Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok

Kalamáris Tintatartó.

„Török Jancsi beletaszítja a lúdtollat a kalamárisba.” (II. rész 9. fejezet)

„A diákjai tekercsbe göngyölt papirosokat vittek. Posztósüvegük szélébe lúdtoll volt tűzve. Az övükön rézkalamáris lógott.” (II. rész 15. fejezet)

Kalendárium Évkönyv – elsősorban naptárként funkcionált, de számos egyéb hasznos dolog is volt benne: tanácsok a mindennapi élethez, szentek életrajzai, egyházi ünnepek, horoszkóp, később bővült a tartalom különböző stílusú és minőségű szórakoztató írásokkal is.

„Hát csak tedd félre az idei kalendáriumot, tisztelt olvasóm, és vedd elő gondolatban az 1533-it. „ (I. rész 1. fejezet)

Kallómalom A gyapjú nedves állapotában való tömörítésére szolgáló, vízzel hajtott szerkezet.

„Gergely be-benézett. Néhol kavicsos utat látott, meg egy-egy zöld mázas cseréptetővel fedett, kis kerti épületet. A rácsokon is itt-ott egy-egy vasholló ült, de némelyiknek már csak a lába volt meg. Gergely a lombokon át egynéhány rózsaszínű foltot látott. Női ruhák! Gergelynek a szíve kallómalomként dobogott.” (II. rész 15. fejezet)

Kamuka Hosszú szőrű kelme selyemből vagy gyapotból.

„- Hát van itt két ruha – mondja a diáknak.

És egy viseltes, meggyszín kamukaruhát meg egy köznapi kenderszövetet terít az asztalra.” (IV. rész 1. fejezet)

Kanta Széles szájú agyagedény, kanna.

„Nyílvesszőre fekete csepűt kötözött, és azt szurkozva folytatta:

– Minden éjjel kiabálnak ilyen ostobaságot. A múlt éjjel Mekcseynek kiabálták, hogy tiszteli a felesége: az Arszlán bég sátorában mulat.

Belemártotta a nyilat egy olajos kantába, és folytatta:” (IV. rész 12. fejezet)

Kánun Citeraszerű pengetős hangszer.

„A magyar ifjak még mindig ott kiabáltak, ahol előbb. A nagy sátorból kihangzott a török zene; pengedezett az érchúrú kánun, dörgött a sok koboz, és sivalkodtak a sípok.” (II. rész 21. fejezet)

Kapudzsi A török szultán testőrei. Érdekesség, hogy tisztjeik, a kapudzsi basik kézbesítették a szultán kivégzési parancsait, azaz a híres selyemzsinórokat.

„A lovászok után magas, lófarkas zászlók lengettek elő az úton. Háromszáz kapudzsi jött, valamennyi egyforma aranyhímzéses, fehér sapkában. Azok otthon a szultán házőrzői.” (II. rész 4. fejezet)

Kappan Herélt kakas.

„A bég sátora már készen állott, mikor a sereg estefelé nagy fáradtan odaérkezett.

A bég először is megfürdött a Dunában, azután kappant vágatott, és mikor a nap leereszkedett, kiült a sátora elé.” (II. rész 13. fejezet)

Karavánszeráj Útszéli fogadó a Török Birodalomban.

„A fogadó, vagyis amint ott mondják: karavánszeráj, egyforma a Kelet minden helységében. Nagy, ólmos tetejű épület; az udvarát embernyi magas kőfal keríti. A kőfal mellett belől egy másik kis alacsony és széles hátú, falféle kőépítmény van.” (III. rész 5. fejezet)

Katáng Kék virágú gyógynövény.

„A terem boltozatos volt, mint a többi, s a katángszínkék selyemboltozat csillagai az eget abban az órájában ábrázolták, amelyikben a nemzet Mátyást királyának választotta.” (II. rész 16. fejezet)

Katekizmus A hitoktatás tankönyve, a keresztény hit bemutatása dialógusos, kérdezz-felelek formában.

„Vacsorához ültek. Az asztalfőt Törökné foglalta el, az asztalvéget meg Bálint úr. A vendégek vacsora alatt kifaggatták a gyerekeket, hogy miből mit tudnak. Külö­nösen a Bibliát meg a katekizmust kérdezgették.” (II. 9. fejezet)

Káziaszker A török hadsereg főhadbírója
Kengyelfutó A főurak kocsija, lova mellett, előtt futó szolga, vagy futár.

