Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok

Csutora Kulacs. Korong alakú, két oldalán domború fából kivájt üregű, kívül esztergályozott vagy faragott 5-8 literes bor- vagy pálinkatartó edény.

„Egy aszab ott ült éppen a kocsi mellett. Dárdája az ölében. Feje a kerékagyon. A csutora mellette.” (I. rész 5. fejezet)

Dákos Tőrszerű szúrófegyver, amit általában egy botban rejtettek el. Amíg ki nem húzták, addig úgy nézett ki, mintha egy sima bot lenne. Másik megnevezése: dákosbot

„Gergő sivalkodik.

– Csitt! – mondja a török, előkapva a dákosát.” (I. rész 1. fejezet)

Érdekesség, hogy a fejezet további részéből egyértelműen kiderül, hogy Gárdonyi itt a dákost simán csak a tőr szinonimájaként használja.

Deák Latin

„Ott a pap az ablakhoz állott, és magyarul olvasta a deák levelet” (I. rész 2. fejezet)

Nem összekeverendő a diákkal!

Defterdár Bár Gárdonyi török pénzügyminiszternek nevezi, ez nem teljesen igaz. A defterdár egy török közigazgatási egységi pénzügyi intézője volt, akinek fő feladata az adó beszedése volt. A tisztséget három évre lehetett megszerezni, és a jelöltek maguk mondták meg, hogy mennyi adót fognak beszedni az adott területen. A tisztséget nyilván az kapta meg, aki  legtöbb adót ígérte, és ez logikusan az adók folyamatos emelkedésével járt.

„a defterdár következett, egy ősz, meggörnyedt arab, a törökök pénzügyi minisztere.” (II. rész 4. fejezet)

Deli Török nem hivatásos (irreguláris) lovas katona.

„Egy májusi estén két fiatal lovas török érkezett a drinápolyi karavánszerájba. Magyaros ruha volt rajtuk: szűk, kék nadrág, kék atilla, sárga kendőöv, az övükben handzsár; vállukon bő, rozsdaszínű teveszőr köpönyeg, amelynek csuklyája a fejükre volt húzva. Első szempillantásra is látszott, hogy delik, akik csak háborúban szolgálják az igaz hit zászlaját, azontúl pedig rablásból élnek. A magyaros ruha voltaképpen török ruha: keleti nép mind a kettő. A delik mind törökök.” (III. rész 5. fejezet)

Dervis Mohamedán szerzetes, aki nagyrészt koldulásból tartja fenn magát. Több fajtája is volt, a regényben is megjelenik pl. a kerengő dervis.

„Egy magánosan haladó, egyszerű köntösű lovas. Előtte egy dervis kereng gépiesen egyforma sebességgel. A dervis fején másfél könyök magas teveszőr süveg. A két keze széjjel. Egyik tenyere az ég felé, a másik a föld felé. A szoknyája harangként terüldözik a forgástól.

– Kerengő dervis – magyarázta Tulipán.” (II. rész 4. fejezet)

„A két deli mellé egy félszemű, mezítlábas dervis telepedik. Semmi más ruha nincs rajta, csak egy bokáig érő, rozsdaszínű szőrköpönyeg. A köpönyeg madzaggal van körülkötve a derekán, s a madzagon olvasó és kopott kókuszdiócsésze lóg. A fején nincs süveg. Hosszú, kócos haja csomóba van kötve. Az a süvege. A kezében rézholdas, hosszú bot. Ruhája szürke az úti portól.” (III. rész 5. fejezet)

Dikics Kés.

„- Hát jó ez a sok fegyver, kapitány uram, de én ám elhoztam a dikicsemet is. – S fényes dikicset vont elő a köténye melledzőjéből. – Ha énnékem török jön, hát kihasítom evvel a hasát!” (IV. rész 9. fejezet)

Dolmány Török eredetű, térdig vagy combközépig érő férfi felsőruha, általában posztóból készült.

„A cigányon sokszorosan foltozott kék nadrág és ugyanolyan dolmány van.” (I. rész 3. fejezet)

„Az almagyari úton egy vágtató lovast lehetett látni. Süveg nélkül jött. Piros dolmánya szíjon röpdösött utána.” (IV. rész 3. fejezet)

Döröklő Ágyútömő vaspálca.

„A legény ágyútömő vaspálcát, vagy amint akkor mondták, döröklő-t vitt a vállán. A pálca végén kormos csöpű feketéllett.” (IV. rész 7. fejezet)

Drabant Gyalogos katona.

„- A néma barátok négy drabantot küldtek. Az egri káptalan kilencet.

– Kilencet? – mordult föl Bolyky Tamás, a borsodi puskások hadnagya. – Hiszen azoknak száznál is több a katonájuk!” (IV. rész 2. fejezet)

Dzsebedzsi Nehézvértes török gyalogos katona.

„A hegyoldalban a ragyogó vértezetű dzsebedzsik, s lent a Vadaskert felé a piros sapkás, lovas akindzsik nagy sokasága. Mi minden jön még utánuk!” (IV. rész 8. fejezet)

 

A szószedetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Visszajelzés: V.13. 6.o. | FELADATOK
  2. Kedves Zsiráf!
    Nagyon tetszik az olvasónaplód! az ,,Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok” részben van egy pár szó amit nem találtam meg, de nagyon kéne a jelentésük:
    -kerengő dervis
    -janicsár
    -mangál
    -müezzin
    -Tulipánünnep
    -perzsa gyászünnep
    -szandzsák
    -palotás
    -lutheránus
    -borbély

    Válasz
    • Kedves Eszti!

      -kerengő dervis
      Keresd a dervisnél.
      -janicsár
      Benne van.
      -mangál
      „Kis terembe vezették. Nem volt abban egyéb, csak egy szőnyeg s azon egy vánkos. A vánkos mellett meg óriás rézmedence, hasonlatos a budai templom sárgarézből való keresztelő-medencéjéhez, csakhogy nem oszlop tartotta, hanem egy márványlap, s nem víz volt benne, hanem parázstűz.
      Török Bálint ismerte már azt a bútort: mangál a neve. Az a kályha télen a török földön.”
      -müezzin
      Ő az a személy, aki a mohamedánokat hangosan kiabálva/énekelve imára hívja a minaretek tetejéről.
      -Tulipánünnep
      „- Kapudzsi efendi – szólott Török Bálint -, mi van ma, hogy úgy trombitálnak?
      – Tulipánünnep – felelte a várnagy. – A szerájban az éjjel nem alszanak.
      S odább lépett.
      A rabok tudták már, mi az. Tavaly tavasszal is volt olyan ünnep. Olyankor a szultán minden asszonya ott van a szerájkertben.
      A szultán női sátorokat állíttat fel a tulipánágyak körül, és a sátorokban az alsórendű háremi nőkkel mindenféle csecsebecsét, gyöngyöket, selyemszöveteket, kesztyűt, harisnyát, cipőt, fátyolt és más efféléket árultat.
      Az ő egynéhány száz asszonya sohase mehet ki a bazárba, hát esztendőben egyszer ott örülnek annak, hogy pénzt szórhatnak.
      A kert olyankor zsibong a jókedvtől. A palotabeli papagájok, rigók, fülemilék és kanári-madarak kalitkástól fel vannak függesztve a fákra és bokrokra, s versenyt énekelnek a muzsikával.
      Este aztán kigyulladnak a Boszporusz egy hajóján az illatos fáklyák és tarka papírlámpások, s az egész hárem zeneszóval hajókázik le a Márvány-tengerig.”
      -perzsa gyászünnep
      Vallási körmenet, a harmadik rész 7. fejezetében van szó róla, a könyvben tudsz utána olvasni, mert az olvasónaplóban nincs részletezve.
      -szandzsák
      Török közigazgatási/területi egység, szó szerint zászlót jelent, kb. a magyar vármegyének felel meg.
      -palotás
      A királyi udvarban szolgálatot teljesítő katona/testőr.
      -lutheránus
      A református egyház egyik ágának tagja, nevüket Luther Mártonról kapták.
      -borbély
      A regénybeli jelentése seborvos, de egyébként használják fodrász jelentésben is.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .