| Pápista | Katolikus
„Pápista vagy, vagy újhitű? – kérdezte a pap.” (I. rész 2. fejezet) |
| Pattantyús | Tüzér. „A topcsik már mind a három ágyúba belenyomták a golyót. A három pattantyúsuk lángoló kanócot tartott a kezében. Egy topcsi mögötte megköpködte a tenyerét, s a tarkóját fölfelé simogatva nézett a vár felé.” |
| Pej | Lószín. A hosszúszőrök, mint a sörény és a farok fekete színű, a rövidszőrök barnás árnyalatúak, a bőr palaszínű. A pej lószínen belül is számos további árnyalat van: pl. gesztenyepej, meggypej, stb.
„A maga sötét pej kis lovát kantáron vezeti.” (I. rész 1. fejezet) „Valóban, a feszült képű, félszemű arab janicsár léptetett velük szemben egy alacsony, erős szügyű pej paripán. Az öltözete ékesebb, mint a többié. Hosszú, fehér süvegén óriás strucctoll lengedez.” (II. rész 4. fejezet) |
| Pemet | Seprű.
„Mögötte a dervis mint valami szőrös ördög ült a lovon. Szorította és verte a lovát. A haja kibomlott a csomóból, és olyanná vált a feje, mint valami nagy, kócos pemet.” (III. rész 5. fejezet) |
| Piad | Gyalogos török katona.
„- Mi vagy? – Piad. – Eszerint gyalogos? – Az, uram.” (IV. rész 12. fejezet) |
| Piaszter | Csekély értékű török váltópénzt.
„-Mi az az Édesvíz? – A törökök mulatóhelye, az Aranyszarv-öböl végén. Pénteken odacsónakázik minden török család. Olyankor cseppen a cigánynak is egynéhány piaszter. A lányok táncolnak. A vénasszonyok jövendölnek.” (III. rész 7. fejezet) |
| Picsog | Sír, sírdogál, szipog
„Gergő csöndesen picsogva ül a pej hátán.” (I. rész 1. fejezet) |
| Piláf | Török egytálétel, ami általában rizsből és párolt birkahúsból készül.
„- De ha maga részeg, akkor hogy főz minekünk ebédet? – Főz a feleségem – felelte Tulipán, a hüvelykujjával az asszony felé bökve. – Főz túrós csuszát is. Az ám a jó! – De mink piláfot szeretnénk. – Főz azt is. Tud.” ((II. rész 2. fejezet) |
| Pizáng | Banánfa.
„A tavaszi nap langyos melegséggel öntötte el a kertet. A cédrusok, tuják és babérfák között virágzott már a tulipán meg a pünkösdirózsa. Fejük fölött egy vén pizáng öles levelei itták a napsugarat.” (III. rész 2. fejezet) |
| Porcfű | Más néven porcsinfű, gyom- és gyógynövény.
„Mint a fergeteg ugratnak át a patakon, s mikorra ők kardot kapnak, csihi-puhi! – csapkodják, vagdalják őket. Keresztül-át rajtuk ott teremnek a nagy porcfüves téren, amelyre a püspöki templom vet délutánonkint árnyékot.” (IV. rész 12. fejezet) |
| Puliszka | Kukoricakása.
„Gergely jó étvággyal evett. Oláhéknál bizony nem kapott délre egyebet, csak puliszkát.” (III. rész 4. fejezet) |
| Rézkása | Rizs.
„- Az már Rácország – sóhajtott az ember, s a térdét átfonta. – Ott kezdik vetni a rézkását.” (I. rész 4. fejezet) |
| Rőf | Régi hosszmérték. Pontos mérete helyenként és koronként változott, kb 60-80 centi.
„- Fogd ezt az ásót. Áss árkot a gödörtől addig a vadkörtefáig. Az árok itt az úton egy rőf mély legyen.” (II. rész 1. fejezet) „Jutalmad a királyén kívül most még csak két rőf stamet-posztó és egy forint.” (V. rész 3. fejezet) |
| Rudas | A lófogatok összeállításánál minden ló helyének megvolt a maga neve. Így pl rudas lónak a kocsirúd jobb oldalán általában a második helyen álló lovat hívták, feltéve, hogy négylovas kocsiról volt szó.
„Egy pillantással végigmustrálta a két lovat. A harmadik, a Gergelyé, az árnyékban legelt. Kicsi ló volt: hitványnak látszott. Móré feleletet se várt, csak eloldotta a rudast a kocsitól.” (I. rész 14. fejezet) |
A szószedetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Kedves Zsiráf!
Nagyon tetszik az olvasónaplód! az ,,Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok” részben van egy pár szó amit nem találtam meg, de nagyon kéne a jelentésük:
-kerengő dervis
-janicsár
-mangál
-müezzin
-Tulipánünnep
-perzsa gyászünnep
-szandzsák
-palotás
-lutheránus
-borbély
Kedves Eszti!
-kerengő dervis
Keresd a dervisnél.
-janicsár
Benne van.
-mangál
„Kis terembe vezették. Nem volt abban egyéb, csak egy szőnyeg s azon egy vánkos. A vánkos mellett meg óriás rézmedence, hasonlatos a budai templom sárgarézből való keresztelő-medencéjéhez, csakhogy nem oszlop tartotta, hanem egy márványlap, s nem víz volt benne, hanem parázstűz.
Török Bálint ismerte már azt a bútort: mangál a neve. Az a kályha télen a török földön.”
-müezzin
Ő az a személy, aki a mohamedánokat hangosan kiabálva/énekelve imára hívja a minaretek tetejéről.
-Tulipánünnep
„- Kapudzsi efendi – szólott Török Bálint -, mi van ma, hogy úgy trombitálnak?
– Tulipánünnep – felelte a várnagy. – A szerájban az éjjel nem alszanak.
S odább lépett.
A rabok tudták már, mi az. Tavaly tavasszal is volt olyan ünnep. Olyankor a szultán minden asszonya ott van a szerájkertben.
A szultán női sátorokat állíttat fel a tulipánágyak körül, és a sátorokban az alsórendű háremi nőkkel mindenféle csecsebecsét, gyöngyöket, selyemszöveteket, kesztyűt, harisnyát, cipőt, fátyolt és más efféléket árultat.
Az ő egynéhány száz asszonya sohase mehet ki a bazárba, hát esztendőben egyszer ott örülnek annak, hogy pénzt szórhatnak.
A kert olyankor zsibong a jókedvtől. A palotabeli papagájok, rigók, fülemilék és kanári-madarak kalitkástól fel vannak függesztve a fákra és bokrokra, s versenyt énekelnek a muzsikával.
Este aztán kigyulladnak a Boszporusz egy hajóján az illatos fáklyák és tarka papírlámpások, s az egész hárem zeneszóval hajókázik le a Márvány-tengerig.”
-perzsa gyászünnep
Vallási körmenet, a harmadik rész 7. fejezetében van szó róla, a könyvben tudsz utána olvasni, mert az olvasónaplóban nincs részletezve.
-szandzsák
Török közigazgatási/területi egység, szó szerint zászlót jelent, kb. a magyar vármegyének felel meg.
-palotás
A királyi udvarban szolgálatot teljesítő katona/testőr.
-lutheránus
A református egyház egyik ágának tagja, nevüket Luther Mártonról kapták.
-borbély
A regénybeli jelentése seborvos, de egyébként használják fodrász jelentésben is.
Üdv:
Zsiráf