Ötödik fejezet: Kire marad a bolt?
| Főbb szereplők | Időpont | Helyszín |
| Veres István Veres László Dobos bácsi Dobos néni Krucsay |
A nagyerdei csata után | Debrecen |
Az olvasónaplóhoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:
A nagyerdei csata, a győzelem, a kardkötő és a tény, hogy azt Pista soha nem hordhatja, maradandó nyomot hagy a fiúban.
Innentől kezdve mindig arról álmodozik, hogy nemes ember lesz belőle. Ez bizony elég nagy álomnak számít, tekintve, hogy csak egy koldusdiák.
A dolog azonban nem hagyja nyugodni, szinte a rögeszméjévé válik, hogy nemes legyen belőle. Ez a nagyravágyás aztán lassan az öccsére, Lacira is átragad:
„- Látod, az apánkat sem verték volna halálra, ha nemesember lett volna. Nekünk is másképp menne a sorunk.”
Pista tehát ráeszmél a korszak nagy igazságtalanságára: ember és ember között bizony nagy különbség van, és ezt a különbséget nem a testi erő, a tanulás vagy az ész határozza meg, hanem a születés. Van, aki nemesnek születik és van, aki nem.
Pista számára persze hamar kiderül, hogy nemességet a király is adományozhat, csak éppen ahhoz meg egy másik olyan tulajdonság kell, ami Pistának nincs: vagyon.
Dobos bácsinak szokása esténként különböző történetekkel szórakoztatni a fiúkat, de Pistát ezek közül is jobban érdekli Kinizsi Pál, György barát vagy Brunszvik vitéz története, mint a kollégiumi élettel kapcsolatos adomák. Vagyis olyan emberekről szeret hallani, akik alacsony sorból indultak és nagy tetteket hajtottak végre, végül pedig nemesek lettek.
Közben azonban telnek az évek is, és Dobos néni lassan azon kezd gondolkodni, hogy mi legyen a két fiú sorsa.
Mivel Pista kiváló eredménnyel végzi a debreceni kollégiumot, ezért Dobos néni úgy dönt, hogy legyen belőle falusi kántor, hiszen szépen tud írni, és szép hangja is van.
A gyengébb tanulmányi eredményekkel rendelkező Laci pedig vegye át a boltot, azaz legyen hentes.
Dobos néni azonban nem számol Pista becsvágyával, aki sok minden akar lenni, de falusi kántor éppen nem. Hozzá kell tenni, hogy Laci azért nem annyira büszke, mint a bátyja, ő ellenne hentesként is.
Mivel Dobos néni látja Pista ellenkezését, ezért végül nyíltan rákérdez, hogy mi akar lenni?
„-Legelőbb is nemesember akarok lenni, aztán majd megmondom a többit.”
Ebből a kijelentésből is látszik, hogy Pista valójában nem igazán van tisztában azzal, hogy mit is jelent nemesnek lenni. Mivel azonban úgy érzi, hogy hátrány éri azért, amiért nem nemes, ezért mindenáron ezt akarja elérni.
Dobos néni azonban hamar helyre teszi a fiút, amikor rámutat, hogy nemessé csak a király teheti. De Pistát nem lehet megállítani:
„- No, hát el fogok menni a királyhoz!”
Dobos néni ezután már hiába beszél Pistának, hogy azért a királyhoz nem olyan egyszerű bejutni, pláne nem egy koldusdiáknak.
Hamarosan azonban sokkal fontosabb problémával kell foglalkozni Doboséknak és a Veres árváknak, mint a nemesség kérdése.
Egy ideje ugyanis meglehetősen sűrűn jelenik meg a Dobos házban Krucsay. Ő az, aki agyonverte a fiúk apját, és akitől Dobos néni a malacokat veszi.
Kiderül azonban, hogy Dobos néni egy jó ideje már hitelbe vette a malacokat Krucsaytól, és mostanra akkorára nőtt a tartozásuk, hogy már esélyük sincs a visszafizetésére.
A fejezetből nem derül ki egyértelműen, de valószínű, hogy Dobos néni eladósodásának oka, hogy túl jól tartja a kosztos diákokat, ráadásul ott van Laci és Pista is, akik nem fizetnek a szállásért, ellátásért. Emlékezzünk Perecz István rosszindulatú megjegyzésére az 1. fejezetben!
Hamarosan eljön az a nap is, amikor Krucsay behajtja rajtuk a tartozást, és mivel nem tudnak fizetni, ezért dobra verik a Dobos házat, a hentesboltot és a falu határában lévő kis darab földjüket. Minden Krucsayé lesz.
Dobosnénak van egy Márta nevű húga Szegeden, akinek a férje fakereskedő. Az megígéri, hogy alkalmazza Dobos bácsit, Dobos néni meg majd segít Mártának a házimunkában, de a két gyereket – vagy inkább már fiatalembert – nem vihetik magukkal.
És eljön a búcsúzás napja: Dobos bácsi annyit tudott elintézni a fiúk számára, hogy ételt kapnak a szegények konyháján, szállást pedig a kollégiumban, tehát, amíg tanulnak, addig biztosított az ellátásuk, de hogy utána mi lesz, azt senki sem tudja.
A fejezetben előforduló régi, régies és idegen szavak: puzdra, liferáns, tútor, palatinus, saraglya, legáció
Jelentésüket itt találod.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!