Dzsida | Kétélű, hegyes végű lándzsafajta.
„Barátságra akarta talán hangolni maga iránt. – Hallgass, és dögölj le! – ordított az rá feleletül. S egyet rántott a dzsidáján, és tovább járta a maga útját a rabok mellett. Gergely kezdett rútul érezkedni a bilincsekben.” (II. rész 7. fejezet) |
Efendi | Jelentése: úr, uram. A török állami hivatalnokok, tanult emberek megjelenése, de a nem törököket is így nevezték, ha ki akarták fejezni irántuk a tiszteletet.
„Jumurdzsák az orvosok előtt meghajolt. Azok is bólintottak. – Efendik, ha lehet a beteggel szólanom, kedves dolgot cselekedhetnék a padisahnak.” (II. rész 10. fejezet) |
Eklézsia | Egy templomhoz tartozó egyházi és közigazgatási egység.
„- Hát te, papom – szólt Török Bálint a padra ülve -, mi az istennyilát csinálsz most már eklézsia nélkül?” (I. rész 16. fejezet) |
Faré | A fa korhadt, morzsalékos belső része. „A pap félholt volt. Az ajkán véres hab. A ruhája: mintha korpával hintették volna be. A farétől volt olyan. A robbanás eldöntötte a fát, s kivetette őt az üregből.” (II. rész 5. fejezet |
Feltollasodni | Itt azt jelenti, hogy felnőni.
„Márpedig, öcsém, mink együtt tollasodtunk fel az öreggel, együtt éltünk, együtt harcoltunk.” (I. rész 2. fejezet) |
Feredzse | Török női felsőruha.
„Aznap alkonyat felé egy fekete feredzsébe burkolt nő sietett át a piacon.” (IV. rész 12. fejezet) |
Feszület | Kereszt.
„Kristóf apród egy remekmívű, aranyos sisakot és egy kis ezüstfeszületet tett az asztalra. A karján még egy palástféle köpönyeg is volt.” (IV. rész 3. fejezet) |
Főmufti | A Török Birodalom legfőbb jogtudósa.
„A napnak nyolcadik órájában, vagyis a mi időszámításunk szerint délután két órakor, Bálint úr a szobájában aludt, mikor az ajtót rányitotta a bég, és betessékelte a főmuftit.” (III. rész 9. fejezet) |
Göböly | Hizlalt ökör.
„Egy nyúlánk apród kiabálva magyarázott a többinek: – Én itt voltam elejétől, de még a göbölyt sem úgy sütik itten, mint máshol.” (III. rész 4. fejezet) |
Gödény | A gödény egy madárfaj, hozzá kapcsolódik az „iszik, mint a gödény” mondásunk. A madár halakkal táplálkozik, és a halászat során könnyen táguló torokzacskójában akár 13 liternyi víz is elfér.
„Úgy iszik ez, mint a gödény! Csak iszik meg danol. Nem akar dolgozni az átkozott!” (II. rész 2. fejezet) |
Gönüllü | Török gyalogos katona, önkéntes. Gárdonyi nem teljesen helyesen használja, mert a gönüllük általában várvédő (és nem támadó) katonák voltak.
„De az utcákból felzúg a segítség: lovas akindzsik és gönüllük, puskás és dárdás janicsárok.” (IV. rész 12. fejezet) |
Gureba | Az Oszmán Birodalom arab és perzsa lakosságú tartományaiból toborzott zsoldos könnyűlovasság. Általában az elővédet alkották.
„- Ezek a gurebák – magyarázza Tulipán -, mindig ezek jönnek elöl. Ezek nem tiszta törökök. – Hát? – Arabok, perzsák, egyiptomiak, mindenféle kevert nép.” (II. rész 4. fejezet) „Aztán, hogy őeléje tolakodik ismét egy acélinges, turbános gureba, odakiált a mellette állóknak: – Így tapintsatok rá! A nyakát találta. A vér fölpreckel a falra, s a gureba oldalt forogva hull lefelé.” (IV. rész 17. fejezet) |
Gvárdián | A rendház főnöke a ferences, kapucinus és a minorita szerzetesrendeknél. Feladata általában a rendi szabályok betartásának ellenőrzése.
„Nekem pedig messze földről nemigen izenget más, csak a sajóládi gvárdián, aki atyámfia.” (I. rész 2. fejezet) |
Gyaur | Eredetileg a török hódoltság hivatalos közigazgatási szóhasználata szerint nevezték így a nem muszlimokat, azaz a keresztényeket. Később a kifejezés átment a mindennapi szóhasználatba is.
„- Jumurdzsák, te itt a halál küszöbén térdelve diskurálsz velem, és engemet bolondnak gondolsz. Avagy azt véled, nem tudom én, mit mond a Korán a gyaurnak tett esküről?” (I. rész 12. fejezet) „- Tudd meg, ki volt a markodban, ostoba gyaur! Én ama híres jaja pasi Oglu Mohamed fia vagyok. Kaphattál volna értem zsákkal az aranyból!” (I. rész 12. fejezet) „- Hát verjen meg Allah, te rothadt szívű gyaur! Bilincsben őszülj meg! Özvegyed, árvád legyen, mielőtt meghalnál! Tanítson meg Allah háromszor úgy sírni, mint ahogy én sírok, mielőtt a pokolra löknék a lelkedet!” (II. rész 17. fejezet) „- Gyaur – szólt a török elébe lépve -, ismersz-e engem? A pap nem felelt.” ( II. rész 10. fejezet) „Az aga is vacsorázik már. A rizskásás ürüt ezüsttálban tette eléje a szőnyegre a szakácsa. Csak az ujjával eszik, mert hát késsel és villával enni fölösleges is, illetlen is. Csak a tisztátalan, kutyahitű gyaurok esznek szerszámmal és asztalról.” (III. rész 5. fejezet) |
A szószedetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Kedves Zsiráf!
Nagyon tetszik az olvasónaplód! az ,,Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok” részben van egy pár szó amit nem találtam meg, de nagyon kéne a jelentésük:
-kerengő dervis
-janicsár
-mangál
-müezzin
-Tulipánünnep
-perzsa gyászünnep
-szandzsák
-palotás
-lutheránus
-borbély
Kedves Eszti!
-kerengő dervis
Keresd a dervisnél.
-janicsár
Benne van.
-mangál
„Kis terembe vezették. Nem volt abban egyéb, csak egy szőnyeg s azon egy vánkos. A vánkos mellett meg óriás rézmedence, hasonlatos a budai templom sárgarézből való keresztelő-medencéjéhez, csakhogy nem oszlop tartotta, hanem egy márványlap, s nem víz volt benne, hanem parázstűz.
Török Bálint ismerte már azt a bútort: mangál a neve. Az a kályha télen a török földön.”
-müezzin
Ő az a személy, aki a mohamedánokat hangosan kiabálva/énekelve imára hívja a minaretek tetejéről.
-Tulipánünnep
„- Kapudzsi efendi – szólott Török Bálint -, mi van ma, hogy úgy trombitálnak?
– Tulipánünnep – felelte a várnagy. – A szerájban az éjjel nem alszanak.
S odább lépett.
A rabok tudták már, mi az. Tavaly tavasszal is volt olyan ünnep. Olyankor a szultán minden asszonya ott van a szerájkertben.
A szultán női sátorokat állíttat fel a tulipánágyak körül, és a sátorokban az alsórendű háremi nőkkel mindenféle csecsebecsét, gyöngyöket, selyemszöveteket, kesztyűt, harisnyát, cipőt, fátyolt és más efféléket árultat.
Az ő egynéhány száz asszonya sohase mehet ki a bazárba, hát esztendőben egyszer ott örülnek annak, hogy pénzt szórhatnak.
A kert olyankor zsibong a jókedvtől. A palotabeli papagájok, rigók, fülemilék és kanári-madarak kalitkástól fel vannak függesztve a fákra és bokrokra, s versenyt énekelnek a muzsikával.
Este aztán kigyulladnak a Boszporusz egy hajóján az illatos fáklyák és tarka papírlámpások, s az egész hárem zeneszóval hajókázik le a Márvány-tengerig.”
-perzsa gyászünnep
Vallási körmenet, a harmadik rész 7. fejezetében van szó róla, a könyvben tudsz utána olvasni, mert az olvasónaplóban nincs részletezve.
-szandzsák
Török közigazgatási/területi egység, szó szerint zászlót jelent, kb. a magyar vármegyének felel meg.
-palotás
A királyi udvarban szolgálatot teljesítő katona/testőr.
-lutheránus
A református egyház egyik ágának tagja, nevüket Luther Mártonról kapták.
-borbély
A regénybeli jelentése seborvos, de egyébként használják fodrász jelentésben is.
Üdv:
Zsiráf