„- Hátha valami kengyelfutó jön a királytól, csakhogy megbetegedett az úton! – vélekedett Mekcsey.” (IV. rész 9. fejezet)

Kepe Más néven banonakereszt, a learatott gabonakévék, amiket még nem csépeltek ki.

„Mindazonáltal félelmes sokasággal robognak szembe a perzsa gurebák. De hiába zúdulnak a mi bőszülten nekik rontó századunknak! Véres utca nyílik rajtuk, s jobbra-balra huppognak, mint a szélvésztől szétszórt kepék.” (IV. rész 12. fejezet)

Kipányváz Kiköt. Itt azt jelenti, hogy a lovakat úgy kötik ki, hogy azok legelni tudjanak, de ne kóborolhassanak el.

„A törökök egy alkalmas tisztáson kipányvázták a lovakat.” (I. rész 3. fejezet)

 

A szószedetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Visszajelzés: V.13. 6.o. | FELADATOK
  2. Kedves Zsiráf!
    Nagyon tetszik az olvasónaplód! az ,,Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok” részben van egy pár szó amit nem találtam meg, de nagyon kéne a jelentésük:
    -kerengő dervis
    -janicsár
    -mangál
    -müezzin
    -Tulipánünnep
    -perzsa gyászünnep
    -szandzsák
    -palotás
    -lutheránus
    -borbély

    Válasz
    • Kedves Eszti!

      -kerengő dervis
      Keresd a dervisnél.
      -janicsár
      Benne van.
      -mangál
      „Kis terembe vezették. Nem volt abban egyéb, csak egy szőnyeg s azon egy vánkos. A vánkos mellett meg óriás rézmedence, hasonlatos a budai templom sárgarézből való keresztelő-medencéjéhez, csakhogy nem oszlop tartotta, hanem egy márványlap, s nem víz volt benne, hanem parázstűz.
      Török Bálint ismerte már azt a bútort: mangál a neve. Az a kályha télen a török földön.”
      -müezzin
      Ő az a személy, aki a mohamedánokat hangosan kiabálva/énekelve imára hívja a minaretek tetejéről.
      -Tulipánünnep
      „- Kapudzsi efendi – szólott Török Bálint -, mi van ma, hogy úgy trombitálnak?
      – Tulipánünnep – felelte a várnagy. – A szerájban az éjjel nem alszanak.
      S odább lépett.
      A rabok tudták már, mi az. Tavaly tavasszal is volt olyan ünnep. Olyankor a szultán minden asszonya ott van a szerájkertben.
      A szultán női sátorokat állíttat fel a tulipánágyak körül, és a sátorokban az alsórendű háremi nőkkel mindenféle csecsebecsét, gyöngyöket, selyemszöveteket, kesztyűt, harisnyát, cipőt, fátyolt és más efféléket árultat.
      Az ő egynéhány száz asszonya sohase mehet ki a bazárba, hát esztendőben egyszer ott örülnek annak, hogy pénzt szórhatnak.
      A kert olyankor zsibong a jókedvtől. A palotabeli papagájok, rigók, fülemilék és kanári-madarak kalitkástól fel vannak függesztve a fákra és bokrokra, s versenyt énekelnek a muzsikával.
      Este aztán kigyulladnak a Boszporusz egy hajóján az illatos fáklyák és tarka papírlámpások, s az egész hárem zeneszóval hajókázik le a Márvány-tengerig.”
      -perzsa gyászünnep
      Vallási körmenet, a harmadik rész 7. fejezetében van szó róla, a könyvben tudsz utána olvasni, mert az olvasónaplóban nincs részletezve.
      -szandzsák
      Török közigazgatási/területi egység, szó szerint zászlót jelent, kb. a magyar vármegyének felel meg.
      -palotás
      A királyi udvarban szolgálatot teljesítő katona/testőr.
      -lutheránus
      A református egyház egyik ágának tagja, nevüket Luther Mártonról kapták.
      -borbély
      A regénybeli jelentése seborvos, de egyébként használják fodrász jelentésben is.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .