Homérosz – Odüsszeia – Olvasónapló

Nyolcadik ének: Odüsszeusz a phaiákok között.

Az Odüsszeia olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:

• Odüsszeusz 10 kalandja
• Odüsszeusz ellenfelei a kalandok során
• Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés
• A trójai faló története
• Létezhetett-e a trójai faló?
• Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

 

Másnap aztán Alkinoosz – ígéretéhez híven – valóban népgyűlést hív össze, hogy megvitassák az ismeretlen hazasegítésének lehetőségét.

Ne feledjük a phaiákok még mindig nem tudják, hogy ki is valójában a vendégük.

A népgyűlés összehívásába Pallasz Athéné is besegít, aki Alkinoosz hírnökének alakjában mindenkit arra buzdít, hogy vegyen rész a gyűlésen, sőt még tovább megy, mert amikor a gyűlés már összeült, akkor Odüsszeuszra isteni bájt bocsát, amitől mindenki szépnek, daliásnak látja.

A gyűlése tulajdonképpen nem is történik tanácskozás, csak Alkinoosz hirdeti ki a döntését: az ismeretlen vendéget mindenképpen haza kell juttatni, mert erre kötelezi őket a szokás.

Tehát készítsenek fel egy hajót, és az 52 legjobb phaiák evezős álljon készen az indulásra.

Alkinnosz ezután a phaiák vezetőket és fejedelmeket lakomára hívja a palotájába és hírnököt küld a vak lantoshoz, Démodokoszhoz, hogy csatlakozzon a társasághoz és szórakoztassa őket.

Alkinoosz, a király tehát kiadta parancsait, rögtön neki is kezdenek a hajó felkészítésének, a vezetők pedig a palotába vonulnak.

Megtörténik a szokásos áldozás az isteneknek, majd lakomáznak, végül Démodokosz kezd el énekelni.

Démodokosz dala érzékenyen érinti Odüsszeuszt, mert éppen egy olyan éneket mond el, ami Odüsszeusz és Akhilleusz egy vitáját meséli is.

Odüsszeusz alig tudja elrejteni könnyeit Trója alatt elesett barátjáról hallva, de elérzékenyülését csak Alkinoosz vesz észre, aki éppen ezért azt javasolja, hogy vessenek véget a lakomának, és kezdjenek hozzá a vendég tiszteletére rendezett versenyeknek.

Az ötlet tetszik a phaiák fiataloknak, és Odüsszeusz is megkönnyebbül.

Az első versenyszám a futás, amit Alkinoosz egyik fia, Klütonész nyer meg. Az ezt követő birkózást Eurüalosz nyeri, a távolugrást Amphialosz, a koronghajítást Elatreusz, míg ökölvívásban Alkinoosz másik fia, Láodamász bizonyul a legjobbnak.

A versenyszámok győztesei közül Láodamász és Eurüalosz annyira felhevülnek, hogy a vendéget, Odüsszeuszt is rá akarják venni, hogy vegyen részt a versenyekben.

Láodamász szerint az ismeretlen elég izmosnak tűnik ahhoz, hogy esélye is legyen, és a férfiak életének egyébként is a versengés és a győzelem ad értelmet.

Láodamász szavaiból kiérződik, hogy tulajdonképpen kihívást intézett a vendéghez, érzi ezt Odüsszeusz is, de próbál hárítani:

Azt mondja, hogy az ő gondolatait a hazatérés köti le, amiatt aggódik, nem érdeklik túlzottan a versenyek.

Ekkor Eurüalosz szól bele a beszélgetésbe, szerinte a vendég nem úgy viselkedik, mint egy igazi férfi, hanem inkább, mint egy kereskedő, akit csak a haszon érdekel.

Eurüalosz gyakorlatilag kétségbe vonta Odüsszeusz férfiasságát, amit persze már ő sem tűrhet komoly presztízsveszteség nélkül.

Odüsszeusz dühösen felpattan, felkap egy diszkoszt, nagyobbat és nehezebbet, mint amivel az ifjak addig dobtak és könnyedén jóval túldobja a legnagyobb phaiák dobást is.

Odüsszeusz azonban nem áll meg itt, kijelenti, hogy bármilyen számban hajlandó bárkivel kiállni, ha már egyszer feldühítették. Tessék, itt áll, jöhetnek a próbálkozók, ökölre, birokra, futásra, bárkivel kiáll, vagy íjjal célba lövésre, hiszen elég trójait lőtt ő le, amikor Trója alatt harcolt.

Ezzel Odüsszeusz tulajdonképpen elszólta magát, de Alkinoosz – most még – úgy tesz, mintha ezt nem hallotta volna. Inkább megpróbálja csitítani Odüsszeusz – egyébként jogos – haragját és Láodamász és Eurüalosz sértéseit a fiatalságuknak tudja be.

Inkább arra buzdítja a phaiákokat, hogy mutassák be a vendégnek, hogy táncban is ők a legjobbak.

A feszültség enged, a versenyszámoknak helyet adó területet elsimítják és Démodokosz énekére és lantjátékára csodás táncot járnak, Odüsszeusz ámulattal figyeli őket.

Démodokosz pedig elénekli Árész és Aphrodité szerelmének történetét.

A játékok és a tánc végeztével Alkinoosz kijelenti, hogy a phaiákoknak 12 királyuk van, vele együtt 13, úgy illik tehát, hogy mindannyian megajándékozzák a vendéget. Mindenki adjon tehát neki egy szép köpenyt és egy tálentum tiszta aranyat.

Mostanra Eurüalosz is megszelídült és békülési szándéka jeléül egy pompás kardot ajándékoz Odüsszeusznak, aki örömmel fogadja.

A társaság visszatér a palotába, ahova addigra már megérkeztek a phaiák királyok ajándékai is. A díszes köpenyek számára Odüsszeusz még egy szép ládát is kap a királynőtől.

Következik a tisztálkodás, áldozás, majd a vacsora.

A lakoma után Odüsszeusz is jobb kedvre derül és felszólítja a lantos Démodokoszt, hogy énekeljen még a trójai háborúról, de most valami vidámabban. Énekelje el a faló történetét. És Démodokosz elénekli.

Ugyan nem az elejéről kezdi a történetet, de így is sok mindent megtudunk a falóról. Démodokosz dala ott vesz fel a fonalat, amikor a görögök már megépítették a lovat, odavitték a vár alá – belsejében az Odüsszeusz vezette görög harcosokkal – majd felgyújtották sátraikat és elhajóztak, mintha feladták volna az ostromot.

A trójaiak pedig tanakodtak, hogy mit tegyenek a lóval. Három opció játszott: üssék át a ló üregét dárdákkal, vagy a sziklákról gördítsék az egészet a tengerbe, vagy vigyék be a várba és ajánlják az isteneknek.

Mint tudjuk a trójaiak végül az utolsó verzió mellett döntöttek, amivel meg is pecsételték váruk és városuk sorsát.

Odüsszeusz  – bár ő kérte, hogy ezt a történetet énekelje a lantos – most sem bír az érzelmeivel, megint könnyek szöknek a szemébe, amikor Trójáról hall.

Szerencsére most is csak Alkinoosz veszi ezt észre, aki véget vet a lantos játékának, majd végre rákérdez, hogy ki is valójában a vendég, hogy hívják, honnan, milyen kalandok után érkezett hozzájuk és miért van az, hogy ennyire elérzékenyül, a Trója kerül szóba?

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!