Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem – Olvasónapló

Ötödik ének

A magyarországi török hadjárat irányának megváltozása, azaz, hogy Szulejmán Eger helyett Szigetvár ellen vonul, hamarosan Zrínyihez is eljut, aki a hírre összehívja a vár népét és beszédet intéz hozzájuk.

Elmondja, hogy Szulejmán hatalmas sereggel indul ellenük, de éppen ez a hátránya a szultánnak. Ugyanis csak a sereg nagyságában, a rengeteg janicsárban és fegyverben bízhat, de Isten a magyarokkal van, ami sokkal fontosabb, mint a számbeli fölény.

Példának Dávid és Góliát harcát hozza fel, amikor a sokkal kisebb, gyengébb és esélytelenebb Dávid a hit erejének és Istennek köszönhetően legyőzte Góliátot.

Zrínyi ezután sorra veszi, hogy a közelmúltban milyen győzelmeket arattak a magyarok a török felett:

  • Megverték Uláma pasa seregét, ahol maga Uláma és a fia, Gyéfer is elesett.
  • Zrínyi vezetésével győzelmet arattak a rinyai (babócsai) csatában.
  • Sikeresen bevették Korotna várát.
  • Nem is beszélve a frissen aratott sikerről a siklósi csatában.

Zrínyi rámutat arra is, hogy az egész keresztény világ sorsa függ a magyarok török ellenes harcaitól, hiszen, ha Magyarország elesik, akkor a törökök letarolják Európát.

A magyaroknak tehát ki kell tartaniuk, ráadásul maga Szulejmán, a nagy szultán vonul ellenük, és ha őt legyőzik, az nagy csapás lesz a török birodalomra.

Zrínyi arra is figyelmeztet, hogy Szulejmán minden bizonnyal ígérgetni fog nekik kincset, hatalmat, csak hogy megadják a várat, de a pogánynak nem szabad hinni, mert soha nem tartja meg az ígéretét. Erre is hoz példákat:

  • Amadé Péter feladta Visegrádot, mert elfogyott a vizük és a törökök szabad elvonulást ígértek nekik, de végül lemészárolták a várbelieket.
  • Ugyanígy járt Losonczi István Temesvárnál.
  • A török szultán azt az ígéretét sem tartotta be, hogy Budát átadja a király fiának, ehelyett megtartotta magának.

A töröknek tehát nem szabad hinni, Zrínyinek és embereinek csak két választási lehetősége van: vagy megvédik a várat, vagy meghalnak a harcban.

Zrínyi hatásos szónoklata fellelkesíti a várbelieket, akik hangosan éljeneznek és fogadkoznak, hogy megvédik a várat.

Következik egy újabb seregszemle, a várbeli tisztek vonulnak fel embereikkel és tesznek esküt Zrínyinek, hogy kitartanak a harcban:

  • Farkasics jön először, ki felépült fejsebéből, 232 emberével.
  • Utána jön Novákovics Iván 150 harcossal.
  • Dando 100 emberrel.
  • Orsics István 100 emberrel.
  • Szecsődi Máté 100 emberrel.
  • Alapi Gáspár 200 katonával.
  • Radován Adrián következik, akit Zrínyi Olej bégért cserébe váltott ki. Híres harcos, eddig több mint 600 törököt ölt meg és 100 seb van a testén.
  • Stipán Golemi, akinek bőre keményebb, mint a vas.
  • Bata Péter, Patatics Péter és Papratovics Farkas következik, egyenként 100 emberrel.
  • A ravasz Kobács Miklós 200 emberrel. Azért 200, mert ő vezeti a harmadik énekben elesett Cserei Pál 100 emberét is.
  • Érkezik Balázs deák, Győri Mátyás, Medvei Benedek és Bika András, aki arról híres, hogy egy ökölcsapással képes embert ölni.
  • Geréczi Berta 50 emberrel.
  • Juranics Lőrincz, Ostronyi Péter, Horvát Radivoj, Bajoni Ivánn, Guszics András 100-100 emberrel.
  • Deli Vid, a törökök ostora, 250 katonával. Ő később még komoly szerepet játszik majd az eposzban.

Tisztjei felvonulása után Zrínyi felkészíti a várat az ostromra: elvégezteti a szükséges javításokat a falakon és bástyákon, fegyvert és lőport osztat és általában kiadja azokat a parancsokat, amik a vár védelméhez szükségesek.

Zrínyi ezután megtiltja, hogy az ostromlott várból bárki beszéljen a törökkel és őröket állíttat a falakra.

Miután Zrínyi megtett mindent, ami szerinte ahhoz szükséges, hogy a török ostromot kivédjék, levelet ír a királynak. A levélben tudatja, hogy a török támadásra készül Szigetvár ellen és a várbeliek felkészültek az ostromra. Zrínyi el is búcsúzik a királytól, mondván, hogy már nem fognak többet találkozni, mert Zrínyi tudja, hogy meghal az ostrom alatt.

A levelet átadja fiának, Györgynek, azzal, hogy vigye el a királynak. Zrínyi elbúcsúzik a fiától, hiszen nem találkoznak többet, inti, hogy mindig maradjon jó keresztény és harcoljon a török ellen, védje a hitet és félje az Istent.

György természetesen kétségbe esik, amiért apja elküldi a várból, ő maradni akar és harcolni a török ellen. Attól fél, hogy mindenki gyávának fogja tartani, amiért elfutott Szigetvárról.

Apja azonban megnyugtatja, eljön még György ideje is, de most el kell vinnie a levelet a királynak. Egyébként sincs értelme, hogy maradjon, éppen elég, ha egy Zrínyi elesik a harcban, valakinek a család nevét is tovább kell vinnie.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem – Olvasónapló” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Szia Zsiráf ! Szuper az olvsónaplód , ez alapján dolgoztam fel a múvet . Viszont egy kérdésre nem találom az választ egyértelműen mégpedig Sárkány vér a kulacsban
    Előre is köszönöm ha segítesz
    Gergő

    Válasz
    • Kedves Gergő!

      Nos, ez valóban nem derül ki az olvasónaplóból! 🙂 A 12. énekben, amikor Delimánt visszacsábítja a szultán Szigetvár ostromához, akkor Delimán és Kumilla megállnak egy kútnál, amiből Delimán vizet merít Kumillának. A víz azonban mérgezett, pontosabban nem is a víz, hanem Delimán kulacsa. Ugyanis korábban, amikor Delimán egy sárkánnyal harcolt, akkor a győzelme után a kardját bedugta a hüvelyébe. A kard véres volt, és egy csepp a kardhüvely melletti kulacsba csöppent belőle. És mivel a sárkányvér mérgező, így az a csepp megmérgezte a kulacsba öntött vizet is, amitől meghal Kumilla.

      „106. Kumilla urának szomakját szablyárul
      Levészi kezével, s kiván innya abbul,
      Amaz kútra megyen, vizet hoz forrásrul;
      Nem tudja, társának vége légyen abbul.
      107. Mert mérges sárkánynyal egyszer vagdalkozott,
      S hüvelyében tenni akarta az kardot,
      Szomakjában egy csöpp vér beszállankozott,
      Melyről őmaga is semmit is nem tudott.
      108. Méreg volt! Kumilla mert mikor megivá,
      Szép testét, erejét mindenütt megjárá.
      Életét nagy kinnal testébül kizárá,
      És valamint kivánt maga is ugy jára.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .