfa szigetéről, Poszeidón arra következtet – jogosan –, hogy ez csak Zeusz parancsára és/vagy beleegyezésével történhetett. A főistennel pedig Poszeidón sem mer összeakaszkodni, ahhoz azonban elég a hatalmas, hogy Odüsszeusz útját megnehezítse.

Hatalmas vihart támaszt tehát, ami eltöri a tutaj árbocát, tengerbe sodorja a vitorlákat, sőt magát Odüsszeuszt is, aki alig tud visszakapaszkodni a tutaj roncsára.

Odüsszeuszt végül egy tengeri istennő, Ínó segíti ki szorult helyzetéből: odaadja neki a saját fátylát azzal az utasítással, hogy Odüsszeusz vetkőzzön le és ugorjon a tengerbe, hagyja a tutajt magára. Az isteni fátylat húzza ár a melle alatt és annak segítségével úszva el fogja érni a phaiákok földjét. Ha már partot ért, akkor dobja vissza a tengerbe a fátylat, de úgy, hogy közben nem néz oda.

Ínó egyébként a Thébai-mondakörből lehet ismerős a gyakorlottabb mitológia fanoknak. Kadmosz lánya ő, tehát abból a családból származik, amelyikből Oidipusz és Antigoné is.

Odüsszeusz már meg sem lepőik azon, hogy ismét az istenek játszószerévé vált, de azért annyi esze van, hogy ne teljesítse azonnal Ínó parancsát.

Úgy dönt, hogy addig a tutajon marad, amíg az egyben van, és csak akkor ugrik a vízbe az isteni fátyollal, ha a tutaj összekötözött fatörzsei már nem bírják a vihart.

Így is lesz, Poszeidón egy hatalmas bullámmal darabokra töri a tutajt, Odüsszeusz alig tud megkapaszkodni az egyik fatörzsben. Gyorsan levetkőzik és áthúzza a melle alatt Ínó fátylát.

Poszeidón csak a tutajt akarta elpusztítani, Odüsszeuszt nem meri megölni, ezért távozik.

Ekkor nyúl bele az eseményekbe Pallasz Athéné, aki lecsendesíti a Poszeidón által felkorbácsolt szeleket.

Odüsszeusz két napig hánykolódik a tengerben, mire a harmadik napon meglátja végre a phaiákok földjét.

A veszélyek azonban még korántsem múltak el, ugyanis az egész part sziklákból áll, sehol sem látszik öböl, vagy olyan hely, ahol Odüsszeusz biztonságosan partra léphetne.

Odüsszeusz azért próbálkozik, de a hullámok a sziklás parthoz vágják, ahol sikerül ugyan neki megkapaszkodni, de a visszahúzódó hullámok újra magukkal sodorják, lehorzsolva a bőrét.

Végül Odüsszeusz sokáig úszik párhuzamosan a parttal, míg végre meglát egy folyót, ami a tengerbe ömlik. A folyós istenéhez fohászkodik, hogy sikerüljön neki felúsznia a vizén, és az isten meghallgatja.

Odüsszeusz tehát végre partra jut, de teljesen ki van merülve. Egész teste fel van puffadva attól, hogy napokig sós vízben ázott, orrán-száján dől kifelé a tengervíz.

Gyorsan visszadobja Ínó fátylát a folyóba, majd eltöpreng azon, hogy hogyan tovább.

Ott áll egy ismeretlen ország földjén, meztelenül, ráadásul sötétedik. Ha a folyóparton marad, akkor reggelre megfagy, ha bemegy a közeli erdőbe, akkor is megfagy, vagy megeszik a vadállatok.

Végül mégis az erdő mellett dönt, szerencsére talál egy olyan helyet, ahol a szorosan összeérő faágak és bokrok egy természetes rejtekhelyet képezne, ahol kényelmesen elbújhat és annyira nem is fázik.

Odüsszeusz fáradtan álomba merül.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!