Második fejezet: Hol vette a néni a két koldusdiákot?
| Főbb szereplők | Időpont | Helyszín |
| Dobos néni Krucsay, a hatalmaskodó földbirtokos Mátyás, az ajtónálló huszár Veres Pál és Ferenc, majd névváltoztatás után Veres István és László Bujdosó Mihály, fuvaros |
Az előző fejezet után | Nyír (Nyíregyháza) Úton Debrecenbe |
Az olvasónaplóhoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:
Ebben a fejezetben megismerjük a kisregény két főszereplőjét, a két koldusdiákot.
Természetesen mindennek van előzménye: Dobosné asszonyomnak és a férjének valaha két fia volt: Pista és Laci.
Dobos néni legnagyobb bánatára azonban mindkettő meghalt, sőt, emiatt a néni is annyira belebetegedett a bánatba, hogy csak Sopronius Gábor, a tudós felcser tudta megmenteni.
Dobos néni tehát meggyógyult ugyan, de nagyon hiányzott neki a két fia, főleg akkor, amikor a sok idegen diákon végignézett, aki nála lakott. Bizony, egyik sem volt az övé.
„Egy jó gondolata támadt erre a néninek, hogy hát, ha két olyan szegény diákot vennének magokhoz, akiért nem fizetnek kosztdíjt, aztán ő azt hihetné róluk, egy kis fantáziával, hogy ezek az ő fiai, „mert látod fiam – mondta Dobos bácsinak –, az a fizetés rontja a dolgot”.”
Az előző fejezetben volt szó arról, hogy Dobos néni a kosztos diákok mellett malacokat tart és hizlal. Ezeket a malacokat egy Krucsay nevű nagyon gazdag úrtól szokta vásárolni, aki Nyírben (Nyíregyháza) lakik.
Krucsay úrnak hatalmas erdőségei vannak, ahol rengeteg disznót tart, ezek közül szokott Dobosné vásárolni. Krucsay úrról azt kell még tudni, hogy nagy hatalmú, kegyetlen embert, akinek pallosjoga is van.
A pallosjog azt jelenti, hogy saját maga ítélkezhet a birtokain élők felett, és akár halálbüntetést is kiszabhat. Krucsay pedig él is ezzel a joggal, állítólag még a saját feleségét is lefejeztette.
Dobosné éppen Krucsaynál jár a malacok ügyében, amikor kiderül, hogy a nagy úr nem sokkal korábban úgy megbotozta az egyik jobbágyát, hogy az belehalt az ütésekbe. Hozzá kell tenni, hogy ez nem volt szokatlan abban az időben, nem is zaklatott fel senkit a dolog, nem indult vizsgálat, vagy ilyesmi. Olcsó volt az emberélet, a paraszté főleg.
Dobosné tehát éppen Krucsayval alkudozik a malacok áráról, amikor Mátyás, az ajtónálló huszár, jelenti Krucsaynak, hogy a megölt jobbágy, bizonyos Veres János két fia akar beszélni a nagyságos úrral.
Krucsay meglepődik, de beengedi a két gyereket. A Veres-fiúk 12-13 évesek lehetnek, szőke hajú, kék szemű gyerekek. Krucsay nyersen kérdezi tőlük, hogy mit akarnak.
„ – Azt akarjuk mondani, hogy vigyázz magadra! Vigyázz magadra”
A gyermek felemelte a mutató ujját és megfenyegette a Nyírség királyát”
A kegyetlen Krucsay senkitől nem félt ugyan, bárkivel ujjat mert húzni, akár az egész vármegyével is, de az árva parasztgyerekek bátor fenyegetése, akiknek ő ölte meg az apjukat, azért megrendíti.
De nem tart ez sokáig, hamar elnyomja magában a megilletődöttséget és a szánalmat, és Mátyással, a huszárral kidobatja a házából a két Veres-gyereket. Pontosabban nem csak a házából, de minden birtokáról kiűzi őket.
Dobos néni kénytelen végignézni a jelenetet, de persze a nagy úr ellenében ő sem kelhet a fiúk védelmére. Egyrészt mert társadalmilag jóval Krucsay alatt áll, másrészt meg tőle veszi a malacokat, tehát a megélhetése is tőle függ.
A kellemetlen közjáték után Krucsay és Dobosné megalkudnak a malacok áráról, majd Dobosné hazaindul Debrecenbe egy Bujdosó Dániel nevű fuvarossal.
Persze egész úton hazafelé Dobosné fejében a két árva, az otthonukból kidobott fiú jár. Egészen addig, amíg az út mellett egyszer csak meglátja őket: a kisebbik éppen a nagynak panaszkodik, hogy éhes.
Több se kell Dobosnénak, felveszi a két gyereket a kocsira, enni ad nekik, majd a nevüket tudakolja: Pali és Feri.
Dobosné asszonyom pedig azzal a lendülettel átkereszteli őket Lászlóra és Istvánra, ahogy a meghalt gyermekeit hívták.
Vagyis a két árva Veres-fiút (Veres Pált és Veres Ferencet) örökbe fogadja Dobos néni és új nevet is kapnak.
„Így jutott a két koldusdiák Dobos nénihez, s így lett, hogy a Dobos-portán újra az a két felejthetetlen kedves név hangzott: „Hej, Laci, Pista, hol vagytok? Laci, Pista, idejertek!” A két gyereket a nemzetes asszony ruházta, vasárnaponkint ő maga fésülte, a fizetéses diákoktól a jobb falatokat titkon nekik adogatta, és mindezt csak azért, hogy mikor a napi dolga mellett a nagy bánata elalszik, azt a dévajkodó gyerekek lármája, meg a Laci, Pista név még jobban elringassa.”
A fejezetben előforduló régi, régies és idegen szavak: hagymáz, felcser, poronty, ártány, rudas, nyerges, szeredás, plánum, dévajkodó
Jelentésüket itt találod.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!