Az Antigoné elemzéséhez kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:
Kreón és Iszméné párbeszédéből tudjuk meg, hogy Antigoné jegyben jár Kreón fiával, Haimónnal. A király ennek ellenére kész halálra ítélni a lányt, akit tette miatt nem akar többé fiának társul.
Antigoné tehát több szinten is szembekerül Kreónnal: nem csupán a király ellen fordul, amikor szembefordul vele, hanem a saját nagybátyja ellen fordul, aki ráadásul leendő apósa is.
Férfiként és nőként is szembekerülnek egymással: mint nő, Antigoné engedelmességgel tartozna, ráadásul generációs különbség is van: Antigoné a fiatalabb, tehát életkora miatt is tisztelnie kéne Kreónt, mint idősebbet. De mindezt felülírja a parancs, amit Kreón kiadott: a lány szemében csak az a fontos, hogy az isteni törvényeknek érvényt szerezzen.
A 3. epeiszodionban megjelenik Haimón, hogy beszéljen apjával Antigoné érdekében – ez egy kis okot ad a reménykedésre, hogy talán minden jóra fordul, talán a fiú tud hatni az apjára és megmenti a menyasszonyát.
Haimón engedelmes fiúgyermekként szól apjához, Kreón pedig ki is használja, hogy alárendeltként pozícionálta magát: józanságra inti, és arra utasítja, hogy mondjon le Antigonéról, mert egy engedelmes fiú nem szerethet olyasvalakit, akit apja gyűlöl. Haimón azonban védelmébe veszi Antigonét. Arra kéri apját, hogy ne csak a saját igazában higgyen, hanem mások véleményét is hallgassa meg. A nép, a közemberek ugyanis egyetértenek Antigonéval és már előre siratják őt. Arra inti apját, hogy ne legyen makacs, adja be a derekát és vonja vissza a parancsot, mert mindenki más Antigoné pártján áll ebben az ügyben.
Kreón leckéztetésnek fogja fel fia figyelmeztető szavait és megsértődik, megharagszik Haimónra. Azok az érvek, amelyekkel igazolni akarja magát, csak arra jók, hogy nyíltan megmutassák önzését és azt, hogy nem a város érdeke a fontos neki, hanem a saját tekintélyét, a saját hatalmát félti.
Azzal érvel, hogy:
- Nem fogja visszavonni a parancsát, mert akkor meghazudtolná saját magát és hiteltelenné válna a nép előtt.
- Nem engedheti meg, hogy Antigoné büntetlenül szembeszálljon vele, mert ha egy rokon megteheti, hogy semmibe veszi a parancsát, akkor majd mások is többet megengednek maguknak vele szemben. Azt mondanák, milyen király az, aki saját háznépén se tud uralkodni? Tehát példát kell statuálnia, hogy aki megszegi a törvényt, annak mi jár – legyen rokon vagy idegen.
- A király rendelete, akár jogos, akár jogtalan, mindenkire nézve kötelező. Tehát a népnek vakon kell engedelmeskednie, különben zűrzavar és fejetlenség lesz a városban.
- Egy nő szavára nem hallgathat, vagyis nem vonhatja vissza a parancsot Antigoné kedvéért, mert akkor azt mondanák róla, hogy szégyenszemre „asszony rabja” lett.
- Ő az idősebb, ennélfogva bölcsebb is, Haimón tehát csak ne oktassa ki őt.
- Lehet, hogy a nép nem tartja bűnnek, amit Antigoné tett, de akkor se a nép szabja meg a királynak, hogy mi a jó és mi a rossz, mert a város a király tulajdona, márpedig ő úgy ítéli meg, hogy Antigoné igenis bűnös és joggal vár rá büntetés.
Kreón szemrehányást tesz Haimónnak, hogy a bűnt pártolja Antigoné mentegetésével, gyanakszik, hogy cinkosa a lánynak, és megvetően beszél róla, amiért engedni akar egy nő akaratának.
Haimón azzal védekezik, hogy ő csak rá akarta ébreszteni apját arra, hogy mekkora hibát készül elkövetni – neki akar segíteni. Hiába. Kreón ragaszkodik Antigoné halálához, mire a kétségbeesett Haimón feljajdul: „Ha rá halál vár: más is sírba száll vele.”
Ezt a mondatot apja tragikusan félreérti. Azt hiszi, fia azzal fenyegeti őt, hogy bosszút áll rajta, vagyis megöli, ha Antigoné meghal – holott, mint később kiderül, Haimón saját halálára (öngyilkosságra) célzott. Kreón úgy feldühödik, hogy fia szeme láttára akarja kivégeztetni Antigonét, amire végül nem kerül sor, mert Haimón dühösen távozik. Apa és fiú beszélgetése tehát semmit nem javított, sőt, inkább rontott a helyzeten.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Kedves Zsiráf!
Gratulálok a szép elemzéshez. Ehhez kapcsolódóan lenne egy észrevételem. Kreon megértéséhez segítség lehet, ha azt nézzük, hogy már eddig is milyen veszteség érte. A háttér alapján megtudható, hogy Megareusz nevű fiát már elveszítette korábban, amikor a város megmentése érdekében áldozatot kellett valakinek vállalni. Erre senki nem volt hajlandó, ezért a saját fia (az egyik) jelentkezett önként. Ezzel az apát borzalmas veszteség éri, melyért cserébe kapja Oidipus fiainak halála után a királyi rangot.
A másik oldal, amit még érdemes figyelembe venni, hogy Kreon éppen most kezdte meg királyi munkálkodását. Első intézkedése az őt már korábban cserben hagyó város ellen (ugye senki sem jelentkezett önmagát feláldozni, csak a saját fia), hogy olyan rendeletet hoz (ne lehessen eltemetni az áruló (?) fiút), amely egyben provokáció is. Mintha csak várná, hogy valaki megszegi, hogy aztán halálbüntetést szabhasson ki rá. Ám arra nyilván nem számít, hogy éppen a leendő menye az, aki szembeszáll vele. Egyszersmind azzal is szembe kell néznie, hogy a menye később talán egyetlen megmaradt fiát is szembenállásra fogja hergelni, másrészt pedig ha már az első intézkedését is vissza kell vonnia, akkor a királyságban ugyancsak tapasztalatlan uralkodó vajon miféle jövőre számíthat?
Éppen ezért érthető a megkérgesedett Kreon nagyon is emberi reakciója, érhető az istenek minden fölötti törvényével való szembeszegülés: hagyták a fiát elveszni, hát akkor ő meg jól nem teljesíti az ő örök törvényüket.
Egyik fia elvesztése, a másik fia elpártolásának lehetősége, a menye nyílt lázadása, a lakosok előzetes engedetlensége, az isteni erkölcsi rendben bekövetkezett korábbi csalódás együttese segíthet megérteni a véleményem szerint korántsem csak gőgös és dölyfös, hanem a hatalmát alighanem joggal féltő politikus képét. Aki előtt ott lebeg az a példa, hogy a „jó” fiú sem adta át a hatalmat, melyhez való ragaszkodása Kreon számára mindenestül elfogadható lesz, még ha polgárháború és halálos veszteségek fakadnak is belőle.
Ennyit szerettem volna Kreon védelmében elmondani, köszönöm a lehetőséget, még egyszer gratulálok, tisztelettel: Siket Nándor
Kedves Dr. Siket Nándor!
Nagyon szépen köszönöm a hasznos kiegészítést!!! 🙂
Üdv:
Zsiráf