Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem – Olvasónapló

Ötödik ének

A magyarországi török hadjárat irányának megváltozása, azaz, hogy Szulejmán Eger helyett Szigetvár ellen vonul, hamarosan Zrínyihez is eljut, aki a hírre összehívja a vár népét és beszédet intéz hozzájuk.

Elmondja, hogy Szulejmán hatalmas sereggel indul ellenük, de éppen ez a hátránya a szultánnak. Ugyanis csak a sereg nagyságában, a rengeteg janicsárban és fegyverben bízhat, de Isten a magyarokkal van, ami sokkal fontosabb, mint a számbeli fölény.

Példának Dávid és Góliát harcát hozza fel, amikor a sokkal kisebb, gyengébb és esélytelenebb Dávid a hit erejének és Istennek köszönhetően legyőzte Góliátot.

Zrínyi ezután sorra veszi, hogy a közelmúltban milyen győzelmeket arattak a magyarok a török felett:

• Megverték Uláma pasa seregét, ahol maga Uláma és a fia, Gyéfer is elesett.
• Zrínyi vezetésével győzelmet arattak a rinyai (babócsai) csatában.
• Sikeresen bevették Korotna várát.
• Nem is beszélve a frissen aratott sikerről a siklósi csatában.

Zrínyi rámutat arra is, hogy az egész keresztény világ sorsa függ a magyarok török ellenes harcaitól, hiszen, ha Magyarország elesik, akkor a törökök letarolják Európát.

A magyaroknak tehát ki kell tartaniuk, ráadásul maga Szulejmán, a nagy szultán vonul ellenük, és ha őt legyőzik, az nagy csapás lesz a török birodalomra.

Zrínyi arra is figyelmeztet, hogy Szulejmán minden bizonnyal ígérgetni fog nekik kincset, hatalmat, csak hogy megadják a várat, de a pogánynak nem szabad hinni, mert soha nem tartja meg az ígéretét. Erre is hoz példákat:

• Amadé Péter feladta Visegrádot, mert elfogyott a vizük és a törökök szabad elvonulást ígértek nekik, de végül lemészárolták a várbelieket.
• Ugyanígy járt Losonczi István Temesvárnál.
• A török szultán azt az ígéretét sem tartotta be, hogy Budát átadja a király fiának, ehelyett megtartotta magának.

A töröknek tehát nem szabad hinni, Zrínyinek és embereinek csak két választási lehetősége van: vagy megvédik a várat, vagy meghalnak a harcban.

Zrínyi hatásos szónoklata fellelkesíti a várbelieket, akik hangosan éljeneznek és fogadkoznak, hogy megvédik a várat.

Következik egy újabb seregszemle, a várbeli tisztek vonulnak fel embereikkel és tesznek esküt Zrínyinek, hogy kitartanak a harcban:

• Farkasics jön először, ki felépült fejsebéből, 232 emberével.
• Utána jön Novákovics Iván 150 harcossal.
• Dando 100 emberrel.
• Orsics István 100 emberrel.
• Szecsődi Máté 100 emberrel.
• Alapi Gáspár 200 katonával.
• Radován Adrián következik, akit Zrínyi Olej bégért cserébe váltott ki. Híres harcos, eddig több mint 600 törököt ölt meg és 100 seb van a testén.
• Stipán Golemi, akinek bőre keményebb, mint a vas.
• Bata Péter, Patatics Péter és Papratovics Farkas következik, egyenként 100 emberrel.
• A ravasz Kobács Miklós 200 emberrel. Azért 200, mert ő vezeti a harmadik énekben elesett Cserei Pál 100 emberét is.
• Érkezik Balázs deák, Győri Mátyás, Medvei Benedek és Bika András, aki arról híres, hogy egy ökölcsapással képes embert ölni.
• Geréczi Berta 50 emberrel.
• Juranics Lőrincz, Ostronyi Péter, Horvát Radivoj, Bajoni Ivánn, Guszics András 100-100 emberrel.
• Deli Vid, a törökök ostora, 250 katonával. Ő később még komoly szerepet játszik majd az eposzban.

Tisztjei felvonulása után Zrínyi felkészíti a várat az ostromra: elvégezteti a szükséges javításokat a falakon és bástyákon, fegyvert és lőport osztat és általában kiadja azokat a parancsokat, amik a vár védelméhez szükségesek.

Zrínyi ezután megtiltja, hogy az ostromlott várból bárki beszéljen a törökkel és őröket állíttat a falakra.

Miután Zrínyi megtett mindent, ami szerinte ahhoz szükséges, hogy a török ostromot kivédjék, levelet ír a királynak. A levélben tudatja, hogy a török támadásra készül Szigetvár ellen és a várbeliek felkészültek az ostromra. Zrínyi el is búcsúzik a királytól, mondván, hogy már nem fognak többet találkozni, mert Zrínyi tudja, hogy meghal az ostrom alatt.

A levelet átadja fiának, Györgynek, azzal, hogy vigye el a királynak. Zrínyi elbúcsúzik a fiától, hiszen nem találkoznak többet, inti, hogy mindig maradjon jó keresztény és harcoljon a török ellen, védje a hitet és félje az Istent.

György természetesen kétségbe esik, amiért apja elküldi a várból, ő maradni akar és harcolni a török ellen. Attól fél, hogy mindenki gyávának fogja tartani, amiért elfutott Szigetvárról.

Apja azonban megnyugtatja, eljön még György ideje is, de most el kell vinnie a levelet a királynak. Egyébként sincs értelme, hogy maradjon, éppen elég, ha egy Zrínyi elesik a harcban, valakinek a család nevét is tovább kell vinnie.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!